Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

Thursday, June 30, 1966 HÍRADÓ A Chicagói porto-ricoi negyedben tüntettek és a rendőr visszatartja rendőrkutyáját, hogy meg ne harapjon valakit. ________________________ •_____________________ SZÁZ EVES AZ AMERIKAI ALASZKA FAIRBANKS, Alaszka. — Az ötvenedik államnak, az Unió legnagyobb államának, Juneau a fővárosa, a legkisebb amerikai állami főváros. Nem ott, hanem a központi fekvésű nagyobb Fairbanks városban (lakossága már 25,000!) fo­lyik, immár három év óta, a felkészülés a jövő évben tar­tandó 100 éves jubileumra. 1867. október 18-án történt, hogy Alaszkában kitűzték az amerikai nemzeti lobogót, mi­után az orosz cár ezt a he­gyes-havas-jeges pusztaságot eladta az Egyesült Államok­nak. A zászlócsere Uj Archan­gel orosz városban történt, amely azután a Sitka nevet évforduló ünnepségein is egy Johnson elnök vehet részt. A cár megbízottjával, Stoeckl bá­róval, William H. Seward kül­ügyminiszter tárgyalt, megal­kudtak egy meglehetősen nagy összegben: 7,2 millió dollár volt a vételár. Nem tet­szett a dolog az amerikai hon­atyáknak s a haza bölcseinek. Hallatlan, mondták, egy tér méketlen, értéktelen földért ily sok pénzt adni. Akeren­­ként 2 cent jó pénzt adott a rossz földért a bolond kül­ügyminiszter! El is nevezték az esztelen adás-vételt “Se­ward bolomdságá”-nak. Ma már másképp vélekedünk ar­ról. Ma arra gondolunk, mi Ralph J. Rivers (jobboldalt) átnyújt egy Alaska Centen­nial emlékérmet John McCormack képviselőházi elnöknek. kapta és ma is ezen a néven van a térképeken. Johnson volt akkor a U. S. elnöke, Andrew Johnson. A véletlen játéka, hogy a TOO-i'k lenne, ha az amerikai földrész egy nagy darabja a szovjet kezén lenne: oly hatalmas ka­tonai centrum, vagy még ha­talmasabb, mint a Bay of Pigs katasztrófa óta a kubai... Most Seward szobrát állítják fel Seward alaszkai városban. Rita Tiunirello esküvőjére menet leadja szavazatát Rómában, (fenn). -Lenn: Nikita Kruscsev leadja szavazatát, Lenin szobra előtt Moszk­vában. *' centennial emblem. Alaska Centennial emlékérem Látogatók ezreinek, tízez­reinek fogadására készülnek Alaszka kis és kisebb váro­sainak lakói. Volt már egy­szer tömeges vándorlás az északi végekre: a múlt szá­zad 90-es éveiben, amikor ott aranyláz tört ki. Akkor ösz­vérháton vagy inkább gya­log mentek oda aramyvadá szók, most ünneplésre fognak menni, repülőgépen, hajón, vagy autóval az Alaszkát az amerikai államtömbbel össze­kötő országúton, amely ko­runk egyik csodás alkotása. Látványosságokról gondos­kodva lesz. Fairbanks város­ban, a nagy kiállítási terüle­ten, együtt lesz minden, amit a természet és az ember Alasz­kában teremtett. Egy völgy a Yukon tájékon, ahol arany­bányászok a látogatók* előtt túrják a földet. Állatkert, nem is kert, hanem inkább védett hely, ahol a vadállatok szabadon kóborolhatnak. Egy tipikus aranyláz-város, mely­nek legfontosabb épülete egy kocsma. Egy eszkimó falu. És — az uj idők modern Alasz­kája miniatűrben. A kiállitá­­u építményeknek egy része állandóan megmarad, r-estau rálják a régi orosz épületeket, eszkimó és indián lakóháza­kat, megőrzik múzeumban az aranyláz-korszak emlékeit, konvenciós centrumot építe­nek. Az amerikai pénzverde 200,000 emlékérmet fog ver­ni. A kiállítási létesítmények költségeinek fedezésére a kongresszus 4 millió dollárt ajánlott fel, amely összeget Alaszkának meg kell dupláz­nia. így tehát Seward bolond­ságának centenáris jubileumi megünneplése több dollárba fog kerülni, mint amenyibe került az egész bolondság . .. RÉSZLETFIZETÉS PERIGUEX, Franciaország. — Monsieur X lopott 43,000 frankot ($8600) és ezt a tar­tozását most részletekben megfizeti. Küldött ajánlott 'eveiben először 10,000 fran­kot, aztán 11,750 frankot, de Ígéri, hogy letörleszti egész adósságát. És bocsánatot kért. 20 CENT ÁRENGEDMÉNY - 20 MILLIÓ DOLLÁROS CSALÁS WAÖJliJNUiUlN. — rns-ian coffee van mag, több is, mint elég, de ha a címkén a “20 cents off ’ hívogató díszük, nem lehet a kísértésnek ellen­állni, meg kell venni, muszáj megvenni még egy üveggel. Nemcsak a supermarketbem érheti a bevásárlót a baleset, hogy “tulvásárolja magát”. Időnként a levélhordó hoz 7 jent off és 20 cents kupono kát. És az újságokban, a ma­gazinokban is lehet találni :>ff kuponokat. A címkén diszlő off és a kupon-off közt van egy lénye­ges különbség. Az egyik — árengedmény, amely bevásár­­'ásra csábit. A másik — ere­deti rendeltetése mellett még évi 20 millió dolláros csalás­ba is vezet. Ez magyarázatra szorul, és Mr. O’Brien, a pos­taminiszter, magyarázattal szolgál mindenkinek, akit il­­'et. íme: A kuponokat a fűszeres vagy a supermarket 7 vagy 10 vagy 20 centért átveszi a /evőtől, aki a kedvezményes áru portékát vásárolja. A ku­ponokat aztán a kereskedő összegyűjti, szortírozza és be küldi a vállalatnak, amely azokat kibocsátotta. Vissza­kapja a 7 vagy 10 vagy 20 centet és kap még kuponon­ként 2 centet a fáradsága ju­talmául. Eddig, ugye, minden rend­ben van. De megtörténhet — és nagyon-nagyon gyakran megtörténik —, hogy a fűsze­res vagy a supermarket be­vált minden kupont, derüre­­borura, tekintet nélkül arra, hogy a vevő mit vásárol. Ez tisztességtelen, mert ilyen esetben X vállalat megjutal­mazta azt, aki Y vállalat áru­ját vásárolta. Tisztességtelen, csalásnak is lehet minősiteni. De több, mint tisztességte­len, bűntett az, ha a kibocsá ;ö vállalatnak beküldenek lo­pott vagy hamisított kupono­dat, vagy akár szemétdombon aíált — vásárlástól független -— kuponokat. Az Amerikai füszergyártók Szövetségének becslése szerint évente 20 mii­­’ió dollárral károsítják meg a kuponokat kibocsátó és be­váltó vállalatokat. Az illegá­­is kuponok az összes kibocsá­tott kuponoknak 20 százalé­kát teszik ki. A fűszeresek országos szö­vetsége az ilyen csalást bizo­nyos esetekben, bizonyos gaz­fickók esetében, big business­­nek nevezi. Csak nagyban fi­­vetődik ki ilyen csalás, cen­tekből nem egykönnyen lehet dollárokat, száz meg száz vagy ezer meg ezer dollárokat elő­varázsolni. Ezért joggal beszél postaminiszter összeesküvés­ről. (A posta hatáskörébe tar­­.óznak az ilyen visszaélések, mert a kuponokat posta utján cüldik be a vállalatoknak.) A kupon-csalások módozatai közül kettő nem szorul továb­bi magyarázatra: mint ha­mispénzt, úgy hamiskupono­kat is lehet nyomtatni. És a nyomdából lehet valódi kupo nokat lopni. Más módszer: Óeskások át­böngészik a raktárukba ke­rült régi újságokat és maga­­dnokat és kiollózzák az off­­kuponokat. Az ilyen módon szerzett kuponok fő ismertető­jele az, hogy nem gyűröttek, szakítás vagy szennyeződés sem árulja el, hogy őnagysá­­ga kézitáskájából kerültek elő. A kuponokat az ócskás riadja egy vagy több fűszeres­nek. Baltimore-ban a szövet­ségi vádzsüri a napokban vá­dat emelt kiét fűszeres ellen, aki ilyen szemétdomb-kupono kát rendszeresen felvásárolt. Az egyik fűszeres 12 füszerüz­­let címét adta meg, nehogy gyanút keltsen a kuponok szá­ma és az ügzlet forgalma köz­ti nagy különbség. Brooklyn, N. Y.-ban vád alá helyeztek egy 8 tagú összeesküvő ban-A bádogos inasiskola igazgatója, Hull, Quebec-ben megtekinti a tanoncok “remekművét.” Az erdélyi magyarok elnyomása az uj rezsimben változatlanul folyik WAS-HINGTON. — Az amerikai külpolitika irányitó tényezőire és általában az amerikai közvéleményre meg­lehetősen kedvező benyomást tesz Ceauseseu romániai kom­munista vezér függetlensé­gi próbálkozása Moszkvával szemben: a Varsói Paktum re­víziójának követelése, az ‘orosz katonaság kivonása független országokból” jelszó, stb. A csatlósországokban, Magyarországon is, jó jelnek, ó kezdetnek vélik ezt a moz­golódást, ámbár jól tudják azt is, hogy Romániának csak ad dig szabad elmenni, ameddig i, szovjet engedi. Budapest, 1056, példát adott. Az erdélyi magyarok hely zetére milyen befolyással van a. romániai uj rezsim uj pöli inkája? Ezzel a kérdéssel fog­lalkozik John Chamberlain washingtoni politikái újság­író, a magyarok tisztelt ba­rátja, több mint 30 amerikai lapban megjelent cikke, mely­nek cinre: “Románia másik arca.” Azt olvassuk ebben a cikkben, hogy az erdélyi ma­gyarok vegyes érzelmekkel fogadják Ceauseseu politiká iát, mert a magyar kisebbség gél szemben a kormányzat ma­gatartása nem változott. Min­den erővel el akarják romáino­­sitani 1,7 millió magyar alatt­valójukat. A románositás gazdasági és társadalmi eszközökkel folyik. A magyar tanítókat és más közalkalmazottakat áthelye­zik tiszta román területekre, Erdély határain túl a “király ságba” is. A lakásengedéily megvonása a legegyszerűbb eszköze a kényszer-áthelyezés­nek. 1957-ben még több mint ezer magyar elemi é-s közép iskola volt Erdélyben, ma csak “magyar részlegek” van nak tiszta magyar .területen levő román iskolákban. Ha­sonló módon történik az er­délyi magyarok gyengítése gazdasági téren is. Például: i magyarok-lakta területen földgázforrások közelében le­hetett é-s kellett volna vegyi­pari üzemet építeni, ehelyett i központi tervihivatal azt a Kárpátokon túl létesítette. Chamberlain a kongresszus figyelmébe ajánlja, hogy ha Amerika “hidat akar épiteni” Xelet-Európa felé, előbb ala­posan körül kell nézni a híd másik oldalán is. Botrány a tizenegyedik napon LONDON. — Másfél hétig -enki sem vett észre semmit. A londoni National Gallery­­ben felbecsülhetetlen értékű Rembrandtok és Goyák között ■gy patinás olajfestmény füg jött. Aláírása: Önarckép — jivetto Aberragi, 15-60—1838. \ látogatók a többi remekmű mellett ezt is megcsodálták, tanulmányozták, elemezték. Az őrök pedig szundikáltak és nem figyeltek oda. így történ retett, hogy a botrány csak i 11. napon robbant ki. Egy diák kopogtatott a múzeum igazgató ajtaján és közölte, hogy az önarckép nem eredeti mü. Előbb a m-uz-e-um kataló­gusát csapták föl, de a kép nek nyomát sem lelték ben ne, majd a lexikonban kutat­tak Aberragi nevű művész után, de nem találtak-még ha­sonlót sem. Ekkor a húszéves Peter Mclnally megfejtette a rejtvényt. A képet maga fes­tette, speciális eljárással ma­ga “öregitette”, pa-tinásitotta, majd egy óvatlan pillanatban ’• falra akasztotta. Mondani sem kell, hogy a blamázs óri­­ísi volt. A muzeum igazgató­sága egy ideig azon morfondi­­ozott, hogy följelenti a csiny­­evőt, de aztán elállt szándé­kától. Hadd osöndesedjen el ninél hamarabb a botrány za­­a... NEVESSÜNK Temetési menet vömül végig íz utcán. Az egyik résztvevő­­höz odalép egy kíváncsiskodó: — Ki halt meg ? — Aki abban a diszes autó­ban utazik. * * * — Maga arra hivatkozik, hogy feledékenységből dobta ki a feleségét negyedik eme­leti lakásuk ablakán. — Igenis, bíró ur — feleli a vádlott — teljiesen elfelejt­keztem róla, hogy már nem la­kunk a földszintes lakásban. Erdőtűz füstje gomolyog mel a Los Padres National Forest-ből, Santa Barbara, Calif, közelében.-uai, am-e-iyn-ux tagjai DirtoKa­­ban még megtaláltak 20,000 dollár értékű, ócskásoktól vá sárolt kuponokat. (Az ócská sok árai természetesen jóval a kuponok névértéke alatt vannak.) A füszeripari vállalatok fi gyelik a kuponok forgalmát, mert abból következtetni lehet portékájuk kelendőségére. E figyelő szolgálat során féltőn nek gyanús jelenségek, pél­dául az, hogy egy bizonyos területen a:z -egyik kis füsze resn-ek állítólag tízszer olyan nagy forgalma van, mint a többieknek. Ilyen felfedezést közölnek a postahivatallal és megindul a bűnügyi eljárás, posta utján elkövetett csalás címén. “Évi 100 millió dolláros üz­let, évi 20 millió dolláros csa­lás.” Ez is megfelelő címe le­hetne ennek a cikknek, amely­ből háziasszonyok milliói elő­ször szereznek tudomást ar­ról, hogy — amíg süt a Nap, mindig lesz valami uj a Nap alatt. I 6. OLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom