Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
6. OLDAL H I ft ADÓ AUGUST 22, 1963 AZ EMBER ÉS A ML Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik közelmúltban megjelent jelentése szerint a Föld népességének jelenleg mintegy a fele éhezik vagy rosszul táplálkozik. Ugyanakkor a jelentés utal rá, hogy az emberiség fehérjeigényének biztositására ma még megközelitőleg sem használjuk ki a tengerek és óceánok hatalmas halkészleteit. Ezekről a lehetőségekről, a tengeri halászat jövőjéről és távlatairól tárgyalt a minap Londonban az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet által összehívott második halászati világkongresszus. A kongresszus megállapitása szerint a második világháború óta rohamléptekkel fejlődött a tengeri halászat. A mind szélesebb körben terjedő elektronikus és lehallgató berendc ’.ések lényegesen megkönnyitik a halászhajók irányítását s a halrajok pontos felkutatásával eredményesebbé teszik a halászatot. Mind több tartós és az eddiginél jóval nagyobb méretű háló készül erős műszálakból, az uj gépi berendezések pedig teljesen kiszorítják a nehéz fizikai munkát a halászatból. Korunk nagy tudományos és technikai vívmányai reményt nyújtanak rá, hogy a következő három évtizedben újabb forradalmi változás következik be a tengeri halászatban. Tovább tökéletesdnek majd a halrajok felkutatásának módszerei; mindenekelőtt az önműködő légi és viz alatti felderítésnek lesz ebben óriási szerepe. A pilóta nélküli repülőgépeket, helikoptereket és tengeralattjárókat a hagyományos visszhangos keresőberendezéseken kívül a több, alapjaiban uj műszerrel is felszerelik. A lehallgató berendezések olyannyira tökéletesednek, hogy visszahangokkal vagy a halak által keltett zajok kimutatása révén 25 kilométeres körzetben is felderítik a halrajokat, megállapítják haladásuk irányát és sebességét. Alapjaiban megváltoznak majd a halászat módszerei is. A hajókat kábelen vontatott vagy távvezérelt vizalatti szerkezetek húzzák majd nagy mélységben, s különböző uj módszereket alkalmaznak a halaknak a hálóba terelésére. Egyebek között likacsos gumicsöveket fektetnek a tenger mélyére; a belőlük felfelé áramló légbuborékok valóságos falat alkotnak majd, s megakadályozzák a halrajnak a hálóhuzás irányából való kitörését. Olyan szerves anyagokkal is kísérleteznek, amelyek a tenger felszínére szórva jellegzetes szagukkal magukhoz, csalogatják a halakat. A repülőgépről vagy helikopterről leszórt “szagesővel” egyenesen bevezethetők majd a halrajok a kivetett hálókba. LÉGGÖMB KI ALPOK FELETT Közel kétszáz éve már’ hogy — 1783-ban — először emelkedett fel az ember levegőbe hidrogénnel töltött ballon segítségével. A ballonutazás népszerűségét azóta sem veszítette el, szerte a világban ma is sokszor indítanak tudományos célú és csupán sportballonokat. A nagy légihaj ós-vállalkozások közé tartozott az Alpok átrepülése. 1910-ben indult el Mürren svájci faluból a Sirius léggömb, sikeresen átrepült az Alpok láncolatán és Itáliában ért földet. Ennek az utazásnak 51-ik évfordulóján, 1960-ban, megismételték a vállalkozást, teljesen hasonló léggömbbel, mint amilyenen a félévszázad előtti utazók emelkedtek fel. A repülés vezetője Fred Dolder svájci, 64 éves nyugalmazott kapitány volt, aki 177-szer szállt már fel és háromszor átrepült az Alpokon. Müren falucskába autóval nem lehet felmenni, kicsiny kábelvontatásu vasút vfezet fel. A léghajónak Bernina nevet adták s a falu összes lakossainak jelenlétében töltötték meg hidrogénnel és ünnepélyesen útjára engedték. A léggömböt nem a szél hajtja, hanem benne van a szélben, mint ahogy a vizen lefelé úszó kajak is éppoly gyorsan halad, mint a viz, a léghajó is a környező levegőhöz képest mozdulatlan. így azután tökéletes csendben utazik. A léghajó utasai elmondták, hogy úgy érezték magukat, mintha egy idegen bolygóról érkezett űrhajósok lennének. A napfényben fürdő Jungfrau, a hires Matterhorn, a nagy Aletschgleccser lassan elvonult alattuk. A léggömb kosarával együtt lassan körbeforgott és igy az utasok állandóan az egész látóhatárban gyönyörködhettek. Az igen veszedelmes hidrogéntöltet könnyen robban’ azért a léghajón semmiféle elektromos eszközt A társadalom támaszai rácsos ablakok mögött PARCHMAN, Miss. John Richard Russel, 58 éves, gyilkosság- miatt életfogytiglani börtönre ítélt rab az itteni állami börtönben, tüdőrákban megbetegedett. Bal tüdeje rákos volt, jobb tüdeje is beteg volt, de ott nem volt rákos daganat. Azonkívül idült vesebaja is volt. Nem sok ideje volt hátra. Ezért nem lehet nagyon csodálkozni, hogy amikor azt kérdezték, hajlandó-e alávetni magát egy tüdőátültetési operációnak, igent mondott. így történt, hogy Russel volt az első ember, akinek mellébe beleoperáltak egy idegen tüdőt — egy szívattak következtében meghalt páciens tüdejét. Malária védőoltás A rákos tüdő helyébe átültetett tüdő a legmerészebb várakozásokat is felül múlva csaknem tökéletesen működött. Mégis, Russel meghalt — a vesebajába halt bele. De élete utolsó 18 napjában orvosi történelmet csinált, előbbrevitte az orvosi tudományt. Az ő esete nem egyedülálló. Sok börtönben hasonló feladatra vállalkoznak rabok és már sokan a tárr sadalom kivetettjei közül a társadalom támaszainak bizonyultak. Az országos kormány a cl szövetségi börtön közül 15- ben, a nagyobbakban, kísérleti állomásokat tart fenn, amelyekben az országos egészségügyi hivatal tudományos kísérleteket . végeztet. Legnagyobb ezek közt az atlantai malária kutatási központ. A börtön egyik elkülönített szárnyában helyezik el a rabokat, akik önként vállalkoznak arra, hogy maláriát hordó szúnyogok csípésének alávetik magukat. A második világháborúban már sikeresen lefolytattak kísérleteket, amelyek eredményeképpen előállítottak kinin pótlékot, a keletindiai szigetekről azelőtt importált kinin pótlására, és ez a pótanyag, malária gyógyítására alkalmas volt. De a kutatók nem álltak meg ezen a ponton, hanem tovább kutattak és kutatnak oly orvosszer után, amely védőoltásra lenne alkalmas és a malária megbetegedésnek elejét venné. Atlantában rácsos ablakok mögött folyik ez a laboratóriumi kutatás. Ázsiai influenza A Bethesda, Md.-i klinikai központban rabok, egy elkülönített épületben, közreműködnek az influenza elleni védekező harcban. Ott uj oltószerekkel kísérleteznek, amelyek az újabb ázsiai influenza ellen védenek. Tudni kell, hogy nem minden ázsiai influenza járvány kórokozói azonosak: az 1962 évi influenza vírusa oly erős, hogy az ellen nem véd meg az 1957 évi vírussal szemben hatékonyan mutatkozó védőoltás. Uj oltószerekkel próbálkoznak és a rabok önként kiteszik magukat influenza fertőzésnek, miután az uj oltószerrel beoltották őket. Meglepő volt az eredmény: a rabok nem betegedtek meg 1962 tipusu influenzában. így hát az országos egészségügyi hivatal már ősszel ajánlani fogja az uj oltóanyag használatát. Hülés és nátha Még merészebb tervekben is résztvesznek a börtön rabjai: a közönséges hülés elleni oltóanyag kutatásban. A közönséges hülés, ez az aránylag könnyű lefolyású betegség az, amely a legmakacsabbul ellenáll az orvosi kutatás támadásainak. Mind ezideig csak enyhíteni lehet a hülés, illetőleg annak tüneteit, de az oltószer, amely % nem tartottak. Homokzsákok kidobásával és egy felső szelep megnyitásával tudták a léghajót emelkedésre, illetve sülyedésre bírni. Indulás előtt kicsiny ballont engedtek fel, hogy lássák, milyen magasan van olyan légáramlás, amely Itália felé viszi a léggömböt. Délkelet felől kerülték meg a Matterhornt és a Lago Maggiore fölött értek Itáliába. A kedvező szél Milánó felé vitte a léggömböt, de nem akartak a lombardiai síkság villamos távvezetékei közé leszállni, azért, a szelepet megnyitva Besnate közelében ereszkedtek le. A léghajót tömeg várta és az utasok sűrűn kiabálták “ne dohányozzanak”, mert a kiáramló hidrogén meggyulladhatott volna. Amikor a léghajó kosara földet ért, Dolder meghúzta a repesztőzsinórt. Ez azért szükséges, hogy a ballon felnyíljon és a gáz pillanat alatt kitódulj cn. Ha gáz marad a ballonban, a szél elsodorhatja az egész jármüvet. így a hatalmas ballon pillanat alatt összeomlott. A léggömb kiválóan alkalmas meteorológiai megfigyelésekre, légifényképek, panorámaképek készítésé; re, az ég, a felhők, a táj színeinek tanulmányozására s igy, bár szerkezete kétszáz év óta alig válózott’ ma sem mondható elavultnak. hüléstől megóvja az embert, még mindig nincs a láthatáron. Szerény jutalom Mit kapnak a társadalom bebörtönzött támaszai a kockázatért, amit vállalnak? Kapnak valamit, nem sokat. Egy pakli cigaretta a “minimális bér,” 25 dollár készpénz. Ráadásul különösen veszedelmes kísérletek esetén a rab néhány nap “kreditet” kap, néhány nappal korábban remélheti elbocsátását a börtönből. Csodák és titkok Nemcsak szövetségi börtönökben folynak ilyen orvosi kísérletek, hanem egy tucat állam börtöneiben is. Columbus, O.-ban az állami börtön több lakójának karjába rákos daganatot operáltak bele. Ezek a kísérletek nagyon fontos orvosi felismerésre vezettek: Egyetlen fogoly sem betegedett meg rákban. Ebből arra következtet nek, hogy az egészséges szervezetben van valami, ami megvéd egy másik személy betegségétől. A Cook megyei börtönben (Chicago) rabol vérrák injekciót kaptak és az eredmény az volt, hogy, 1., ők nem betegedtek meg vérrákban (leukémia) és, 2., az ő vérükből kivont szérum megvédte a kísérleti egereket leukémiától. Mi a titok nyitja? Még nem tudják. Profit A börtönökben folytatott tudományos kísérletezésnek érdekes üzleti oldala is van. Orvosszergyárak szerződést kötnek börtönorvosokkal kísérletek végzésére és amikor ily kísérletek ered ményre vezetnek, a gyái forgalomba hozza a kikisér etezett gyógyszert és busás haszonra tesz szert. Például: íz Oklahoma állami börtön orvosi igazgatója és munka társai évi 800,000 dollár jö vedelemre tettek szert és — i raboknak ebből az aranyásóból csak garasok jutottak. A 300,000 dolláros jövedelem milliós jövedelemmé nőtt imikor orvosi kutatók arra i felfedezésre jutottak, hogj agy ember akár minden héten egyszer is adhat vért, feltéve, hogy csak a vérplazmát vonják ki és a vörös vérsej teket nyomban visszapumpálják az ereibe. A börtönorvor és társai vért vettek raboktól 5 dollárért, és a vér kvart ját 15 dollárért adták cl kórházaknak. Ez az aranybányászat Ok lahámában azonban a napok ban véget ért. Az állaim' egészségügyi hivatal elren delte, hogy ezentúl nem szabad privát profitot csinálni, hanem a befolyó jövedelmet Li további kutatás céljaira kell fordítani. Gül Baba sírja a budai Rózsadombon A Rózsadomb keleti lejtőjén egy négysaroktornyos, várhoz hasonló hatalmas épület — az egykori Wágnervilla — vonja magára a sétálók figyelmét. Sokan nem is sejtik, hogy ennek udvarában áll a magyarországi török világ egyik legendás hirü alakjának, az iszlám világában ma is szentként tisztelt Gül Babának a síremléke’ vagyis türbéje. Gül Baba nevét számos irodalmi alkotás is megörökítette, sőt elkerült az operetszinpadra és Gábor diák jóvoltából a filmvászonra is. Olyan hiedelem alakult ki róla, mintha hosszú éveken át élt és működött volna a törökkori Budán. A történeti valóság ezzel szemben az, hogy Gül Baba bektási dervis — mohamedán szerzetes — neve halálával kapcsolatban bukkant fel először, 1541-ben, Buda elfoglalásának évében. A győzelem után szeptember 2-án, az első pénteken (ez a pap a mohamedánok “vasárnapja”) ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartottak a budai Nagy Dzsámiban, a mai Mátyás-templomban. Ott érte utol a halál Gül Babát. A végső imákat az ünnepi szertartást vezető imám. Ebuszund efendi mondta el fölötte. (Ez az F.buszund lett később Isztambulban az egész mo* hamedán egyház főpapja.) Ennél szebb és ünnepélyesebb véget az akkori idők mohamedán harcosa nem is kívánhatott volna magának. Halálának ily különös körülményei emelték személyét hamarosan a legendák körébe. Ki volt hát valójában az a férfiú, akinek koporsóját maga Szulejmán szultán is vitte, megadva ezzel neki a legnagyobb tisztességet, s akinek neve Buda határain túl, az egész mohamedán világban ismeretes ma is? Evlia Cselebi török utazó és történetiró — aki 1660 és 1664 között járta Magyarországot — Buda leírása közben emlékezik meg Gül Babáról. Evlia szerint a kisázsiai Sivász tartomány földjén. Merzifunban született. Neve a legáltalánosabb, de vitatott magyarázat szerint “Rózsa atyá”-t jelent. (Gül Baba — úgymond — nagyon kedvelte a rózsákat.) Másik értelmezés szerint ezt jelenti: “Kopasz apó” vagy “Neves apó”. A bektási rendet, amelynek élete végefelé Gül Baba budai rendfőnöke lett, a hagyomány szerint egy Hadzsi Boktás Véli nevű török “szent’ ’alapította, még a 14-ik század első felében. Neki tulajdonítják a janicsárság megteremtésének gondolatát. A rend talán épp e közös eredet révén erős kapcsolatot alakított ki a janicsárokkal, s ezeknek idővel az egész török birodalomban mintegy lelki vezetője lett. Dervisei részben laikusok, részben szigorúan fegyelmezett belső rendtagok voltak. Béke idején a bektási rend tagjai idejük nagy részét vallási szertartásokkal töltötték’ vagy a kolostorhoz tartozó földeken dolgoztak, famunkákat készítettek, avagy a Koránt másolták. Háború idején azonban határtalan fanatizmussal vetették magukat a harcba, és buzdítottak erre másokat is. Evlia Cselebi “harcba menő ájtatos emberek”-nek mondja a bektási dervisek gyülekezetét. Gül Baba rendtársaival együtt a török hadakkal érkezett Budára. Hirtelen halála után társai a mai Rózsadomb oldalán telepedtek meg. Gül Baba sirja fölé a türbét — az akkori idők mauzóleumát — halála után néhány évvel, 1543-1543 között Mehmed Jahjapasazáde építtette. Ő volt a harmadik budai pasa. Az épület alapzajza szabályos nyolcszög. Az építmény kőzsámolyon helyezkedik el. Belül szabálytalan alakú köveit kívül nagyméretű, szépen faragott kváderkövek burkolják. Homlokzatának díszítései a mélyített tükörmezők. A türbét téglából falazott félgömb alakú kupola fedi. Ez eredetileg ólommal volt burkolva. A belső tér megvilágítására egyetlen kisméretű ablaknyilás van, s ezt mélyített tükrii felülvilágító zárja le. Falait Koránidézetek és az itt járt zarándokok kegyes feliratai díszítették. Buda 1686 évi visszafoglalása után a türbe a jezsuiták birtokába került, s ők 1690-ben kápolnává alakították át. Amikor a 18-ik század végén a jezsuita rendet a pápa rendeletére feloszlatták, az épület magánkézbe jutott. 1858-ban Wágner építőmester tulajdona lett. A mohamedán világban figyelemmel kisérték a türbe sorsát. A t-örök kormány az épületet 1885-ben rendbe hozatta. A türbe méltó berendezéséről részben a hazai mohamedánok gondoskodtak, részben az isztambuli Evkáf Humájum — egyházi alapítvány — küldött erre a célra ajándékokat 1912-ben. Ez a berendezés van ma is a türbében. Az első világháború idején műemlékké nyilvánították és ismét renoválták. A második világháború alatt, 1943 őszén a Műemlékek Országos Bizottsága lebontatta néhány utólagos toldalékét, és megkezdte a helyreállítást, a háborús sérüléseket kijavították. A helyreállítási munka a közelmúltban fejeződött be. Gül Baba türbéje, amely négy évszázad óta a mohamedán világ egyik kegyehelye, uj köntösben fogadja a Kelet zarándokait és a török kor iránt érdeklődőket. Öre§®k és kohók St. Louis, Mo. -— Josephine Jackson, az 54 éves házvezetőnő, baltával fejbevágta a gazdáját, mert az kacérkodott egy másik nővel is. A gazdájának James Whittenburg a neve. És az életkora? Azt mondja ő, hogy 105 év előtt született egy ténneseei faluban . . . fc. .8 & ... SS . .. f úí?..:. . .i&. .-. »V . Ji . . í. : J........’. fi .. . s í A New Jersey-i Asbury Parkban kigyulladt a hosszú deszkajárda. A tűzoltók kemény munkával oltották el a tüzet. Nehru indiai miniszterelnök Hyderabad-i látogatása során kipró- ( bálta a legújabb tipusu lőfegyvert, a “tigrist”. s
