Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-09 / 23. szám
VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 23. SZAM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, June 9, 1966 Több Social Security nyugdíj terve a Fehér Házban, a Capitolban William A. Buttler tengerészeti parancsnok lezuhant Shooting Star-jával, gyakorló repülőgépével egy golfpályán, Philadelphia közelében és meghalt. így készülnek fel az amerikai katonák a Viet Gong elleni őserdei harcokra WASHINGTON. - A szegénység elleni offenziva keretében felmerült, egyebek közt, a Social Security nyugdíj felemelésének kérdése: szükséges-e és mi módon valósítható meg. Johnson elnök jövő januárban a kongresszus elé viszi a kérdést és az előtanulmányok, számítások már nagyban folynak. A cél kettős: nö vélni a lakosság jelentékeny részét kitevő idős férfiak és nők vásárlóképességét és ugyanakkor a nyugdíjasokat kiemelni a szegények sorából. “Szegény” tudvalevőleg — hivatalos megfogalmazásban — az, akinek évi jövedelme 3000 dolláron alul van. Ahhoz, hogy nagyszámú nyugdíjasok felülemelkedjenek a szegénységi határvonalon, körülbelül TO százalékkal kellene a nyugdijakat felemelni. A kérdés összefügg az országos munkabér-minimum kérdésével. Ez a minimum ma általában $1,25 órabér. Robert M. Ball, a Social Security hivatal országos igazgatója, a képviselőház és a szenátus közös bizottsága előtt, amely a közösségi és a privát nyug díjalapokat vizsgálja, rámutatott arra, hogy azok a munkások, akik $1,25 órabérért dől goznak, keresetüket nyomban elköltik, nem tudnak megta karitásokkal előre gondoskodni öregkori szükségleteikről, a 3000 dolláros jövedelem-ha tárt nem tudják túllépni. De, tette ihozzá, még az ipari munkás is, akinek évi jövedelme átlag $5600, a mostani törvény alapján évi 3000 dollárnál kevesebb nyugdijat kap. Ma a maximális nyugdíj havi $130,50, illetőleg férj-feleségnek (ha mindketten nyug-i dijjogosultak) $203,90. Ezeket a nyugdijakat fel kell emelni, mondta Mr. Ball. Nemcsak a minimális órabért kereső munkásnak, hanem az átlagos munkabért keresőnek nyugdiját kell felemelni. Az utóbbi években ismételten felemelték a nyugdijat, de ezek az emelések nem tartottak lépést a megélhetési költségek emelkedésével, a vásárlóképesség nem bírta az iramot a drágulással folytatott harcában. A tavalyi 7 százalékos nyugdíjemelés nem állította helyre az 1958. évi vásárlóképességet, még kevésbé a 7 és fél százalékos akkori nyugdíjemeléssel megalapozott vásárlóképességet. A nyugdíj a múlt évben is, nyolc évvel ezelőtt is a drágulási index mögött kullogott. Nagy kérdés, hogy miből fizesse a Social Security (vagy részven a kincstár is) a szükségesnek vélt magasabb nyugdijakat. Elvben már ma megállapítható, hogy az eredeti szabály, hogy a Social Security maga fedezze, saját bevételeiből, a kiadásait, már ót van törve, amennyiben a Social Security rendszerének keretébe bevont Medicare biztosítás egy részének költségeit a kincstár (vagyis az általános adóbevételekből a kor-BŐVEN VAN SZABAD IDEJE? Miért nem használja fel okosan, segítve nekünk abban, hogy AVON KOZMETIKAI cikkeket juttassunk el szomszédaihoz. Otthonában történő megbeszélés végett telefonáljon: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számra, Allentown- Bethlehem környékén; 432-0916 számra. mány) fedezi. Mindenesetre azonban a kiadások nagy részét tovább is a Social Security adóból kell fedezni és igy a jövő nyugdíj emelés fedezete nagy részben csakis Social Security adó-többletből származhat. Hogyan lehet ezt növelni? Vagy nagyobb százalékot levonni a munkabérekből és a fizetésekből, vagy pedig felemelni a jelenleg évi 6600 dolláros felső határt a levonás alá vonható jövedelemnek. Az egyik megoldás mindenkit terhelne, a másik a nagyobb jövedelmű embereket. Akik a terveken dolgoznak úgy vélik, hogy az utóbbi megoldás méltányosabb, mert azokat terhelné meg, akik több terhet tudnak viselni. Viszont az is igaz, hogy akik például, 10,000 dolláros jövedelem arányában fizetnének be, nem kapnák meg a befizetéseiknek megfelelő nyugdijakat. Ilyen megoldás tehát: gazdagabbak megadóztatása lenne szegényebbek javára. Nem a szegényebbek fogják ellenezni... A “GREAT SOCIETY" MAR 1787-BEN KEZDŐDÖTT WASHINGTON, D. C. - A United Press International név ühirügynökség washingtoni irodája jelentette: Donald Rumsford, illinoisi republikánus képviselő, kijelentette, hogy Johnson elnök egyáltalán nem alkotója és feltalálója a “Great Society” jelszavának, sőt a Great Society jelszava már 1787-ben is felmerült és ekkor merült fel voltaképpen először. James Madison elnök irataiból kiderül, hogy 1787-ben, az alkotmányt vitató konvención, George Read, Delaware megbízottja, javasolta: szüntessék meg az egyes amerikai államokat (és létesitsenek egységes, országos kormányzatot. Madison elnök azt állította emlékirataiban, hogy Read ez alkalommal megjövendölte: — A különálló amerikai államok az egyenetlenség állandó forrásai lesznek. Semmiféle más orvosságát nem lehet ennek taálni, minthogy szüntessük meg a különálló amerikai államokat és egyesítsük azokat egy egységes, nagy társadalomba. Ekkor Read a “Great Society” elnevezést használta. Ezekután, Rumsfeld képviselő, igy fejezte be a Great Societyről szóló beszédét: —• Ez az idézet azt a meggyőződést kelti bennem, hogy a “Great Society” nemcsak nem Johnson elnök találmánya, hanem az igazság az, hogy a tervet már 1887-ban is túlnyomó többséggel visszautasították. —• Kérdés tehát az, hogy miért szükséges ismét előhozakodnunk a “Great Society” tervével, amikor azt már évszázadokkal ezelőtt visszautasították? Nincs más dolga a demokrata adminisztrációnak, mint ócska, elavult és megbukott jelszavakat előrnágatni a múltból? Donald Rumsfeld képviselő nem mindennapi és érdekes beszédére a Fehér Ház Az amerikai katonai szakértők egybehangzó véleménye az, hogy a vietnami háborúban a legnehezebb feladatot az amerikai katonákra az őserdei harcok rójják. A Viet Cong az őserdőben mindenképpen fölényben van az amerikai katonákkal: a Viet Cong katonái mindenekelőtt ismerik az őserdőt és ami a legnehezebb, tájékozódni tudnak abban. Ezenkívül: a Viet Cong katonák szervezete könnyebben viselni el az őserdő minden nehézségét, mint az amerikai katonáké. Éppen ezért, rendszeresen folyik az amerikai katonák kiképzése az. őserdei harcokra, mert hiszen ez a legfontosabb része a vietnami háborúnak és az őserdei harcdk kimenetele mindenképpen döntő lehet a vietnami háború szempontjából. Az amerikai katonák kiképzése a vietnami őserdei harcokra Louisiana államban, Fort Polk kiképző állomáson történik. A kiképzés alapelve: a Vietnamba induló amerikai katonák számára olyan körülményeket kell teremteni, melyek nagyjából-egészéből hasonlóak azokhoz a körülményekhez, amelyeket majd a vietnami őserdőben fognak találni. Ennek a kiképző tábornak a környékén mesterséges mocsarakat készitettek, amelyek szinte kísérteties másolatai a vietnami mocsaras területeknek. A kiképzők eljátszák egy Viet Cong előretolt helyőrség legénységének szerepét ugyanolyan csapdákat állítanak az amerikai katonák számára, mint amilyen csapdiákkal a vietnami katonák várják majd őket az őserdőben. A különbség csupán az, hogy az itteni csapdák mélyén nincsenek kihegyezett falécek, amelyek valósággal felnyársalják azt, aki belezuhan a csapdába. Louisiana állam középső részének itteni forró, fojtogató hőmérséklete is kedvező a kiképzésre, mert hasonlit ahegyáltalában nem válaszolt, igy tehát a Great Society programja, akár uj, akár régi, tovább folytatódik. KIADÓ 5 és¥2 szobás emeleti lakás fűtéssel, melegvízzel, munkába járó felnőtteknek. Jutányos áron. 63 Plum St, New Brunswick, N. J. hoz a hőmérséklethez, amelyet az amerikai katonák a vietnami őserdőben, vagy a vietnami mocsaras területeken fognak találni. Egy-egy csoport kiképzése kilenc hétig tart. Az itt kiképzett amerikai katonák fogják felváltani azokat a vietnami amerikai katonákat, akik a harcok folyamán megsebesültek, vagy elestek. Ezt a különleges kiképző tábort 1966 januárjában állították fel és azóta több, mint 3,500 Vietnamba induló amerikai katona kapta meg itt a szükséges őserdei kiképzést. A kiképző tábor és a gyakorló-terület összesen 150,000 aker nagyságú. Egy-egy kiképzésre kerülő csoport létszáma körülbelül 220 személy. Január óta minden héten átlagosan egy ilyen csoport fejezi be különleges kiképzését. A legközelebbi jövőben, 2-3 bét múlva, azonban, a csoportok létszáma körülbelül kétszereséire, tehát mintegy 440 főre emelkedik majd, tekintettel arra, hogy a Pentagon egyre több amerikai katona Vietnamba való vezénylését látja szükségesnek. Ez az a kiképzőtábor, ahol a vietnami háború legfontosabb osztagai, az amerikai gyalogosok, kapják különleges kiképzésüket. A kiképzést részint tisztek, másrészt pedig altisztek és közlegények vezetik. Lényeges azonban az a körülmény, hogy minden kiképző-tiszt, altiszt, közlegény egyaránt — a vietnami háború veteránja és résztvett az őserdei harcokban. A kiképzők tehát saját tapasztalataik alapján végzik a kiképzést. A kiképzők követlenül, első kézből tanulták meg, saját bőrükön, a Viet Con guerilla taktikáját. A kiképzők közvetlenül, első kézből tanulták meg és tapasztalták, hogy miként végzik a Viet Cong katonák az őserdei rejtőzködést, a lesből történő támadást és a délvietnami területekre való beszivárgást. A kiképzés éjjel-nappal, megszakítás nélkül folyik, tekintettel arra, hogy a Viet Cong is éjjel-nappal, megszakítás nélkül harcol. Az (éjszakai gyakorlatok alkalmával, a kiképzők, Viet Cong harcosoknak öltözve, megpróbálnak beszivárgást végrehajtani az amerikai erődbe. Amennyiben a beszivárgás sikerül, az erődben lévő amerikai katonák hibáztak, mert nem tudták a kapott utasításokat kellőképpen végrehajtani. Az itteni kiképzés valóban testet-lelket és idegeket igénybe vevő, kimerítő gyakorlat. Az az amerikai katona, aki ebből a kiképző táborból, a kilenc hetes kiképzés után kikerül, valóban minden lehetőségre felkészült a Viet Conggal kapcsolatban. A kiképzés egyik legfontosabb része: megtanitani a katonákat a lehető leggyorsabb és legpontosabb lövésre. Éppen ezért, a katonáknak mozgó célpontra kell lőniük, kapásból, tehát a puskát hirtelen felrántva nyugalmi helyzetéből. A mozgó célpontok körülbelül 50 yardnyi távolságra vannak a lövésztől a gyakorlatok alkalmával. Azért rendkívül fontos ez„ mert a Viet Cong katonák gyorsan eltűnnek. A Viet Cong katonák mesterei az őserdei, lesből végrehajtott támadásoknak. A kiképzők felépítettek három úgynevezett vietnami falut is. A vietnami falvak házainak falaiba és tetőzetébe elrejtették ugyanazokat a csapdákat, amelyeket hasonló alkalommal a vietnami katonák alkalmaznak. A gyakorlat egy másik rendkívül fontos része: amikor a helicopter leszállt egy olyan területen, ahol bujkáló és rejtőzködő Viet Cong katonák vannak, miként kell az amerikai katonáknak a lehető leggyorsabban kiugraniuk a helicopterből és miképpen kell a lehető leggyorsabban viszszamenniük a helicopterbe? A kiképzésben résztvevő katonáknak két másodperc alatt kell kiugrainuk a helicopterből és három másodperc leforgása alatt kell visszamászniuk a helicopterbe. Ezenkívül, a kiképzők felépítettek itt egy úgynevezett Viet Cong hadifogolytábort is. A kiképzésen résztvevő katonáknak meg kell tanulniuk, miképpen próbálkozhatnak megszökni az ilyen kommunista fogolytáborókból. Amikor a kiképzés végétért, egy-egy csoport' tagjai KIADÓ egy bútorozott szoba 81 Louis St. New Brunswick, N. J. CH 9-4181. MEDICARE UTÁN JUDICARE Medicare után jön Judicare... Igaz ugyan, hogy az egészség az ember legdrágább kincse, de az igazi is ér valamit és ha nem kaphatja meg az igazát, mert nem tudja megfizetni az árát, az is olyasfajta baj, mint a betegség. És mert olyasfajta a baj és mert sokszor olyan magas az ár, hogy az ember kénytelen-kelletlen veszni hagyja az igazát, a kórházi és orvo si biztosítás után, a mely július elsején lép életbe, itt az ideje, hogy a jogi biztosítás valamilyen formájáról is szó essék. Sargent Shriver, a szegénység elleni hadjárat generálisa, emlékeztet arra, hogy Oliver Goldsmith a 18. században ki mondta a szentenciát: “A törvény malmában felőrlődik a szegény ember.” A 20. században a törvény ne őröljön anti szociális módon. Ha a szegény embernek kikézbesitenek egy kilakoltatása végzést, vagy el akarják venni az autóját, vagy egy “social warker” leállítja a havi segélyét és ő sem eb ben, sem amabban az esetben nem tud ügyvédet fogadni, nem tudja az igazát — vagy állítólagos igazát — megvédeni, segítséget kell neki nyújtani. Shriver már megtette az első lépéseket. Harminc városban már vannak jogász hivatalok, amelyekhez fordulhat a szegény ember, ha jogvédelemre, jogi képviseletre van szüksége. A jogászokat a kormány (Shriver hadjárata ke rétében) fizeti.-Hogy az ilyen /hivatalokhoz képzett jogászok álljanak az emberek rendelkezésére, 132 egyetem verbuvál jogászokat. Már több, mint 10 millió dollár vár szétosztásra. Külön megemlítést érdemel, hogy uj hivatalok és jo gászok részére, akik a nava-ho indiánoknak fognak Judicare-t nyújtani, 972,000 dollárt juttattak. Érdekes tervet dolgozott ki a Wisconsin állami ügyvédi kamara: Szegények kaphatnak credit card-hitelkártyákat. Akinek jogi ügye támad, akármelyik ügyvédhez fordulhat és, felmutatva hitelkártyáját, 25 százalékkal kevesebbet fizet, mint amenynyi a rendes minimum lenne. A különbözetet egy erre a célra teremtendő alapból kapnák az ügyvédek. így jellemezte ezt az elmés tervet Shriver: “Ez lényegében azt jelenti, hogy az egész ügyvédi kar 25 százalékos árengedményt nyújt a szegényebb népnek.” Persze vannak ellenzői is a programnak, mint ahogy a Medicare programot is sok orvos ellenezte. De emlékezünk: az Amerikai Orvos Szövetség ekintélyét — és általában az amerikai orvosok tekintélyét — semmivel sem növelte a viharos és pénzes kampány, amelyet a Medicare ellen folytattak s a végén nemcsak beadták a derekukat, hanem a közvélemény nyomása alatt, a Medicare programmal való együttműködést Ígérték. így hát nem lesz hatásos a “szocializált ügyvéd” mumus, minthogy nem volt hatásos a “szocializált orvos” mumus sem. Ott az orvos, itt az ügyvéd továbbra is önálló, független, a szabad választásnak nem akadálya a kialakulóban evő Judicare. Helyes, amit 0. S. Marden, az országos ügyvéd szövetség elnöke mondott: “Egy lépéssel közelebb jutunk a mindenki részére egyenlő igazságszolgáltatáshoz.” MINDEN ROSSZ KÖZÜL LEGROSSZABB A HÁBORÚ! VERDUN, Franciaország. — “A háború minden között a legrosszabb és azt soha sem lehet és szabad felhasználni az emberek közötti problémák megoldására” — ezt a figyel meztetést intézte pásztorlevelében hivéihez Boillon, Verdun püspöke, a nagy verduni harcok ötven esztendős évfordulóján. “Az az épület, amelyben a németek és franciák csontjai nyugszanak, beszédes módon bizonyítja, hogy a háború mind a győző, mind a legyőzött számára szörnyű kaland, amelyet mindenáron el kell kerülni. De a verduni csata, amelyben német és francia, részről kereken kétszázezer ember vesztette életét, nem tudta jobb belátásra téríteni a világot. Ám az utolsó világháború mészárlásai és a •Japánra ledobott két pusztitó atombomba az emberek sze me elé tárta a háború borzalmait. Minden eszközzel s minden országban gél kell rázni az emberek lelkiismeretét, hogy az olyan nemzetközi hatalommá váljék, amely minden országban fel kell rázni lyozni a vérontást.” Boillon püspök a továbbiakban kiemelte a modern hírközlési eszközök jelentőségét, egy olyan világ-Ielkiismeret kialakításában, amelyben a népek békeakaratkn :ik döntő szerepet kell játszania. Minden kormánynak figyelemmel kell 'ennie a közvéleményre, és immár keletkezőben van egy ilyen világközvélemény. Ezt a modem technika minden eszközével a béke szolgálatában álló hatalommá kell fejleszteni. Az embereknek meg kell valósítaniuk a békét, de szükségük van Isten kegyelmére is, hogy szabad lélekkel törekedhessenek a békére és tudatosan vállalják a szükséges áldozatokat. A püspök igy zárja pásztorlevelét: “A verduni csata ötvenedik évfordulóján könyörögjünk Istenhez ezért a kegyelemért s alázattal esdekeljünk: Uram, add, hogy a verdumi pokol sóba vissza ne térhessen.” kéthetes szabadságot kapnak és eltávozást. Ennek lejárta után, jelentkezniük kell a kijelölt helyen és nyomban megtörténik Vietnamba való szállításuk. Conrad Stansberry ezredes, a kiképző-program vezetője, mondotta az újságíróknak: — Azok az amerikai katonák, akik ezen a kiképzésen átestek, megfelelő ellenfelei lesznek a Viet Cong egységeknek Vietnamban. KIADÓ nagy hálószoba, csak munkás férfinek VI 6-2892, New Brunswick, N. J.
