Hiradó, 1962. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-03 / 18. szám

Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD JJvl OhUl Kunaakian WuaApapVL £ditoL tuuL fiubhsksuL in fiaAik. űmhaq. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. MÁJUS 3 Nézeteltérés van a nyugati szövetségesek között, főleg az európai kérdé­sekben, ami érthető. A szövet­ség azért még nincs veszély­ben. Elsősorban De Gaulle üt meg eltérő hangokat. A francia el­nök nem túlságosan hajlékony és az a véleménye, hogy ő jobban ért az európai kérdé­sekhez, mint egy amerikai. Nyugateurópát politikailag is, gazdaságilag is a maga elkép­zelése szerint szeretné rendez­ni, francia vezetéssel. Az oroszokkal a tárgyalást nem tartja fontosnak és legke­vésbé sem sürgősnek. Szerinte addig kell várni, amig Krus­­csev valami épkézláb javaslat­tal nem áll elő. És főleg nem szabad engedni sehol, Berlin­ben sem. Adenauernek is pontosan ez a véleménye. A német kancel­lárnak nagyon fáj az amerikai­ak állítólagos engedékenysége, éppen Berlin kérdésében. Az a hir, hogy Kennedy elnök haj­landó szóbaállni a keletnémet kommunistákkal és elismerni bizonyos jogaikat Berlin köz­­igazgatásában, egészen kihoz­ta a sodrából a német kor­mányt. Anglia sincs egy véle­ményen sem Amerikával, sem a többi nyugateurópai szövet­ségesekkel. Anglia, mint most jelentkező társ, maga szeretné kezébe venni az európai ügye­ket, politikailag is, gazdasági­lag is, aminek komoly akadá­lyai mutatkoznak. Ebben a testvéri vitában kicsit elvész a gyermek. Már csak a szőnyegen levő kérdé­sek szerepelnek, a többivel nem törődnek. Berlin szőnye­gen van, de ki törődik ma nyu­gaton, például, a vasfüggöny mögötti népekkel? Nem emlegetik már Magyar­­országot, a magyarok hősiessé­gét, mert — jól figyeljünk! — Kruscsev aránylag szelid han­gulatban van, kár volna meg­zavarni. Az amerikai atomrobbaná­sok ellen tiltakozik ugyan Moszkva, de nem olyan mér­tékben, mint várható lett vol­na. Kruscsev a berlini kérdést sem élezi, ultimátumról már szó sincs és a csúcsértekezlet tekintetében a zamerikai szem­pontot tette magáévá. Szóval Kruscsev “jó fiú” lett, tehát ne bántsuk sze­gényt, elvégre amúgy is sok a baja! A magyar kérdést ne em­legessük, csak akkor, ha szük­ségünk lesz erre a jólmüködő ismétlőfegyverre! Ilyenformán gondolkozik ma a Nyugat, miközben a további gazdasági virágzás kezdi fog­lalkoztatni, szinte kizárólago­san, az államférfiakat. A Nyu­gat hajlandó belenyugodni a jelenlegi helyzetbe, a status quoba s csak akkor válik ide­gessé, ha a Szovjetunió ter­jeszkedni próbál. Ez a belenyugvás magyar szempontból egyene­sen katasztrofális. Nekünk, amerikai magyaroknak gon­dolkodnunk kell valami lehető­ségen, hogy a tehetetlenségi helyzetből kimozdítsuk. Miközben mi magunk közt, tyukperekre emlékeztető apró ügyeken veszekszünk, torzsal­kodunk, egymás szemében ké­résük a szálkát — elsikkad a lényeg, belevész a ködbe, a ho­mályba, a feledékenységbe a magyar fájdalom. A tehetetlen düh és kétség­­beesés fojtogatja a torkunkat, amikor ezeket a sorokat Írjuk, hogy végre nem intézzük el magunk belső kérdéseit, kizár­va magunk közül egyszersmin­­denkorra a beteg lelküeket, a nagyszájuakat, a pofázókat s amikor igy rendbehoztuk a sa­ját szénánkat, egy akarattal nekifogunk a kátyúba szorult kerék kiemelésének. Ha össze tud fogni, az egész amerikai magyarságnak meg lesz a kellő súlya a washingto­ni kormánynál. Ne türjük az elfeledést, a magyar ügy félre­­lökését. Tudjuk, hogy kényel­metlen ennek az emlegetése és Kruscsev idegeinek a kímélete fontosnak látszik. De ne türjük! Csak azért is emlegessük! Emelkednek az árak Statisztikai adatok szerint márciusban minden eddigi re­kordot felülmúltak az árak. Különösen a ruhanemű, az éle­lem és a bútorok ára emelke­dett feltűnően. A kormány minden erőfeszítése sem képes az áremelkedést megállítani. Árcsökkenés március folyamán egyedül a gazolin árában volt az ország egyes részeiben. Ez azonban nem az árak csökke­nésének, hanem a különböző olajtársaságok egymás elleni harcának az eredménye. Futurista világ­kiállítás Kennedy elnök Palm Beach, Fla.-ban elfoglalta helyét egy asztalnál, felvette a telefont és egy erre az alkalomra készített aranykulcs beillesztésvei elérte a rádió összeköttetést Seattle­­vel és beszéd keretében megnyi­totta a Seattle, Wash.-i futuris­ta világkiállítást. A futurista kiállítás megnyi­tása tragédiával kezdődött. Egy F. 102 jelzésű jet-repülőgép, a­­mely “aerial salute”-al akarta a kiállítás futurista jellegét ki­domborítani, lezuhant Seattle­­től nyugatra és két polgárt a lakónegyedben megölt. A pilóta az ejtőernyőjével megmentette életét. Ez a világkiállítás 6 hónapig fog tartani, amelynek megnyitá­sára vagy 37 ezer ember gyűlt össze. KEDDEN: VÁROSI VÁLASZTÁS Kedden, május 8-án városi választások lesznek. Polgár­­mestert és a Városi Tanács tagjait választjuk, ez a választás tehát személyünkhöz, mindennapi életünkhöz legközelebb áll, legközvetlenebbül érint mindnyájunkat. Nem minden városban vannak most ezek a választások államunkban, tehát csak azok­ról beszélhetünk, amelyek e lap olvasóihoz “közel állanak.” Trentonban, mint tudjuk, uj beosztással történnek a vá­lasztások : a város négy kerületre van osztva, ahonnan mind­egyikből egy városi tanácsos kerül be, valamint 3 általánosan választott tanácsos és a polgármester, akire mindenki szavaz. A trentoni tanácsos-jelöltek között egy magyar ember van, a South Ward-ban. Természetes hát, hogy mi azt mondjuk az ott élő magyaroknak: szavazzanak őrá! És általában még azt mondhatjuk: menjen el mindenki szavazni, ahol választások vannak, mert nagyon fontos, hogy polgári jogával mindenki éljen. Csakis igy lehet igazságos egy választás! Perth Amboyban a Városi Tanács öt jelenlegi tagja, vagyis Flynn polgármester, Budnicki, Kovács, Muska és Olsen tanácsosok újraválasztásra vannak jelölve. Olyan tökéletes, olyan megfelelő ez a városi vezetőség, hogy valóban nem mond­hatunk mást, mint azt, hogy óriási többséggel való beválasztá­suk: közérdek! Ha bárki más kerülne be, vagy ha ezen a vá­lasztáson a különböző komolytalan ellenjelöltek akár csak va­lamire menő mennyiségű szavazatot kapnának,' szégyen lenne ez a város lakóira nézve! Ennél jobb városi vezetőséget keres­ve se találhatnánk! És a városi vezetőségben ott van a mi emberünk is: egy derék magyar ember. A magyarságnak is legfőbb érdeke tehát, hogy a “Jó Kormányzat Folytatása” el­nevezésű “B” soron szereplő jelöltek teljes bizalomszavazatot kapjanak jövő kedden! Levél a kép vise lőnkhöz Emelték a Nobel­ját Stockholmból érkezett hir sze­rint a Nobel Alapítvány 1400 dollárral emelte a Nobel-dij ösz­­szegét. A Nobel-dijj jelenlegi összege 51,443 dollár. 300 billió dollár... Kennedy elnök kérte, hogy a Szenátus ideiglenesen emelje fel a nemzeti adósság összegét 2 bil­lióval. Megtörtént. Ezen összeg­re az állam pénztárának szüksé­ge van az uj kincstári évig. A nemzeti adósság jelenleg 298 billió. Hogyan Írjunk levelet kong­resszusi képviselőnkhöz, vagy a szenátorunkhoz? Sok honosított amerikai polgár foglalkozik ez­zel a kérdéssel most, hogy az amerikai Kongresszus mindkét Háza ülésezik. Az amerikai kongresszus a világ legfontosabb törvényhozó testületé. Már pedig képviselőnk és szenátorunk a mi megbízá­sunkból lett e testület tagja. Mi­­tőlünk kapják fizetésüket és a mi szavazatunk dönti el a meg­választásukat. A mi vélemé­nyünk szabja meg a jövő törvé­nyek alapját és képviselőnknek szüksége van a mi segítségünk­re, hogy kötelességét jól végez­hesse el. Azt az irányt fogják követni, amelyet mi támoga­tunk. A kongresszus munkája kihat az egész ország sorsára, de min­den egyes polgár életét is közel­ről érinti. A polgár, az adófize­tő, a fogyasztó kötelessége nem merül ki a puszta szavazással. Tájékoztatva is kell lennünk a függőben levő fontosabb tör­vényjavaslatokról, amihez a sajtó, a rádió és a televízió hoz­zásegít, ha nem mindig a köny­­nyü szórakozást keressük. Innen ismerjük meg képviselőnk néze­tét is a szőnyegen forgó kérdé­sekről, de a magunk véleményét levélben kell közölnünk vele. Elsősorban meg kell tudnunk, hogy képviselőnk milyen kong­resszusi bizottsághoz van be­osztva és mi az álláspontja a fontosabb kérdésekben. Ha a hírlapokból ezt nem tudnánk megállapítani, kérdezzük meg tőle magától. Már most: feltéve, hogy olyan törvényjavaslat vár eldöntésre, amelyben személye­sen érdekelve vagyunk, mikor írjunk levelet? Nem amikor már szavazásra került a sor. El­ső levelünket akkor küldjük el, amikor a javaslatot benyújtot­ták. Természetesen tudni kell, hogy milyen bizottsághoz került a javaslat. Ha a mi képviselőnk, vagy szenátorunk épen annak a bizottságnak tagja, levelünk kü­lönösen nagyhatású lesz, mert a bizottságok végzik el a törvény­­hozás legfontosabb munkáját. Ha azonban ők nem tagjai a Bi­zottságnak, kérjük meg őket, hogy továbbítsák írásunkat az illetékes helyre, hogy azt a bi­zottság iratcsomójához csatol­ják és annak kézhezvételét elis­merjék. Második levelünket ak­kor küldjük el, amikor a szava­zás napja közeledik, hogy magá­ra a szavazásra is hatással le­gyünk. Az időpont helyes megválasz­tása és a levél tartalmának a megszövegezése attól függ, mi­lyen figyelmesen követtük a ja­vaslat sorsát. A tájékozott sza­vazó az üdvös törvényhozás biz­tosítéka. Mit írjunk a levélben? Véleményünket röviden és tö­mören fejezzük ki a függőben levő kérdésről. Az érveket nem kell részletesen felsorakoztatni. A képviselő fogja ismerni az ér­veket és ellenérveket, ha fonto­sabb ügyről van szó. De nem is­merheti a véleményünket, ame­lyet nem kell okvetlenül géppel leírni. Sőt, a kézzel, de könnyen olvashatóan irt közleménynek van a legmélyebb hatáísa. Vi­szont a sokszorosított levél majdnem semmit sem ér! Levelünkben természetesen nemcsak a saját érdekeinkre le­gyünk tekintettél. A szenátor, vagy képviselő a mi érdekeinket védi ugyan, de az egész ország érdekeire is tekintettel van. Több súlya lesz az olyan megke­resésnek, melyből kitűnik, hogy írója az országos szempontokat is szem előtt tartja. A levél le­gyen udvarias és a megszólítás a következő: Hon. (teljes név) ................ House of Representatives (ha képviselőnek írunk, vagy ha szenátornak megy a levél:) United States Senate Washington 25, D. C. Jézus panasza “Ti Mesternek hívtok — és nem kérdeztek engem ... Útnak neveztek — és nem jártok rajtam .. . Világosságnak hívtok — és nem néztek reám ... . Életnek neveztek — és nem kerestek engem .. . Bölcsnek hívtok — és nem követtek engem ... Hatalmasnak neveztek — és nem kértek engem ... Irgalmasnak hívtok •— és nem bíztok bennem . . . Igazságnak neveztek — és nem féltek tőlem . .. . . .Ha egyszer örökre elvesztek — ne okozzatok engem!” (A lübecki Krisztus szobor felirata) Ft. Kish A. Gyula ünneplése Vasárnap, április 29-én este a Bordentownban %levő Polish Hallban sokszáz magyar és amerikai vendég gyűlt össze azon a banketten, amelyet a trentoni Szt. István r. k. ma­gyar egyházközség népe ren­dezett plébánosa, Főt. Kish A. Gyula tiszteletére abból az al­kalomból, hogy Father Kish 25 éve áll az egyházközség élén. FT. KISH A. GYULA Az előkelő vendégek soka­ságának részvételével lefolyt fényes bankett méltó volt ah­hoz a negyedszázados áldoza­tos, magyar papi munkához, amit Father Kish úgy egyház­­községe, mint a trentoni ma­gyarság körében és áltálában az amerikai magyar életben kifejtett. Az áldomásmesteri tisztet Ft. Huber Antal carte­­reti plébános töltötte be. Fa­ther Kish sok magyar paptársa vett részt a vacsorán közeli és távolabbi vidékekről; ott volt egyházközsége népe és ott voltak barátai és tisztelői min­denhonnan. És meleg szeretet­tel ünnepelték őt. Ft. Vincze Mihály segédlel­kész gyönyörű Pápai Áldást nyújtott át az ünnepeltnek, amit őszentsége küldött Rómá­ból a jubiláló plébánosnak. A Magyar Katolikus Liga nevé­ben — melynek Father Kish egyik életrehivója és kezdettől vezetőembere — Schell Péter nyújtott át emlékül egy érté­kes reneszánsz ereklyetartót. Az egyházközség népe is szép “borítékos” ajándékot adott ünnepelt plébánosának s a kü­lönböző egyházi szervezetek elnökei egymásután köszöntöt­ték papjukat. Mindent egybevetve a vasár­napi bankett, amelyen Father Kish A. Gyulát ünnepelték — és amelyen, sajnálatunkra, nem vehettünk részt, — na­gyon szépen sikerült. Mi is felsorakozunk azok közé, akik szívből, szeretettel köszöntik Főt. Kish A. Gyulát 25 éves trentoni jubileuma al­kalmából s azt kívánják, hogy a jó Isten még sokáig tartsa meg őt körünkben, mert sze­mélyére, áldásos munkájára nagy szükség van! Uj magyar karrier Dr. Nemes László ügyvéd, a Mindszenty per egyik védője, a­­ki 1956-ban menekült el Magyar­­országról, önfeláldozó, vasszor­galmat igénylő munkájával 20 hónap alatt megszerezte az ame­rikai ügyvédi diplomát és Vir­giniában tartott ügyvédi gya­korlatot. Most kinevezést nyert a Federal Trade Commissionhoz, ahonnan Chicagóba helyezték szolgálattételre. Az Amerikai Magyar Szövetség újonnan választott vezetőségének NYILATKOZATA A WILSON-I ELVEKET MEGCSUFOLÓ MINDKÉT TRIANON ELLEN KÜZD AZ AMSz—EGYHÁZAINK, EGYLETEINK, KULTÚRINTÉZMÉNYEINK ÖSSZE­FOGÓ SZERVE HÁROM ÉVRE ÚJBÓL MEGSZAVAZ­TA EREDETI, MAGYARMENTŐ IRÁNYELVEIT Az Amerikai Magyar Szö­vetség Philadelphiában, a “Testvérszeretet Városá”-ban közelmúltban tartott közgyűlé­sén az amerikai magyar egyhá­zakat és egyesületeket összefo­gó országos intézményünk irányelveit az alábbiakban ha­tározta meg: “Az Amerikai Egyesült Ál­lamok alkotmányos keretein belül előmozdítani mindazokat a törekvéseket, amelyek ameri­kai hazánk érdekeinek szem előtt tartásával az általános emberi jogok, valamint a nemzetek közötti szabadság sértetlenségén nyugvó civilizá­ció megőrzését szolgálják. A magyar származástudat és az ősi szülőföldhöz való ragasz­kodás érzésének ápolása nem­zedékeken keresztül. Az ezer­éves magyar történelem, iroda­lom és kultúra megőrzése, is­mertetése és terjesztése, mind a magyar, mind pedig más származású amerikai polgár­társak között. Minden törvényes eszközzel elősegíteni újabb magyarok bevándorlását. Az uj beván­dorlókkal megismertetni az amerikai életformát és átsegí­teni őket az életkezdés nehéz­ségein. Bevonni minden már itt élő és újonnan érkező honfitár­sat magyar alapítású egyháza­inkba és polgár jellegű intéz­ményeinkbe, melyek amerikai magyarságunk tartópillérei. Amerikai magyarok megél­hetéshez juttatása, munkaterü­letükön való jobb érvényesülés­hez segítése és mindennemű al­kotmányellenes megkülönböz­tetéssel (discrimination) szem­beni megvédése. Ellensúlyozni és felvilágosító tevékenységgel elejét venni minden olyan közéleti tevé­kenységnek, mely a magyar nemzet történelmi jogait csor­bítani igyekszik, vagy pedig a magyar nevet és az ősi becsüle­tet sérti. Összhangba hozni és egysé­gesen képviselni az alkotó tag­intézmények minden olyan kö­zös megmozdulását, mely akár amerikai, akár óhazai magyar­ságunk érdekeit van hivatva Kik lesznek az első hold-utasok Az amerikai légierő és hadi­­tengerészet tisztjei közül kivá­lasztották az első nyolc személyt, akik megkezdik a holdrepülési kiképzést. A kiválasztottak mind 35 évnél fiatalabbak és előzőleg pilóták voltak, tehát a legalkal­masabbak a kiképzésüknél fog­va is a nagy szakképzettséget kí­vánó holdutazásra. A kiképzés első lépéseként az X-15 próba­repülőgépet vezetik majd, amely a hang sebességénél hatszoros­­san gyorsabban repül és igy erő­sen megközelíti a Holdba repülő rakéta sebességét. Később külön­leges rakétarepülési kísérleteket hajtanak majd végre a kiválasz­tottak, akik közül valaki majd elsőnek éri el a Holdat, az 1960- as évek végefelé ... szolgálni. Elősegíteni minden olyan po­litikai, vagy társadalmi meg­mozdulást, mely az óhaza füg­getlenségének visszaszerzését s megőrzését tűzi ki céljául, vagy pedig a magyar nép anya­gi jólétét igyekszik előmozdíta­ni.” (A Szövetség legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag meg­szavazott Alapszabály 7-13 pontja, amit az előző alapsza­bályból szó szerint átvettek.) Az újonnan választott Inté­ző Bizottság a fenti célokat csak egyházi és közéleti vezető­ink meghallgatásával és köz­reműködésével tartja elérhető­nek. Éppen ezért felszólít min­den becsületesen gondolkodó, amerikai és magyar felelőssé­günk súlyát érző honfitársat, hogy nyújtson az eddiginél sokkal hathatósabb erkölcsi és anyagi támogatást Szövetsé­günk céltudatos, eredményes munkájához. Az Amerikai Magyar Szö­vetség tarthatatlannak minősí­ti a trianoni szégyenbékék ha­tározatait, melyeket Woodrow Wilson amerikai elnök elvei­nek megcsúfolásával a magyar nép megkérdezése nélkül kény­­szeritettek Mag yarországra! A rendelkezésünkre álló min­den törvényes eszközzel és az általunk elérhető valamennyi fórumon megtorpanás nélkül fogunk harcolni azért, hogy az ezeréves magyar nemzet is él­hessen az önrendelkezés jogá­val legalább olyan mértékben, mint aminőt nem egyszer ame­rikai fiaink vére által biztosí­tunk mostanában kreált, pri­mitív népecskék számára. Az Amerikai Magyar Szö­vetség minden vezetője tisztá­ban van azzal, hogy önként és büszkén vállalt, hazafias köte­lezettségeink végrehajtása so­rán gyakran felelőtlen, szélső­séges csoportok terméketlen, bár hangos akadékoskodásába ütközik. Mindazonáltal, maga- ' sabbrendii h i v atástudatában, mindenkor a magyarság leg­szentebb érdekeit követve, leg­jobb tudása szerint fog dolgoz­ni egyetemes céljaink elérésé­re. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Intéző Bizottsága: Fa­­lussy Alajos, orsz. elnök; Dr. Székely Imre, Sinkó Jánosné, Dr. Nádas János, alelnökök; Eszenyi László, pénztárnok; Donó András, Kecskeméthy József, ellenőrök; Dr. Márk Béla, jogtanácsos; Bácskai Bé­la, központi titkár. 55-IK ESZTENDEJE küzd az Amerikai Magyar Szövet­ség a magyarság érdekeiért; állandóan mélyíti és kiterjeszti összeköttetéseit amerikai hiva­talos és mértékadó társadalmi körökben. Egyetlen vágya, hogy az Egyesült Államok magyarsága, mint a szabad vi­lág legszámottevőbb magyar képviselete: egyre nagyobb súllyal és eredménnyel hallat­hassa szavát. Becsüljük meg az A. M. Sz.-et, mely vala­mennyiünk megbecsüléséért fá­rad ! POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY VOL. XLL ÉVFOLYAM —- NO. 18. SZÁM CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom