Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-12 / 19. szám

b-IK OLDAL Ez egyike a hangontuli sebességű szovjet MIG-21-nek, melyek fel­tűntek Északvietnam felett. Bevándorlás, honosítás -- számokban Miért nem kell gyermek? Thursday, May i2, loots Nő-csodálói kézfogásra gyülekeznek Johnson elnök körül a Fehér Ház pázsiján egy benn tartott fogadás után, a Washingtonban tar­tott demokrata konferencia alkalmával. Nem kell pénz a váláshoz! WASHINGTON. — A be­vándorlási és honosítási szol­gálat évi beszámolójában ér­dekes, részben egészen meg­lepő adatok vannak. Szinte hi­hetetlenül hangzik, de tény, hogy a hivatal vizsgálódott 186 millió személy dolgában. Hogyan? Hiszen az Egyesült Államok'egész népessége csak 10 millióval több ennél, 196 millió! A, hivatal megmondja az okot: Vannak sokan, akik különböző okokból, például üz­leti okból, többször lépik át a határt, illetve többször utaz­nak ki és be repülőgépen vagy hajón. A bevándorlási hiva­tal minden egyes be- és kiuta­zást figyelemmel kisér. Nagy gonddal ügyelnek arra, hogy senkise léphessen az ország földjére illegálisan. A bevándorlók száma 1965- ben 296,097 volt. A minden év januárjában esedékes lakásbejeléntés ered­ménye ez volt: beérkezett 3, 933,209 bejelentés, 57,000- több, mint az előző évben. Az idegen állampolgárok száma legmagasabb volt három ál lantban: California 810,400. New York 620,119, Texas 245,880. Az utóbbiak nagy részben mexieóiak. Soron kő vetkeztek: 365,000 kanadai, 257.000 angol, 242,000 német, 214.000 olasz. A kubaiak, fő­leg menekültek száma 121,000 A zálogházban egy közép­korú férfi különféle női ruhá­kat pakol k,i egy jókora bö röndből: — Szegény feleségemnek már nincs szüksége rájuk... — Miért? — kérdi valaki részvevőén. — Meghalt a fele­sége ? — Á, meghízott! *. * Pistike elhagyta a töltőtől lát, amiért a családi tanács tói erős bírálatot kapott. — Ilyen cirkuszt csaptok egy töltőtoll miatt — szólt Pis­: tike méltatlankodva —, ma, amikor felnőtt emberek atom bombákat veszítenek el! volt; legtöbbjük Floridában ’akik. Több mint kétmillió idegen bebocsátást nyert, mint “idő leges nem-bevándorló”. Ezel legtöbbje látogató-vizumma’ jött, főleg rokonlátogatásra szórakozásra, A newyorki Vi lágkiállitásra ezrek jöttek a világ minden részéből. Több. mint 50,000 diák jött az or szágba, főleg magasabb isko Iák látogatására. A nemzet közi kulturális csereakció ke relében több mint 33,000 ide gén jött be az országba. # Amerikai á 11 a mpol gársáigo' kapott a múlt évben 104,001 személy. Legtöbbjük 5 évi itt tartózkodás után nyerte el ; polgárjogot. Többezren csaló di kapcsolatok alapján 3 évei belül kapták meg az álla.mpol gárságot. Körülbelül 3000-er. katonai szolgálat alapján let tele .— várakozási idő nélkül — polgárai az országnak, ame­lyet szolgáltak. Állampolgárságot kaptak 115 ország korábbi polgárai, legnagyobb számiban németek és olaszok. A legidősebb uj honpolgár egy 101 éves nő volt. Feles ketése. a lakásában történt. Összesen 896-an voltak az uj állampolgárok közt 75 évesek és idősebbek.-tő lövésnél könnyebben meg sebesit egy hajtőt. Szerencsé re egy orvos is jelen’ van és bekötözi a sebet, úgyhogy az izgalom lecsillapul, és folytat­ni tudják a vadászatot. Dt nem sokkal később Povács uj ra lead egy lövést, újra meg sebesit egy hajtőt. — Az istenért! — mondja a vendéglátó gazda. — Maga mit csinál? — Hogyhogy mit csinálok? Hát nem hajtóvadászatra hi vott meg? 358 MILLIÓ AMERIKAI? BOSTON. - Az Arthur D. Little Inc. tudományos kuta­tó vállalat szerint a 2000-ik évben Amerika lakosainak tzáma 358 millió és az ameri­kai nemzeti jövedelem a mos­taninak ötszöröse, 1,9 trillió dollár lesz. BUDAPEST. — Magyaror­szág a természetes szaporodás tekintetében a világstatiszti­ka utolsó helyéin áll; magasra szökkent az abortuszok, a ter­hességTM egszakitások száma. 1963 óta évente 130 ezerre szorult vissza az élveszületé sek száma (13 ezrelék), az abortuszoké évi 180 ezer (18 ezrelék). A statisztikai ada­tok elgondolkoztatóak. A kommunista pártlap, a Népszabadság, amkétot rende­zett a magyarországi “abor­tuszláz” okainak megvilágitá­­sa céljából. Az ankéton nyi­latkoztak illetékesek és szak ártök. * # Arra a kérdésre, hogy csak átmeneti veszély forog e' fenn vagy a nemzet kihalásának ve tzél'ye, Dr. Doros Gábor fő orvos igy felelt: “Én azoknak az oldalán ál lók, akik komoly veszélyt lát | nak a jelenlegi helyzetben. Rohamosan csökken a fiata corosztályok létszáma s tete nesen növekedik az eltartan ló idősek száma. Ennek né hány évtizeden belül kataszt­­•ófális hatásai lehetnek. A Kérdés lényegét a nagyfokú önző gondolkodásban látom. Azért sok az abortusz, mert igen sok olyan ember van, aki nem akar gyereket. Tehát az ikarat a döntő.” A nők arra az álláspontra helyezkednek, -hogy ez privát igy ük. Akkor szülnek, ami­kor akarnak, és annyi gyere­ket, amennyit akarnak. He­yes ez az álláspont? Dr. Dorog: “Ezt bizonyos cörülmény-ek között akceptál­­ti lehet, más körülmények kö -.ott nem. Ha jól tudom, éven­­e 30—40 ezer az olyan fiatal asszonyok száma, akiknek tgyan még‘’egyetlen gyerme kük sincs, mégis elvetélik magzat uka t. N ézetem sze r i n I ?yérmékét a világra hozni és felnevelni ugyanolyan állam polgári kötelesség, mint ami­lyen mondjuk, a honvédelmi kötelezettség. Senki sem von ja kéltségbe annak jogossá­gát, hogy azok, akik beteg­ség vagy más ok miatt nem lesznek eleget honvédelmi kö telezettségeiknek, bizonyos adót fizessenek. Ha pedig el fogadjuk ezt a tételt, vagyis, hogy az utódokról való gon doskodás állampolgári köte­­iesség, tikkor senki sem üt­közhet meg azon az elgondo­­iáson, hogy fizessenek bizo­nyos adót azok, akiknek nincs gyermekük. Szerintem gyermeket a világra hozni é.­­felnevelni társadalmi érdek ás a haza számára köteles­ség. Jelenleg nem szülni, gyermektelenül élni divat. Ezt a divatot egy megfelelő gyerektelenségi adóval erőser. befolyásolni lehetne. Persze az ilyen módon befolyó össze geltet csak családvédelmi cé okra szabadna felhasználni. •Javasolnám egy országos csa­ládvédelmi tanács felállítását, amely szervezetével behálóz­­- ná tíz országot, és feladata lenne a modern nemi felvilá­gosítás éppúgy, mint a gyér i mekszaporulatért folytatott küzdelem.” Mi a helyzet ma és hogyan alakul a jövő? Erre a kérdés re Fekete Gyula iró igy fe­lelt : “Ha csak valamilyen váltó zás nem történik, a népesség korosztályok szerinti megosz­lása a következő évtizedekben még a legoptimálisabb jósla­tok szerint is tovább rosszall bodik. Budapest lakosságának például ma 19 százaléka nyug­díjas, 1980-ban arányuk 30 százalék lesz. Évek óta már csak 60 éven felüliekkel sza ■jorodunk. A jelenlegi legfia alabb (6 éves korig) magyar korosztályoknak van a legna­gyobb esélyük arra, hogy majdan világviszonylatban a ‘egtöbb öreget tartsák el. Fel­háborítónak tartom, hogy még sajtót is kaphatott az a nézet, hogy teljesen magán igy, vajon akar-e valaki gye­deket vagy sem. Szó sincs ér­ül. Közügy, a szó legteljesebb | értelmében, s eszerint kell ke­zelni. Van olyanfajta felfogás, amely korántsem tartja va ami dicső dolognak az anya­ságot, sőt... Amikor egy asz ■izony letagadja a négy gyer­mekiét, nehogy azt mondják róla a munkatársai, hogy bo­lond, az már nagyon veszélyes tendencia.” £ * % Meg kell vonni a nőktől azt a jogot, hogy maguk döntse­nek? “Nagyon bonyolult kérdé sek tömege merül fel — mond­ta Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tit kára. — Gazdasági és társadal mi változások — iparosodás városiasodás, gazdasági és kulturális igények növekedi sé, társadalmi átrétegezödéi - mind-mind tényezői annak, hogy sok fiatal manapság nem vállalja a gyermeket. Persze .1 fiatal házasok attól félnek bogy a gyermek születésével íz ö életmódjuk is megváltó tik bizonyos értelemben. Ez igaz. De hogy a gyermek-adta hűmet semmiféle kényeién nem pótolja, azt igazán csal i szülő tudja. Semmi képpel sem tartanám kívánatosnak hogy megváltoztassák azt ; jogot, amelynek alapján a; anya dönthet, mikor, bánj gyereket szül. De amikor ez a örvény létrejött, elmulasztót tünk valamit; ezt a jogot csak okos felvilágosító munkával és ,l születészabályozás megélő ző módszereinek biztositásá víiI párosulva lett volna sza aid megadni. Nem biztosítot­tuk például a megelőzés kor szerű eszközeit, azok helyes használatának propagandáját. Ma nincsenek korszerű véde­kezőszerek a gyógyszertárak­­■ ban. így aztán marad az abor­tusz, amellyel sokan vissza­élnek. S nem csupán a nőkről van szó, bár övék a döntés joga: végső soron azonban a család dönt. Hányszor előfor­dul, hogy a kényelmét féltő férj rábeszéli a feleségét: sza . kitsa meg a terhességét. A nő tanács egyik jelentős feladat;) i nak tartom, hogy segítsen visszaállitani az anyaság meg becsülését társadalmunkban. Vitatnám azt is, hogy a szii letések rendkívül alacsony számának elsődlegesen és ki táróiag gazdasági okid lenné­nek, bár ezeket nem mellőz­hetjük. A törvény védi a ter­hes anyát, mégis hányszoi előfordul, hogy hiába folya módik állásért egy állapotos asszony, amikor felfedi hely zetét, nem alkalmazzák. Az tán: a lakáselosztásban sem mindig érvényesül azoknak az elsőbbsége, akik gyermeket várnak, vagy akiknek mái több gyermekük van. Bár az is igaz, hogy a kevésről sok igényt kielégíteni roppant ne héz... Vagy a kérdésnek egy másik oldala: ha egy munkás két évre katonának megy és visszajön, ott a munkahelye, s biztosítottak a jogai; ha egy nő kimarad egy évre a gyerek miatt, akkor nyomban felve­tődnek a nehézségek: egy ál alán vissza tud-e menni?” .*!*. :«{ Mit lehet a jelenlegi törvé tyi helyzetben tenni? Dr. Fiilöp László gyermek­­gyógyász, az egyik abortusz bizottság elnöke: “Az abor­­tuszbizottSágoknak semmiféle olyan joguk, lehetőségük nincs, amellyel bárkit is a tér hess ég kiviselésére kénysze ritihetnének. Van ugyan egy úgynevezett lebeszélő folya mat, de nem tudnék példát mondani arra, hogy ez bárki­nél is sikerrel járt volna. Ugyanis egy-egy páciensre mindössze néhány perc jut s még ara sincs módunk, hogy megismerkedjünk a nő valósá gos körülményeivel. A bizott­ságok jelenleg egy felesleges adminisztrációs folyamat ré­szesei, tevékenységük ugyan is az abortuszok korlátozása szempontjából nullával egyen­lő.” # :!•■ * Milyen veszélyeket von ma­ga után az abortusz? — Dr. Vadas Zoltán szülész-nőgyó­gyász, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője: “Egyetlen művi beavatkozás is járhat meddőséggel, vagy a későbbiekben koraszülést okozhat, továbbá szövődmé­nyek sokféle formájának le hét az okozója, máskor meg egy egész széria sem okoz ki­mutatható elváltozást. Talál tíoztam olyan asszonnyal, aki­nek húsz művi vetélése volt 19 éves korától. Harmincegy éves korában akart gyerme két, a huszadik abortusz után, le ekkor már meddővé vált. Kétségtelenül nagyfokú egész­­égügyí árUÁtruii vannak az ibortusWknítk. Magasabb pél­dául a koraszülések száma azoknál, akiknél korábban már volt művi beavatkozás. De én nem is az egészségügyi ártalmakról beszélnék elsőd égésén — noha nőgyógyász étemre ezt kellene leginkább langsulyoznom —, hanem a jelenlegi gyakorlat révén ki ilakuló közhangulatról, maga­tartástól, hozzáállásról, ami a fiataloknak korántsem mutat jó példát.” # Hí !jí Mik a legfontosabb és leg­­áirgősebb tennivalók? Erre a Kérdésre is Dr. Vadas Zoltán felelt: “A népszaporodás jelenlegi hazai helyzete sok tennivalót ad az Egészségügyi Miniszté­riumnak és az egészségügyi szerveknek is. Mind ezeket, mind a kérdés össztársadalmi problémáit és teendőit megöl Jani, a megoldást segíteni fon­tos feladatunk, amellyel folya­matosan és behatóan foglal kozunk. Egyébként ahhoz, hogy az egészséges népszapo­rulati arányt s a megfelelő corösszetételt elérjük, “mind össze” 30 ezer plusz születés­ről van szó évente. Biztos va­gyok benne, hogy államiunk minden lehetőt megtesz a ked vező néprajzi alakulásért. De nem kisebb feladat hárul a tár vadalomra a közvélemény, a közfelfogás megváltoztatásá ért. JÓTÉKONYCÉLIT ÓCSKASÁGVASÁR CHICAGO. — A winnetkai Congregational egyház 34-ik "vi Rummage 'Sale vására má ius 12-én, csütörtökön réggé’ 7 és délután 5 óra közt lesz a Winnetka Community House ban, 620 Lincoln Ave. A vá sár teljes hasznát szétoszt ják 45 különböző jótékonysál gi intézmény közt, vallásra és fajra való tekintet nélkül, ALBANY, N. Y. - Uj tör­vény szabályozza a válást, az első 1787 óia, amikor a nem zetalapitók egyike, Alexandei Hamilton megszövegezte a; első törvényt. Ez úgy szólt, hogy házasságtörés az egye dűli válóok. Csodálatos, szin te érthetetlen, hogy a válási jog .ilyen megszorítása majd nem két évszázadon át ér vényben volt New York ál kunban — egyedül New York illámban —, holott "azóta, soK 'is jelentős vált ozáson ment út az amerikai élctío, ma. Az uj válóok: 1; 'Kegyetlenség, 'dhiberte len bánásmód. 2. Á másik háziasfél be bőr önzése három évi egy folyt á oan. 3. Elhagyás két vagy t.i'Jf ívén át. 4. Különélési bírói végzés dán két évi vagy hosszabb különélés. 5. Önként különélés két :öbb éven át, attól az időpont tói számítva, amikor ügyvéd utján különélési megállapo 1 ást. kötöttek. Az uj törvény a jövő év szeptember 1 ón lép életbe Akkor vége szakad a mostan erkölcstelen gyakorlatnak hogy válni akaró házasfél di jazás ellenében házasságtörsé rendel — valóságos vagy lát szólagos házasságtörést. Di­nem ez a fő jelentősége az uj örvénynek, hanem az, hogy a válás nem lesz többé előjoguk pénzes embereknek, akik I:önnyen meg tudják fizetni tgy mexieci vagy nrvadai vá­lással járó költségeket. Sze­gény és gazdag közt nem tesz különbséget ez a törvény. New oYrk állam volt eddig i legszi.go. ubb válás tekinte­­ében; most vannak államok, tmelyek a válást erősebben korlátozzák, mint New York. New York állam volt eddig ója-ilváfl férj és.a felesége Ivált 'asszony, ők válásaikat nem New Yorkban, haíiem -nás'államban “intézték el”. TÉVEDNI EMBERI DOLOG WASHINGTON. — Az or­szágos ’adóhivatal jelenti, hogy a múlt évben 62,9 mil­iő adóívben összesen 3,9 mil­lió számítási hibát találtak — többet, mint az előző évben. Es érdekes, de semmiképpen :tm meglepő, hogy a legtöbb hibát az emberek saját javuk­­a követték el. Amikor aztán i számtani hibák kiigazitásá­­a került sor. az adóhivatalok behajtottak 194 millió dollár extra adójövedfclmet. Az át­lagos “tévedgs” 98 dollár volt a nagy tévedőknél, akiknek száma 1,9 millió volt. Povácsot meghívják hajtó­vadászatra, és mindjárt az el-Egy football nagyságú meteor útja a U. S. keleti része felett, átvonul Quincy, Mass. Boston egyik külvárosa felett. Mesa, Ariz.-ban kipróbálták a leszállást a köralaku kifutón és le­szállóhelyen, J. R. Conrey, néhai tengerészeti pilóta talált fel. NEVESSÜNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom