Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)
1951-05-01 / 4-5. szám
F *- Ő — MAGYAR PROBLÉMÁK NEMET SZEMMEL. Az 1929-ben meghalt Bülow volt német birodalmi kancellár /I9OO- 1909/ emlékiratai angolul 1931-ben jelentek meg négy kötetben /Prince von BülowtMemoirs 1Ő97-1903<> London.Putnam/. A korszak történészei egyik legfontosabb forrásuknak tekintik. Az itt következő részletek az első kötet 156-159 lapjain találhatók : "Az egyik legtehetségesebb magyar, Kállay Béni, aki 1079-l8ő2-ig a külügyminisztérium egyik osztályának a vezetője volt, azóta pedig birodalmi pénzügyminiszter és igy Bosznia és Hercegovina adminisztrációjával is meg volt bizva s a szerbekről kitűnő művet írt, egyszer a kilencvenes években honfitársait megkapó beszédben óvta attól, hogy a'nemzetiségi politika terén túlságosán messze menjenek. A fata morganara emlékeztette őket, melyet néha a magyar pusztán lehet látni. A magyarok "délibáb"-nak hívják. A vigyázatlan utazót, aki rábízza magát, a mocsárba csalja, ahol elsülyed s odavész. Bukarestben nagyon is jól megfigyelhettem, milyen határtalanul el voltak keseredve a szerbek és a románok a magyar nemzetiségi politikát fémjelző nagyzási hóbort és pszichológiai rövidlátás, fanatikus türelmetlenség és jogi csűrés-csavarás miatt. Azonban a kisebb népek iránti megvetés a Szent István koronájának birodalmában annyira beleivódott a magyarokba, hogy racionális szempontok semmit sem értek volna el vele szemben. A magyar számára a román "büdös oláh" volt. h szerbekre és horvátokra értették, hogy "a szláv nem ember". Hiába prédikált Deák Ferenc mérsékletet és önuralmat honfitársainak; hiába figyelmeztette őket ^ndrássy Gyula gróf, hogy a magyar állam hajója annyira meg van terhelve jóléttel, hogy egy unciával több rakomány, legyen az bár szemét vagy arany, felborítaná. A parlamentáris, és arisztokratikus kormányzat, mely Magyarországon a kormánykereket kézben tartotta, a Szent 1stván koronájának királyságában élő nem-magyar nemzetiségek teljes asszimilációjának vagy kiirtásának fantomját kergette, s oly vakon, hogy ez alól beák és Andrássy után egyetlen befolyásos magyar államférfi sem menthető fel. A legnagyobb közülük Tisza István gróf volt, akit a valóban nagy államférfiak közé lehetett volna számítani, ha annyi mérséklettel bírt volna,amennyi erővel, annyi meggondoltsággal és előrelátással, mint amennyi izzó hazafis ággal. 0 azonban a magyar faj abszolút hegemóniája eszméjének minden más meggondolást feláldozott. Ezzel Tisza súlyos kárt okozott országának. Mindazonáltal mint férfi, aki önmagához mindig hű maradt,nagy történelmi alak volt. ü volt az egyetlen befolyásos magyar,ill.osztrák államférfi , aki szembenállt azzal az őrült politikával, amely 1914 nyarán az ultimátummal vette kezdetét. iJem helyeselte Lengyelország függetlenségének kikiáltását sem a központi hatalmak részéről, ezt a ha - sonlóképen értelmetlen lépést. Ellene volt a túlzásba.vitt annexióknak, mivel úgy gondolta, hogy ez veszélyeztetné a magyarok szupremáciáját a kettős monarchiában. A rendet, vaskézzel tartotta fenn. Amikor Károly császár, aki előtt Tisza,a protestáns, ellenszenves volt, röviddel trónralépése után elbocsátotta, miután egy idő óta hangoztatta, hogy a "kálvinista pápa" nem sokáig marad hivatalban, a lélekharang megkondult a kettős monarchia és a Habsburg-ház felett, az óra lepergett, a kar lehanyatlott; az ő ideje lejárt. Tisza István nem élte túl nemzete bukását. Meghalt egy gyilkos kezétől,époly bátran, amilyen bátran élt." /Folytatjuk ! / MICHELET:KI NYÚJTOTT BIZTONSAGOT NÉMETORSZÁGNAK? EGY FAL,KÉTSÉGTELENÜL, ÉLü FAL: MA GYÁR ORSZÁG, MELY KÉTSZER VÉDTE MEG A KERESZTÉNYSÉGET,, A TATÁROK ELLEM ES A TÖRÖKÖK ELLEN. KÜLÖNÖS ORSZÁG,AHOL MINDEN EMBER HELYESNEK ÉS TERMÉSZETESNEK VETTE CSATÁBAN HALNI MEG,AHOGY AZ ATYJA TETTE VOLT!...
