Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-22 / 34. szám

8. OLDAU HÍR ADő AUGUST 22, 1963 A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Legyen nyugodt méltóságod! Kímélettel leszek. — Meghálálom ... Ön fájdalmat okozott ugyan, de mégis világosabban látok homályos múltúnkba, múl­tamba ... A detektív csendesen hozzáfűzte: — Útban az igazság ... Múlt árnyak ... Amint a detektív eltávozott, a gróf hosszasan el­borongott . . . Szeme elé varázslódott élete, múltja . . . Hosszas gondolkozás után elővette lánya levelét és újból — ki tudja hányadszor? — elolvasta. ,Azon gondolkozott, hogy válaszoljon-e a levélre?... Megírja-e lányának, hogy anyja, akit Eleonóra imádásig szeretett, már nincs az élők sorában? . . . Lánya szivébe döfje-e ezt a lelkitőrt, hogy ezáltal is megbosszulja a múlt szenvedéseit? Nem tette . . . Másképpen határozott ... Zsebrevágta a levelet s> körülnézett a teremben. Pillantása, ismét a grófné arcképére vetődött . . . Megint nejének esdő, ezúttal szinte rimánkodó né­zését, arcát látta. Szive, lelke sírásra ösztökélte ...,.( . Sűrű könnycseppek gyöngyöződtek szeméből ar­cára ... Felkelt zsölyéjéből, leemelte a falról a képet, gon­dosan becsomagolta s átöltözködött . . . Bőröndjébe rend ruhát, fehérneműt rakott, vette felöltőjét, hóna alá vette neje arcképét és még egy bú­csúpillantást vetett a falakra s könnyenző szemmel el­indult, hogy többé soha, de soha nem teszi lábát abba a kastélyba, ahol annyi kínos szenvedést élt . . . Székácsékhoz ment ... * ijí 5>C . ‘ ■ i:.' ■ r • f - . • !: v t • . 1 " < Dél volt . , .... .. Székácsyék ebédnél ültek. Az özvegy szerfelett meglepődött, amidőn a grófot megpillantotta: . . — Isten hozta, gróf ur, —- köszöntötte. — Jósokáig elvolt! : ;-ny T— Igen, nagyságos asszonyom, tovább, mint szán­dékoztam, de ezentúl végképpen elmaradok . . . — Csak nem?! Mindenekelőtt tartson velünk, mél­tóságod! Remélem, ebéd előtt . . . — Későbben óhajtottam ebédelni .•* . talán a kupé­ban.- . •• , f — De kérem, részemről megtisztelő lenne . . . Majd azután, vagy ebéd közben is, elbeszélgetnénk . . . — Méltóztassék! — kínálta hellyel Béla. ? ' — Terítéket, — rendelkezett az özvegy. — Köszönöm, — szólt az asztalhoz ült a gróf. — Hát mért ilyen hamar? Mikor érkezett méltó-Kenosha, Wis.-ben egy autó nekiszaladt egy iemetőkeritésnek, felborult, s egy sírkőnél állt meg. A kocsi vezetője a 18 éves Jerry D. Ratliff szörnyethalt. A SZENT JOBB ságod? — Tegnap este, de már délután utazom . . .Vég­képp bücsut mondok e tájnak! — Ugyan! Ilyen hirtelen?! ... j— Megmásithatlan elhatározásom ... — És miért, ha szabad tudnom? . — Eltökéltem, hogy örökre menekülök e tájról és a kastélyt ezennel nagyságos asszonyom rendelkezésére bocsátom. , ....... -— És ön hova menne? .. a — Messze, nagyon messze . . . Székácsyné kérdő pillantást vetett a grófra, mire az mondását kiegészítette: — Más vidékre . . . Tengerpartra . . . — Nem óhajtom ugyan méltóságod elhatározását vita tárgyává tenni, mégis fájlalon férjem legjobb ba­rátjának távozását ... Végére értek az ebédnek, mire a társalgóba vonul­tak. — Azt hiszem, nagyságos asszonyom méltányolja elhatározásomat, ha nem is bocsátkozom bővebb ma­­gyarázgatásba . . . — Teljesen ..... És meg is értem . .» —- Úgy távozom, nagyságos asszonyom, hogy is­merőseim, barátaim se tudjanak hollétemről . . . — De hiszen önnek itt szerzett és öröklött jogai vannak, nem is. szólván magamról! — Azt velem nagyságos asszonyom, most végér­vényesen elintézheti s iyg a kastélyomat is birtokába veheti. — Ahogyan óhajtja a gróf ur! — Semmit sem viszek magammal, mindent a kas­télyban hagytam, kivéve szegény nőm arcképét — mondta elérzékenyülten — azt az előcsarnokban hagy­tam. Ez egyedüli drága emlékem ... — Ó, dehát a ruháit s egyéb holmiját, amire szük­sége lehet méltóságodnak. — A legszükségesebbet magamhoz vettem, nagy­ságos asszonyom, és ha netán idővel valamit óhajtanék, úgy majd levél utján életjelt adok magamról . , . : - „, ü : (Folytatjuk) ßokan vannak, akik még ma is azt hiszik, hogy Szent István, az első magyar ke­resztény király, önmaga is csak később tért át a keresz­tény hitre, uralkodása folya­mán. Ez a feltevés téves, mert István király már születése­kor megkereszteltetett, tehát sohasem volt pogány vallásu. Amikor Asztrik kalocsai érsek nagy küldöttség élén tisztelgett II. Szilveszter pá­pánál és koronát kért a fiatal magyar király számára, Ist­ván idehaza nagy és széles­körű intézkedésekkel gondos­kodott a lakosságnak a po­gány hitről a keresztény val­lásra való áttéréséről. A térítés munkájában a szent király nem ismert meg­hátrálást s világtörténelmi fe­­lentőségü t é r i t őmunkáját olyan vasakarattal és szigor­ral végezte el, melyhez a. ha­talmon kívül csak egy benső­séges meggyőződés adhat erőt. Gondoljunk az akkori idők­re. Az ország népe szive gyö­keréig ■ a pogány valláson csöngött. Istene a Hadúr volt, aki a felhők között vágtat taj­tékzó lován s innen intézi a népek sorsát. Ennek az isten­nek áldozott, ehhez az isten­hez könyörgött s ebben az istenben látta boldogulásá­nak és szerencséjének egyet­len kutf orrását. A pogány papok, a táltosok, minden be­folyásukat érvényesítették, hogy a népet az uj, keresz­tény vallással szemben elfo­gulttá, tagadóvá tegyék s bi­zony István királynak a leg­szigorúbb eszközöket kellett igénybe vennie, hogy kitű­zött Céljait elérhesse. TÜZZEL-V ÁSSÁL Ismeretes például, hogy Koppány vezért, aki a keresz­ténység ellen sorakoztatta fel pogány seregét, a király négy­felé vágatta és testrészeit az ország négy részén függesz­tette ki, elrettentő például. A pogány magyarok, akik­től egész Európa rettegett, nem fogadták be könnyen az, uj vallást. Ha a szigorú tör­vények miatt látszólag be is hódoltak az uj vallásnak, ti­tokban, az éj leple alatt, bar­langokba, erdőkbe vonultak el, hogy pogány isteneiket imádják s Hadúrnak fehér lo­vakat áldozzanak. István király törvénnyel rendelte el, hogy mindazokat a helyeket, ahol a pogányok titkos összejöveteleket tarta­nak, fel kell gyújtani és tüz­­zel-vassal üldözni a pogány hit minden maradványát Egy őspogány nép vallását kiirtani, amit ősiségéből ho­zott magával és hordott a szi­ve mélyén, nem volt könnyű feladat. Ezt bizonyltja, hogy a pogányság korából még nap­jainkban is vannak szokások, amelyek nem múlottak el az idők folyamán sem. Például az egyes karácsonyi ünnepi szokások, mint amilyen a né­mely vidéken szokásos táltos­­járatás, ősrégi pogány szokás. A NYUGAT BEVONULÁSA István király téritő mun­­kjája nagyban megkönnyeb­bült az 1001-ik év augusztus 15-ike után, amikor a szent koronával, II. Szilveszter pá­pa ajándékával megkoronáz­ták s ezzel egyidejűleg német és olasz szervezetesek töme­ge érkezett az ország terüle­tére a térítést munka elvég­zésére. A szerzetesekkel egy­­időben a királyi udvart az európai keresztény lovagok, főkép németek és olaszok özöntötték el, a királyné, Gi­zella bajor hercegnő akaratá­ból. A lovagrendek és a szerze­tesrendek megtelepülése az országban és a királyi udvar­ban nemcsak a keresztény valllás rohamos terjedését hanem elhozta az országba az európai kultúrát is és az ak­kori európai társadalmi szo­kásokat. A papok és szerzete­sek nemcsak vallási missziót végeztek, hanem megtanitot­­ták a népet a földmivelésre, bizonyos iparágakra, amelyek addig ismeretlenek voltak a magyarok között. Eddig csak vadászattal, állattenyésztéssel foglalkoztak s félriomád éle­tet éltek. Harcoltak, hódítot­tak, , ki-kirándultak egy-egy portyázásra s az idegen or­szág területéről zsákmányolt értékek birtokában vigan és szabadon éltek. A RENDI ALKOTMÁNY A meghonosított európai társadalmi szokások legfonto­sabb része volt a rendek meg­­alapit ó.oQ To órán király a ke­resztény vallással egyidejű­leg meghonosította a rendi állam intézményét. Első he­lyen a papság állott, minden kiváltságos joggal felruház­va. Azután a főurak követ­keztek. A harmadik rendbe a köznemeseket, vitézeket so­rozták, negyedikbe a vári jobbágyokat, ötödik rendbe a várnép, a valódi jobbágyok tartoztak. Ezek szolgáltatták a robotot, dézsmát a földes­­urnák. A legfőbb hübérbérur a király volt, neki tartoztak bizonyos szolgáltatásokkal s főkép védelemmel a főurak, várurak, ezeknek viszont a jobbágyság. Az országot vár­megyékre osztották s a vár ura kormányozta a megyét, minden joggal felruházva, be­leértve a pallos jogot is. Aki egyszer lopott, annak csak az orrát vágták le s igy kóbo­rolt egész életén keresztül, megbélyegezve, mint tolvaj. Ha még egyszer lopott, a fü­lét vágták le s harmadszori lopás esetén a fejét. SZENTTÉ AVATVA A nagy téritő királyt halá­la után negyvenöt évvel avat­ta szentté a pápa. László ki­rály ekkor kiemeltette fehér márvány koporsóját s ime lát­ták, hogy a Szent Király jobb­keze teljesen ép, félévszázad­nyi siri nyugalom után is. Az­óta szent ereklyeként őrzik a Szent Jobbot, amely minden bebalzsamozás nélkül ezer év múltával még ma is ép. Megállapított tény, hogy a Szent Jobbot nem balzsamoz­ták be. A Szent Jobbot, azt a kezet, amellyel az első keresztény magyar király a keresztény vallásra vonatkozó rendeletéit szentesítette, éppen az tette és teszi csodálatossá, hogy be­­balzsaimozás nélkül is teljes épségben megmaradt. A Szent Jobbnak ez a csodála­tos titka annál meglepőbb, mert az idők folyamán nagy viszontagságokon ment ke­resztül. A tatárjáráskor IV. Béla Dalmáciába vitte a Szent Jobbot, onnan a bihari apát­ság templomába került, majd a 16-ik században török kato­nák lopták el, eladták keres­kedőknek, akik a raguzai do­minikánusoknak adták el. Kétszáz évig volt a Szent Jobb Raguzában, ahol vélet­lenül fedezték fel s Mária Te­rézia Bécsbe, majd Budára hozatta. 1083 augusztus 20-án avat­ták szentté Magyarország első királyát, Istvánt. Augusztus 20-a tehát István szentté ava­tásának emlékünnepe. 1774- ben rendelte el Mária Terézia országos ünnepnek Szent Ist­ván napját, amikor körmenet­ben, hordozzák körül a nagy király jóbbík^zét. ; n yv. j Bevándorlás - küliigy WASHINGTON. — A be­vándorlási törvény tervbevett módosítása kapcsán úgy a kül­ügyi, mint az igazságügyi kor­mányzat azt az érdekes néze­tet nyilvánította, hogy a be­vándorlás az amerikai külpo­litika egyik fontos problémá­jává lett. Hivatkoznak a ma­gyar szabadságharc elbuká­sát követő menekülésre, mely hirtelen kivételes intézkedé­seket tett szükségessé. Ez mu­tatja legjobban, hogy az el­nöknek szabad kezet kell ad­ni a bevándorlás időn'kint szükségessé váló rendezésé­re, hosszadalmas kongresszu­si törvényalkotás nélkül. A bevándorlási ügyek tud­valevőleg eleinte a munka­ügyi minisztérium hatásköré­be tartoztak, azután az igaz­­ságügyminisztéríum hatáskö­rébe utalták és most — ha megmarad is az igazságügy­­minisztérium hatáskörében — mindenesetre felismerték Wa­shingtonban, hogy külpoliti­kai szempontok is mérvadók bevándorlási problémák meg­oldásánál. A csirkeháboru GENF. — Az Amerika és az Európai Gazdasági Közös­ség közt folyó vámtarifa harc — amelynek eddig legérdeke­sebb és legizgatóibb fejezete az amerikai csirkekivitel ká­rosodása — a jelek szerint hosszúlejáratú hidegháború lesz Christian Herter volt re­publikánus külügyminiszter, Kennedy elnök európai gaz­dasági megbízottja, Genf ben kibérelt egy házat—egy vagy több évre . . . Felelőtlen telefonáló NEW YORK. — Egy névte­len telefonáló azt közölte a rendőrséggel, hogy a new yorki Grand Central állomá­sán valaki egy bombát rej­tett el. A rendőrök alaposan átkutatták a terepet, de bom­bát nem találtak. ELVESZ AZ AKRONI MAGYAR Ház - UJ MAGYAR HAZAT KELL SZEREZNI! AKRON, O. — Rossz hírre ébredt a minap Akron magyarsága. Városrendezés indul meg azona tájékom ahol évtizedek óta a város magyarságának társadalmi és kulturális otthona, a Magyar Ház áll. Lerombolják az ócska házakat és mert a városrendezési tervnek útjá­ban áll a magyarság szellemi fellegvára, ennek is el kell tűnnie a föld színéről. Az Urban Renewal Commission már közzétette a halálos Ítéletet. Az Ítélet súlyosságát csak az enyhiti, hogy kárpótlást ad a város, az állam és az országos kormány. De nem adnak annyit, amennyiért ma egy uj Magyar Házat felépíteni vagy megfelelő épü­letet vásárolni lehetne. Magyar Házra azonban Akron magyar népének szüksége van, miértis dacosan és lel­kesen kiadta a vezetőség a jelszót: Uj Magyar Házunk legyen tavaszra! A kárpótlást, amit a kisajátító bizottság ad, meg kell toldani a magyarság adományaival. Nem lehet két­ség, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten áldozni fog a nemes és hasznos célra. Hamarosan alkalma is lesz Akron és környéke, de messzibb magyar központok magyarságának arra, hogy támogassák a most meginduló akciót. Szeptember else­jén és másodikén, a Labor Day weekend vasárnapján és hétfőjén rendezik a 41-ik évi hires vásárt, melynek ezúttal Kecskeméti Vásár a neve. Az “Uj Magyar Ház!” jelszót erre az alkalomra meg kell toldani még egy jel­szóval: “Mindnyájunknak ott kell lenni!” A Kecske­méti Vásár két napon át gazdag szórakozási alkalmat fog nyújtani mindenkinek és mindenki, aki ott lesz, részvételével hozzájárul ahhoz, hogy megvalósuljon a messzi földön hires Akroni Magyar Ház megmentése jövő tavasszal — a jelen és a jövő magyar nemzedék javára. "NEM KÖNNYŰ DOLOG CSÓKOLÖZNI-FILMEN...” HOLLYWOOD — Minden filmgyártó ország más és más erkölcsi normát szab meg filmstúdióinak. Fran­ciaország kormánya — példá­ul — meglehetősen nagylelkű ezen a téren. Éppen ezért a francia filmek legtöbbje ha­talmas lelkesedést és éppen oly nagy megrökönyödést vált ki külföldön, egy-egy szabadjára engedett szerel­mi jelenet láttán. A szomszé­dos Spanyolország viszont féltékenyen őrködik filmjei erkölcsi “tisztasága” felett. Spanyolország sok jó és érté­kes filmet gyárt, de bizonyá­ra nagyobb sikereket érne el külföldön, ha a rendezőknek nem kellene ezer és ezer ti­lalomfával számolniok. Olasz­ország filmgyártóinak nincs sok bajuk a cenzúrával. Az Egyesült Államokban is van­nak tilalomfák, — egy írat­lan törvény szabályozza azt a határt, ameddig a filmek el­mehetnek. A kormány, vagy a hatóságok nem nagyon avatkoznak be a filmgyárak munkájába, mert a produce­rek nem tévednek politikai­lag tilos területekre. De an­nál nagyobb nyomást gyako­rolnak az előállítókra a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek, egyházi közösségek. Ez az íratlan szerződés tiltja meg a hálószoba jelenetek felvételét, a nemzeti érzés megsértését, stb. Egyik-má­sik gyár azonban úgy véli, hogy az “Íratlan törvények” már kissé idejétmúltak és né­ha átlépik a korlátokat. Vég­ső soron azonban megállnak ott, ahol a “nincs tovább” jel­zés áll, — mert különben filmjeiket az Egyesült Álla­mok területén súlyos kudarc fenyegetné. Nyugaton kevéssé ismert tény az, hogy Japán és India a filmgyártó nemzetek élvo­nalában halad. E távolkeleti filmek nagyrésze sohasem kerül Európába, mert azok a nyugatiak számára teljes­séggel érthetetlenek lenné­nek. Az indiaiak például nem akarnak csókolózó párt lát­ni a filmen. Japánban azon­ban a filmcsók már polgár­jogot nyert. “A filmen való csókolózás rendkívül fárasztó, nehéz munka” — mondotta Holly­wood egyik női sztrárja. — Sokszor órákig is eltartómig a csók megnyeri a rendező tetszését. Mire a csók filmre kerül, ajkam egészen merev már a sok próbálástól. Egy filmcsóknak esztétikusnak, hangtalannak, szépnek kell lennie, — valósággal egy kis remekműnek”. És ezt “meg­alkotni” bizony nem könnyű feladat ...” RABLÓ LÁZADÓK RANGOON, Burma. — Kö­rülbelül 70 kachin lázadó meg­rohanta Kachin állam főváro­sát és teljesen kirabolta az állampénztárt. A 22 éves Norbert Konrad és menyasszonya menekülésük után együtt sétálnak Nyugatberlinben. A jegyespár egy sportkocsival tort át egy keletberlini átjárón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom