Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-22 / 51. szám

fjf Thursday, Dec. 22, 1966 Általános mozgósítás Japánban , a forgószél elleni védekezésre TOKIO. — Japánban mindig" különleges problémát jelentett a szeszélyes éghajlat. “Bay Yü”-nek nevezik például azt a közel egy hónapig tartó eső: időszakot, ami a tavaszból < nyárba való átmenetet jelen ti. Bai-Yii annyit tesz, hogy gyümölcshozó eső. Ez ott má megszokott jelenség és az or­szágban úgyszólván mindenütt felkészülnek a hatalmas felhő szakadásokra. Komoly problé mát jelent azonban, hogy a tájfunok, a tropikus förgósze lek egyre inkább kiterjesztik pályájukat észak felé, és en­nek során érintik a japán szí geteket is. -A tájfunokká1 olyan felhőszakadások járnak együtt, amelyek súlyos áradá sóikat okoznak. Az áldozatok nagy száma, a pusztítás hatal­mas mérete részben abból ke vetkezik, hogy Japán igen sű­rűn lakott ország. A probléma egyelőre megoldhatatlan, ere ? japán tudósok most mégis olyan rendszabályokat akar­nak ‘ bevezetni, amelyek 'eg alább enyhítenék a károkat A legelső feltétel, hogy mi­nél tökéletesebb előzetes fi­gyelmeztető hálózatot hozza­nak létre. Ennek érdekében még az átlag japán állampol­gárt is meglehetősen hozzáér­tő meteorológussá szeretnék kiképezni. Arra gondolnak, hogy már az iskolában beve '.étik azokat a tantárgyakat melyek különböző meteoroló­giai problémákkal foglalkoz iák. így felnőne egy olyar generáció, amely a.rádió vig.v i televízió segítségével továb­bított figyelmeztető jelzése, el nemcsak le tudná olvasni, ha­nem azonnal megtenné a szűk­­séges óvintézkedéseket és ez­­tel elősegítené, az illetékes szervek munkáját. Tökéletesiteni akarják ma­ifát a jelzőrendszert is. E; aészben időjárás-megfigyelc' hajóflottából és a Japán elő terében levő szigeteken léte­sített tudományos állomások­ból alakul ki. Már felépült a Fuzsijámán 10(H) méteres magasságban, i világ egyik legkorszerübl megfigyelő-állomása, amely­nek a hatóköre 800 kilométer Ennek segítségével a tokiói központi meteorológiai intézet i korábbinál eredményesebben működik. A japán meteoroló­gusok, persze nem támaszkod nak csak saját erőikre, szoros kapcsolatot tartanak a világ különböző tudományos intéze­teivel, állomásaival, mert bi­zonyos, hogy a pusztító viha­rok erejét egyelőre még nem 'ehet megtörni, de a kataszt Tófák romboló hatását csök­kenteni lehet. Zürichben őrzik a titkot: Miért lett öngyilkos Ganz Abrahám, a magyar nehézipar svájci úttörője? BUDAPEST. — A Magyar Nemzet riporterét egy ameri­kai müvészpárral hozta össze a véletlen, baráti társaságban, Felix Ganz zongoraművész és hegedűművész félesége, Betti na Lautenberg Chicagóból lá ­togattak el Magyarországba első ízben. Főleg azért, hogy megismerjék az az országot melyhez régi családi kapcso­latok fűzik Felix Ganzot. Zü­richben a családi levéltár őrzi dédapjuk, Ganz Ábrahámnak a budapesti Ganz-gyár alapí­tójának leveleit Pest-Budáról, 27. évében volt a winterthur. születésű Ganz Ábrahám, ami­kor elvándorolt Magyarország­ra szerencsét próbálni. A csa­ládi hagyomány — mely apá­ról fiúra öröklődik a Ganz­­családban — úgy őrzi a dédapa emlékét, mint aki idealista volt, rokonszenvezett az 1848- as magyar szabadságharc esz­méivel és a felkelést ágyúgo­lyók öntésével segítette. Kez­detben egy mümalomban dol­gozott, majd 1844-ben Budán vasöntő műhelyt alapított, me­lyet nagy szorgalommal fej­lesztett. Az ő műhelyéből ke - rültek ki többek között a Lánc­híd vastartói és a szegedi hid vasoszlopai. De nem csupán a dédapa révén fűzik össze szórós szá­lúk a Ganz-családot Magyar­­országgal. A Zürichben ma is fennálló -százéves Gaiuz-fotc eég egykori tulajdonosa több felvételt készített Liszt Fe­rencről. A ma 90 éves világ­hírű zongoraművész, Rudolf Ganz, a chicagói zeneakadé­mia egykori neves igazgatója élénken emlékszik Liszt Fe rencre. Kisfiú volt, amikoi Liszt a nagybátyja mütermé ben járt. Perszet ott setten­kedett, hogy lássa a virághirti zenei nagyságot. Azóta sok­szor mondta Rudolf Ganz, hogy “akkor szállta meg a szentlélek”, ami muzsikussá tette. Ez a “Rudi bácsi” so­kat mesél az ifjabb nemze­déknek Liszt csodálatos ke­zeiről, különösen a kisujjai­­ról, melyek elérték a gyűrűs­ujj hosszúságát. Ezért vála­szol most nem-mel Felix Ganz a riporternek arra a kérdésé­re, hogy játszik-e Liszt-müve­ket. “Nagyon nehéz feladat technikailag.” Egyébként sem koncertezik, amióta a chica­gói Roosevelt egyetemen ze-. neirodalmat tanít. Ha Lisztet nem is játszik, annál több Bar­tókot. Ez is családi hagyo­mány. A Liszt hatására zon­goraművésszé lett Rudolf Ganz talán először tűzte mű­sorára Amerikában a magyar zenegéniusz müveit. Megindí­tó Bartók-levelek tanúskodnak erről, melyeket a Ganz levél­tár nagy becsben tart. Hosszú lenne a zürichi szár­mazású Ganz család több nem­zed ékny i magyar kapcsolatait ismertetni. Felije Ganz atyja műtörténész volt, hosszú éve­kig a nemzetközi művészet­történeti kongresszusok elnö­ke A másfél évszázados kapcso­lat ápolása most abban merül ki, hogy a chicagói Roosevelt egyetem tanára sokat beszól tanítványai,nak a magyar ze­néről, felesége fconcertmüso­­rán pedig gyakran szerepel nek magyar szerzek müvei Búcsúzóul Ígérte, hogy elkül­dik Ganz Ábrahám magyaror­szági leveleit fotókópiában Talán; találunk bennük isme­retlen adatokat a magyar sza­badságharcra és a Bach-kor­­sziakra vonatkozóan. E meg­sárgult dokumentumok talár tisztázzák majd azt a 100 éve? rejtélyt, hogy miért vetett ön­kezével véget életének Ganz Ábrahám 1867-ben, a kiegye­zés évében. (d. m.) KARÁCSONYI BORRAVALÓ NEW YORK. — A városi köztisztasági hivatal igazgató­ja figyelmezteti a hivatal 14 ezer alkalmazottját — a sze­­mételtakaritókat —, hogy nem szabad karácsonyi ajándéko­kat elfogadni, még kevésbé szabad kérni. És ez vonatko­zik minden más ünnepnapra, sőt a hétköznapokra is. A vá­ros megfizeti alkalmazottai­nak munkáját, mondta az igaz gató, > .. KBBBMgBgaMHBBafesgBft HÍRADÓ 7. OLDAL Az amerikai magyar bevándorlók múltját és problémáit tanulmányozzák MINNEAPOLIS. — A Uni­versity of Minnesota Beván­dorló Levéltára és abból ki­alakult Bevándorló Tanulmá­nyi Központja három év óta intenziven végzi a kelet- és középeurópai bevándorlás ta­nulmányozását s most újabb három évi programot készít elő azzal a céllal, hogy törté­nelmi hitelességgel vázolhas­sa a magyar, szlovák és ju­goszláv- bevándorlók elhelyez­kedését és szerepét az ame­rikai városi és ipari társada­lomban. A program költségeit az Országos Közoktatási Hiva­taltól kapott 29,057 dolláros adományból fedezik. A prog­ram vezetője Prof. Timothy L. Smith, aki az eredeti Be­vándorló Levéltár vezetője volt az elmúlt három évben. A professzor keres három törté­nelemszakot végzett diákot akik a számbaj©vő nyelvek egyikét, tehát a magyar nyel­vet is beszélik. Ezeket elő fog­ják készíteni az amerikai tör­ténelmi doktorátusra, de kü­lön figyelemmel Közép- és Ke­­let-Európa történetére. Ren­delkezésükre fog állni a Be­vándorló Levéltár dokumen tum-anyaga és három hónapi tanulmányútra elküldik őke) Európába. Akik ezekre a ta­nulmányokra jelentkezni óhaj­tanak, írjanak Prof. Smith rímére: Hist óit Department, University of Minnesota Minn.55455. Prof. Smith munkatársai lesznek ebben a programban: Prof William Wright, a Be­vándorló tanulmányi Központ igazgatója, Prof. Albert Tez­­la, magyar irodalmi szakértő. •ás az egyetem több más ta­nára. A Bevándorló Levéltár újab­ban értékes dokumentumokkal gazdagodott. Budapestről ka­pott a Magyar Református Egyházhtól és az ; Egyetemi Könyvtártól mikrofilmre fel­vett okmányokat és, történel­mi emlékeket a magyar be­vándorlás múltjából. Ezek kö­zött vannak újságok, folyó­iratok és könyvek, amelyeket Magyarországon adtak ki a kivándorolt magyarok számá­­•a. A kisfilmeken megörökí­tett dokumentumok közül ki­emelést érdemelnek a Magyar Református Egyház és az amerikai református egyhá­zak közt folyt levelezéseik, je­lentések, stb. A Bevándorló Központ ösz­­sze akar gyűjteni minél több közzétett vagy publikált ada­tot és jelentést az, amerikai magyar társadalmi és egyházi szervezetekről, vlalam ennyi vallásfelekezetről, testvériségi intézményekről, politikai és kulturális egyesületekről és szervezetekről is. Hat aranymondás Szélsőséges nő: Vagy öltöz­ködni szeret, vagy — vetkőzni. Agy: Az a készülék, amely­nek segítségével azt gondol­juk, hogy gondolkozunk. Igazság: Olyan drága cikk amellyel mindenki ‘ igyekszik takarékoskodni. Képmutató: Az a férfi, aki annál a jelenetnél, amikor Brigitte Bardot-bn csak egy törülköző van, arra gondol — A három repülőtiszt Délvietnamban: Balról: a 49 éves John F. Yelton ezredes, unakoöccse, a 35 éves Edward T. Yelton őrnagy őrnagy és öccse a 42 éves Julius H. Yelton repülőparancsnok. Rabok lesznek és szabadok NEW YORK. — A városi börtönök uj főigazgatója George F. McGrath, uj rend­szert akar bevezetni, uj ren­det akar teremteni New Yori kilenc nagyobb börtönében. A programnak érdekes oka és érdekes célja van. Az ok: pénzhiány. Nincs elég pénz ? foglyok ellátására a túlzsúfolt ‘intézményekben”, nincs elég felügyelő, mert nincs elég pénz, hiány van szakértő sze mélyzetben, mert a kis fize­tés csak keveseket késztet “szabad” börtönéletre. A cé1 pedig: valamit, többet, mint eddig, tenni a rabok tanítá­sára, átképzésére és az elbo­csátás utáni kritikus időkre való előkészületre. Néhány példa élénken és ijesztően mutatja a fonák helyzetet, hogy a világ leg­gazdagabb városában ilyen szegénységi problémák van­nak — a már billió dolláros költségvetés keretében. A Rí kers Island börtönben az őrö­ket kiképezték csoportos ok­tatási szolgálatra, de még egyetlenegy tanfolyamot sem tartottak, mert kevesen van nak: amikor egyesek taníta­nának, nem lehetne kellően e! 'átni az őrszolgálatot. Nu.c elég pénz képzett személyek fizetésére, egy egyetemet vég ■ett social worker évi fize­tése mindössze 67*50 dollar Sok fiatalkorút a felnőtt Ta­nokkal együtt őriznek, meri több a fiatal bűnöző, mint a fiatalok fogháza. Éls igy to vább . . . Az olvasót bizonyára meg fogja lepni annak a ténynek közlése, hogy New York bör­tönlakóinak háromnegyede ká­bítószer üzér vagy kábítószer rabja. És 65 százalékuk visz­­szaeső bűnöző — újra és újra a bőit önök vendégei. * * * Nos, mi újat, mi jót tervez az uj börtönfőfelügyelő? Emberségesebbé akarja ten­ni a rabságot. Kiválogatott “jobb bűnözőknek”" fél-szabaa­­íágot engedélyezni. Nappal ci­vil ruhában kiengedik őket a börtönökből, dolgoznak saját vagy a börtönben tanult mes­terségükben, iránt szabók, ci­pészek, gazolin állomási ki szolgálók, autómeohanikusek, stb., este visszatérnek a bör­tönbe. A többiek érdekéber. s, akiknek külső foglalkozta fása kockázatos lenne, előké­szítés a későbbi -szabad életre, tanácsadó szolgálat, állásköz­­-vetités. Akik elbocsátásuk után hajléktalanok lennének rzok számára ideiglenes haj ékot biztosítani, olyan házak­ban, amelyek fele-utóm van­nak a rab és a szabad otthon cözt -- Half-way houses. Jobb orvosi szolgálat. Programját a börtönföigaz gató olyan expedicióval ha­sonlítja össze, amely ismeret­len vagy kevéssé ismert terü­letekben felfedezésekkel pró­bálkozik. A felfedezők még nem tudják, hogy mit fognak találni, mi eredményt fognak elérni. A börtön reform gon dolata nem uj Amerikában több mint tiz városi börtön­ben folynak hasonló kisérle bek, valamint egyes szövet­ségi börtönökben is — mégis, a börtönkmeret fogya tékos Hsak évek tapasztalatai fog­nák arra a megismerésre ve­retni, hogy a javasolt és piá­jaképpen alkalmazott refor­mok utján elérhető-e a kettős cél; a börtönnek nemcsak fe­nyitási, hanem nevelő hatá­ra és a társadalmi fokozott védelme a visszaesések meg előzésével. “Csodát nem vá runk, valami jót mégis vá vünk”, mondja Mr. McGrath * * * A külső mniuka szabálya' '.esznek: heti ct napi ftyolc munkaóra, egy óra ebédidő. A munkaadók tudni fogják, hogy börtönlakók a munkások, de ízek nem őrizet alatt fognak dolgozni, hanem a többi mun­kásokkal egyenlő szabadságol 'égnek élvezni. Amelyik visz­­izaél a “nappali szabadsággal” Is- szökni próbál vagy meg­lökik, kap egy év ráadást * * * A jelenlegi helyzet tartha­tatlan. A kilenc városi börtön >efogadóképessége 7467 sze­mély, bennük mégis 10,00(1 foglyot kell összezsúfolni. A rzük, 8x5 láb “nagyságú” cél­úkban, amelyek alig alkalma •ak egy rab számára, két fel rótt rabot helyeznek el. Sok fogoly három évet tölt ilyer ketrecben. Azt mondja -egy őr • ‘Ha engem ilyen cellába zár­nának, egy hónap alatt meg­őrülnék.” Rossz ‘lakásviszonyok’ ezek, És mégis, az elbocsátott ‘henn­ákéit’ vissza-visza térnek. A fekete statisztika tanúsága szerint 65—70 százalék vissza­jön. Nem kívánkoznak vissza, hanem valami visszahajtja őket. Ez a valami a megrög­zött bűnözők kategóriáján kí­vül talán nem kis részben a társadalom bűne, mert idegen­kedik a büntetett előéletüek bei eladásától, megnehezíti, megakadályozza jó útra téré­süket. Európa egyes országai-i ban továbbmenő törvények vannak: a “büntetett előéle­tet” bizonyos esetekben ki le­het radírozni. Ha a börtönből elbocsátott bizonyítani tudja, hogy ennyi meg ennyi éven át tisztességes munkával tar­totta el magát és családját, a rekordját tisztára mossák s azontúl arra a kérdésre, hogy “Volt-e büntetve??” — nemmel felelhet. Amerikában még nem tartunk ott, ahová a jó és a rossz hagyományok­hoz és szokásokhoz ragaszko­dó társadalmak már eljutot­tak. Amerikában büntetett előéletű az a 80 éves ember, akit 18 éves korában valami csekély vétség miatt elítél­tek. A TISZTELT HÄZ JOGARA vajon hol vásárolta a törülkö­zőt. Sznob: Az az ember, aki megnéz egy modern darabot és előadás után azt állítja, hogy mind a három felvonást meg­értette. Zenerajongó: Az az asszony, aki tapsol a férjének, ha e-j atóbbi hajnali 4 órakor dano­­■ászva jön haza. ÁLLAMI ADÓ WASHINGTON. — Az álla­mi adók a legtöbb államban abbén az évben nagy mért.'k­­ben emelkedtek. . Az összes adójövedelem 29,4 billió dollár volt, 3,2 billióval több, mint tavaly, jelenti a népszámlálá­si hivatal. A legtöbb állami adót California népe fizette a sorban következnek: New Yoik, Pennsylvania, Michi ran. WASHINGTON. - A jo­­gar, amelyet a fenti képen lá­tunk, a nép hatalmának jel­képe. Ez a jogar, a kongresz- 3ZUS képviselőházának jogira az amerikai nép hatalmúi szimbolizálja. Csak a képvise­­löháznak van jogara, a szená­tusnak nincs. Mert a képvise­lőház a legközelebbi képvise­lete a nemzet egészének. A jogar a képviselőház el­nöki emelvényén, az elnök jobbjánál van felállítva min­denkor, amikor a Ház egésze tart ülést. Ha az ülésteremben csak bizottsági vita folyik, a jogart egy fokkal lejjebb he­lyezik el. A képünkön látható jogai nem az eredeti amerikai jo­gar, amely a kongresszus 1789. április 14-i határozat? értelmiében készült. Ez el­égett, amikor, 1814-ben, az an­golok felgyújtották a Capitolt. Akkortól kezdve, egészen 1841-ig, fából készült ideigle­nes jogar szimbolizálta a nép hatalmát. A mostanit William Adams newyorki ezüstmüves készítette 400 dollárért. A jogar eredetileg, a köd­be vesző múltban, fegyver volt csak a 12. században lett Ang­­iában díszes jelképpé. Az an­gol alscház jogara 1649-ből származik. A Lordok Házának két jogara van, az egyik Wil­iam II. király (1650—1702) idejéből való. Az amerikai képviselőház jogarának tekintélyét még so­hasem sértették meg. A 40-es években történt, hogy egy képviselő dühösen rátámadt 3gy törvényhozó kollégájára. A háznagy nyomban kezébe vette a jogart és szétválasz­totta a kakasokat; ezek meg­hajoltak a nép hatalmának szimbóluma előtt és leültek a helyükre. Chicago déli részének szivében a magasvasut egyik kocsija lezuhant, egy másik lefelé függ, de csak egy haláleset történt és 25 sebesülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom