Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD __ JJul Onfe Hutaakitm. WtwAfiapaA. £dibuL and fiuhlLúuuL ül fiaJdL ébnüoy. VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1960. SZEPTEMBER 29 Egy áruló a világtörvényszék előtt Hruscsov sokat markolt és keveset fogott, abban a drámában, amelynek a címe ez lehetne: “Üvegpalota a Nagy Vizek partján.” Az első felvonás végétért, a taps szórványos. Nem a darab bukott meg, csak ez az ember, aki főszereplőnek képzelte magát, de kiderült, hogy nincs a nagy játékhoz elég tehetsége. Hruscsov nem tudta maga mellé sorakoztatni még a New Yorkban megjelent diktátorok jórészét sem. Az ENSz-ben elmondott beszéde során legalább egy óra hosszáig udvarolt az uj afrikai országoknak, de ezek kifejezetten a szovjet javaslat ellen foglaltak állást. Az ázsiai népek részéről a nagytekintélyű Nehru .szamárságnak tartja Hruscsov elképzeléseit, — még ha finomabban fejezi is ki a véleményét. Az arab világ részéről még Nasser sem mozog szvjet járszalagon. Kiderült, hogy szakállas barátjában, Castroban sem bizhatik a szovjet diktátor. Castro tapsol Hruscsovnak, de megesik, hogy ellene szavaz, mint történt mindjárt a legelején, amikor a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott az ENSz főtitkárának és kongói politikájának. A vörös lakájok persze gondolkodás nélkül szajkózzák vezérük elgondolását — az egyik főlakáj Kádár János — ezekben aztán maradéktalanul megbizhatik Hruscsov. De ez nem elég. PIruscsov azt hitte, hogy már az első felvonás során fenekestől f elf ordíthatja a világszervezetet, az ENSz-t áttelepítheti Moszkvába, ahol már a szovjet harckocsik is segítenének' az érvelésben. New Yorkot nem szereti Hruscsov, mert itt az utcán is birkóznia kell, nem kellemes emberekkel, akik nem államférfinak, hanem egysze' rüen tömeggyilkosnak titulálják. Az első felvonást követi a Azok, akik az amerikai hadierők szolgálatában állanak, résztvehetnek a novemberi elnökválasztásban, ha lakóhelyüktől távol vannak is. Ha otthon megilletné őket a szavazati jog, szolgálati helyükön adhatják le szavazó jegyüket a katonák és tengerészek. A szavazati jog előfeltételei: betöltött 21 év (Hawaiiban 20, Alaszkában 19, Georgiában és Kentuckyban 19) és állandó tartózkodás az illető államban legalább egy év, a megyében többi, a darab végét még nem lehet látni. A cselekmény színhelye a hires üvegpalota, a new yorki Harlem, a világváros utcája és a glencovi kastély, amelynek kavicsos bejáratánál mint a shakespearei drámák őrültje futkos fel s alá, magyarázva s gesztikulálva. Néha kiáll az erkélyre ez a pojáca Romeo, akinek a handabandázásától nem remeg a világ. Hruscsov elszürkül New Yorkban. A diktátor addig félelmetes, ameddig a Kreml sötét falai közt ül, de mihelyt földközelbe merészkedik, elkoptatják a hétköznapok. Unalmassá válik. Ennél nagyobb tragédia aligha érheti Hruscsovot. Az ENSz körüli birkózás még távolról sem ért véget, az algériai kérdés keserves teherpróba lesz a Nyugatnak, de alapjaiban nem rázza meg a világ első intézményét. A magyar ügy tárgyalása viszont Hruscsovnak és lakájainak lesz kellemetlen, még pedig nagyon. Nem szabad azt remélni, hogy a magyar ügy egy jottányit is előré mozdul. Újra csak a fegyver a nyugati világ kezében, a legnagyobb erkölcsi fegyver, amelyiket mindig elő lehet rántani és mindig elsül, megfelelő durranással. A nyugati világnak most nagy szüksége van erre a fegyverre, tehát előrántják és elsütik. Nem esik hanyatt tőle Hruscsov, de megtántorodik, sokat vészit eddigi magabiztosságából. S ha még itt lesz New Yorkban, a szovjet diktátor azt tapasztalja majd, hogy minden oldalról az utálat mered felé. Még az uj afrikai országok képviselői is ezt az utálatot tükrözik majd. Elvégre még a legsötétebb Afrikában sem ténykedett úgy a gyarmati hatalom, mint a Szovjetunió Budapest utcáin. 3-6 hónap és a választó-kerületben 30-60 napon át. Egy bizonyosfajta levelezőlapot kell a katonának kitöltenie ahhoz, hogy szavazhasson. A kártya neve: Federal Post Card Application, amit a szolgálat helyén vehet át. A levelezőlapot saját kerülete választóbizottságának vagy a Secretary of State-nek kell elküldenie. Ha a folyamodó az előírásoknak megfelel — és egyes államokban regisztrált is —- szavazójegyét postán fogja megkapni. Több államban megengedik, hgy a katona rokonai kérhessenek részére szavazólapot. Minden választóbizottság készséggel ad felvilágosítást arra nézve, hogy ez megengedhető-e. A hadierők tagjait tájékoztatják á politikai eseményekről különböző folyóiratok révén. A katonai rádió és televízió is közli a választásokra vonatkozó híreket. Az egész világon plakátok és ropiratok, sőt moziképek is buzdítják a fegyveres erők tagjait, hogy a választások alkalmával gyakorol-AZ ÁRULÁS motívumai nem változtatnak az árulás tényén, de egyet-mást megmagyaráznak a további eseményekből. Minden cselekedet döntés: választás a lehetőségek között; s minden döntés újabbakat von maga után, egész láncolatát a tetteknek. Logikájukból —vagy abból, ami annak látszik — nehéz megszabadulni. Amikor Kádár 1956 november 1-ének délutánján Ungvárraé vagy ahogyan most nevezik, Uzsgorodra szökött, hogy átpártoljon a szovjet interven-Vasárnap, október 2-án délután New Yorkban, a 75-ik utcában (Madison és Fifth Ave. közötti részen) ahol Kádár János, a magyarországi kommunista kormány főembere tanyázik, minden eddiginél nagyobb arányú tüntetést rendez a magyarság, számonkérve tőle a Szovjetbe hurcolt 75,000 magyar szabadságharcost . . . számonkérve tőle a kivégzett magyar gyermekeket . . . számonkérve tőle a kivégzett, matirhalált halt Nagy Imre, Maiéter Pál és sok más testvérünk életét, . . . Haraszti Sándor és Losonczi Géza újságírók életét, akik annakidején vele együtt ültek a börtönben és akiket ő végeztetett ki ... és bűneit, amit a magyar nemzet ellen elkövetett. Kádár Jánosnál mélyebbre sülyedt, ocsmányosabb magyar aligha volt ezen a földön! Eladta magát a vörösöknek, Moszkvának, de úgy, hogy szolgaibb módon már aligha lehetne szolgálni egy rabtartót! Annakidején, amikor Mindszenty hercegprímást vallatták és gyalázatos módon úgynevezett “népbiróság” elé állították és elítélték, Kádár János volt a magyarországi kommunista párt helyettes főtitkára, Rákosi akkori egyik uszályhordozója. A magyarság elleni bűneinek sorozata már akkor kezdődött, mert Mindszenty elitélését éppúgy számonkérhetjük tőle, mint mindazt, amit itt felsoroltunk. Számonkérjük vasárnap Kádár Jánostól ott a 75-ik utcában, New Yorkban azt is, hogy hogyan merészelt ő idejönni s az Egyesült Nemzetek fóruma előtt milyen jogon, milyen címen merészeli “képviselni” a magyar népet, ezeréves hősi történelmünk megannyi igaz magyarjának, nagyjának: Hunyadiaknak, Zrínyieknek,, Rákócziaknak Kossuthnak, Petőfinek népét? Ez a minden emberi formájából kivetkőzött, álmagyar, utolsónál is utolsóbb senki, ez a félszeg rongy alak mer a világ nemzeteinek parlamentjében felállni s azt meri mondani, hogy ő a magyar népet képviseli, ő Magyarország kiküldöttje? Magyarok, testvérek, ezt nem engedhetjük, ják polgári jogaikat. A honvédelmi miniszter szeptember 27-ét “Armed Forces Voter’s Day”-nek jelentette ói, amely napon minden katonai különítmény, még a nyílt tengeren haladó gőzös is, külön előadást rendezett, hogy a legénységét a szavazásban való részvételre buzdítsa, ció parancsnokságához, nem tudta pontosan, milyen szerep eljátszására vállalkozik. Anynyit septünk, hogy eleinte részint Rákosi elleni gyűlöletből, részint Tito-ista rokonszenvektől ösztökélve, de főként nagyonis érthető hatalom vágytól sarkallva, támogatta a magyar forradalmi mozgalmat, hogy egy kisebbségi s ahogyan beszédeiben nevezte, “tisztességes” kommunista párt vezetésére akart vállalkozni, hogy az újjászülető Magyarországon azt a tisztet viselje, amelyet nem tűrhetjük szó nélkül! Ez ellen tiltakoznunk kell! Egy emberként kell felemelje szavát minden becsületes érzésű magyar, — ha máskép nem, hát egy ilyen tüntetéssel — s oda kell kiáltsuk ennek az emberszörnyetegnek, ennek a Kruschevnél és Castronál is undokabb alaknak és a világ lelkiismeretének, hogy ő nem képviseli a magyar népet, a mi testvégeinket, ő csak b^orolja ideigóráig azt a pozÄit, amelybe Moszkva ültette, ő a nyakán ül a magyar nemzetnek, amelynek a nyakába akasztották a kommunizmus jármát. . .! Kádár (?) János, aki a legalávalóbb ÁVO-s szerepénél is aljasabb szerepet vállalt 1956- ban s akinél elvetemültebb árulója még a magyar nemzetnek nem volt, idemerészkedett New Yorkba, a szabadság hazájának ebbe a metropolisába, ahol szabad magyarok ezrei s közelkörnyékén százezrei élnek. Kádár Jánosnak olyan emlékezetőt kell adnunk vasárnap egy hatalmas tüntetéssel, amire döglődése pillanatáig emlékezni fog! Aki manéhai Pollit Angliában, vagy Koplenig Ausztriában visel. Emlékezünk a jelenetre, amelyenk során — a parlament egyik szobájában — szenvedélysen vágat a szovjet követ szeméóbe, hogy ha kell, ő is fegyverrel védi meg a magyar függetlenséget a szovjet páncélosokkal szemben. Másnap délután azonban beült a szovjet követség gépkocsijába és elutazott, hogy Ungvárott szolgálatra jelentkezzék, hogy később Szolnokról bejelentse egy “forradalmi munkás - paraszt gyár s aki járni, mozogni tud, akiben él még odaáti szenvedő magyar testvérei iránti szeretetének egy szikrányi lángja is, ott lesz vasárnap ezen a tüntetésen! Ott kell lennie! A nagy számonkérés napja elérkezett! Kádár János “mandátuma” nincs a UN-ben elismerve, a magyar ügyet ismét tárgyalni fogja az Egyesült Nemzetek fóruma s Kádár Jánost nemcsak az utcán tüntetve állítjuk a világ itélőszéke elé, hanem a világ parlamentjében is előveszik . . . Kádár Jánost világtörvényszék elé kell állítani, mert a legnagyobb bűnt követte el: saját nemzetét árulta el és árulaj. . ..! MOST VASÁRNAP, OKTÓBER 2-ÁN DÉLUTÁN NEW YORKBAN, A 75-IK UTCÁBAN LESZ A MAGYARSÁG TALÁLKOZÓJA: SZÁMONKÉRő TÜNTETÉST RENDEZÜNK KÁDÁR ELLEN S EBBEN MINDEN JÓÉRZÉSÜ MAGYARNAK RÉSZT KELL VENNIE ! (A 5th AVE.-I SARKON TALÁLKOZUNK!) kormánynak” elnevezett klikk létét. Amikor ekként visszatért a fővárosba, fogadta a budapesti munkástanács küldötteit, tárgyalt Szigethy Attilával, a győri forradalmi tanács azóta mártírhalált halt elnökével, igyekezett kapcsolatba kerülni Nagy Imrével, megpróbálta kinyomtatni Tito kétértelmű pulai beszédét s az üres parlamentből — ugyanott, ahol néhány nappal előbb a szovjet követtel vitázott — próbált híveket szerezni, mindegy, hogy kit, “burzsoa” újságírókat, mint Wesselényi Miklóst, vagy a Rákosi-csoport embereit, mint Apró Antalt, csak hívek legyenek . . . S a szovjet vezérkarnál hivatkozott a Szovjet Kommunista Párt októberi határozatára, amely “a szocialista államok közötti teljes egyenlőség” elvét deklarálta. Nem holmi jóindulatból tette, hanem mert 1956 telén még számított arra, hogy a forradalom néháhy tényezőjének támogatását megnyeri. A GYILKOLÁS ezután kezdődött. Néhány hónappal később már nem volt szó 1956 “pozitív tanulságairól,” hanem csak az “ellenforradalom bűneiről” és Rákosi felelősségéről a válság kirobbanásában. Kádárnak ekkor még voltak bizonyos illúziói, “másként’ ’akart politizálni, mint elődei, s a bosszuállás korszaka után általános szabadságot és jólétet ígért. ígéreteinek egy-két foszlányában maga is hitt, igy például abban, hogy Nagy Imrét s barátait nem végzik ki s hogy Titoval és Gomulkával valami uj triumvirátust alkothat a sztálinistákkal szembeni A szovjet vezetők azonban feltétlenül nyugalmat akartak* Magyarországon, akármennyi vérbe kerüljön is, ezenkívül: a diktaturamentés diktatúrát eddig még nem találták fel. Kádár tehát tovább “konszolidált,” minden áron s ha hétköznapi élet némely részletét illetően engedményeket tett is (nem volt kötelező szemináriumba járni, szabad volt panaszkodni egy-egy hely viszszásság miatt, stb.), a lényeget illetően folytatta a szovjet diktatúra ismert rendszerét. Nem tudni, Kádár országlása alatt nem végeztek-e ki több embert, mint Rákosi idejében. Az erőszakos kollektivizálás több gazdát rabolt meg, mint Rákosi politikája. A gyárakban ismét emelték a normákat. De még futotta a szovjet kölcsönökből, még mindig lehetett anyagi engedményeket tenni és megjelenhettek olyan könyvek, amelyek, ha burkoltan is, a nép lelki nyomorúságáról vallottak. Nagy Imrének, barátainak kivégzése (ami tudomásunk szerint szovjet parancsra Kádár megkérdezése nélkül, de az ő fedezetével történt) végleg lezárta az árulás második fejezetét. A kiontott vér elmosta a maradék illúziókat. Kádár, akinek lelkiismerete megszokta a hallgatást, most már feltétel nélkül beállt a lakájok, a fiók-zsarnokok közé. Azt folytatta — ugyanazt,, s csaknem hasonlóan — ami ellen lázadt: a Rákosi-féle tiranus-szerepet. Helytartósági tisztviselővé lett, parancsok továbbítója, akinek léte és nem léte a tréfás Nikita kedvétől függ. HOVÁ LETT a “másként” szándéka? Hova a jobb hijján titoistának nevezett illúziók? 1957 első hónapjainak jelszavaiból, ezekből a különös díszletekből egy-kettő még a színpadon maradt, a deszkákon azonban folytatódott az a sorstragédia, amelynek prológját 1945-ben suttogták el, amelynek első felvonása 1848-49-ben kezdődött. Az áruló végigjárta tetteinek láncolatát és járja őket továbbra is, most is, a “Baltika” tengerjáró fedélzetén, amelyet azelőtt “Molotov”-nak neveztek. Kádár Kruscsev kíséretének tagjaként bármelyik más orosz adjutáns vagy tolmács száll partra a new yorki kikötőben, hogy a U. N. szervezetében megjelenjék. Útjára külügyminisztere kiséri,'Sik Endre, a Csehov-forditó finomlelkü irodalmár, Sik Sándor piarista rendfőnök öcscse. A U. N. palotában parolázhat Nasszer-ral, Szukarnoval (aki a magyar tudomány dicsőségére a Budapesti egyetem diszdoktora), Sekou Touréval, Fidel Castroval, sőt Trujillóval is, csak Lumumbát tartják vissza sürgős tennivalók a két rabság között támolygó Kongo fővárosában. Kádár, a csatlós, élete nagy fellépésére készült: a diktátorok bajtársi egyesületének tagjaként jelenik meg a U. N.-ben. A U. N.-t, amely ha tétlenül si, de nagy szótöbbséggel és még nagyobb szóbőséggel négy éve szakadatlanul elitéli a magyarországi szovjet intervenciót és a bábkormányt, ezúttal különös szerencse érte: a vádlott önszántából és személyesen jelenik meg Manhattan szigetén. Talán nem szívesen teszi, de Nikita kérése számára parancs. Az ä túlnyomó többség, amely Kádárt évek óta elitéli, ezúttal törvényt ülhet a vádlott felett: felfedheti árulásának mozzanatait, felsorolhatja (Folyt, a 2-ik oldalon) KÉPEK A VÖRÖS HÓHÉROK NEW YORKI FOGADTATÁSÁRÓL . . . “The Monster arrived” (A vörös szörnyeteg megérkezett) — jelentette be a magyar tüntetők többszáz főnyi csoportja New York utcáin, 1960 szeptember 19-én. A fenti 1. sz. képen az autóstüntetésre gyülekező magyarok csoportja látható, elől Ficsor István “A szörnyeteg megérkezett” feliratú kocsijával. A tüntetések során az eddig legnagyobb sikert a 2. sz. képen látható “Kruschev, ez a te helyed” feliratú autó aratta. Ezt is, mint a “Mons'ter’-es kocsit, a fotóriporterek serege fényképezte le s a világ minden részébe eljutottak ezek a képek. A 3. és 4. ez. képeken az ingerült tömeg látható, amint időnként munkát ad a rendőröknek. A szovjet UN delegáció Park Ave.-i palotájánál többszörös rendőrkordon őrzi a vörös cár nyugalmát (?), már amennyire nyugodt lehet valaki, akinek a nap különböző szakában sokezer torok üvölti oda, hogy “Gyilkos! Gyilkos!” (A képek Kpviczky Kalman, New York, kitűnő felvételei) Katonák és tengerészek a “távollevők szavazati jogával” élhetnek SZÁMONKÉRŐ TÜNTETÉS KÁDÁR ELLEN! CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP A sivatag hajósai... Az afrikai Nigériából körülbelül száz zarándok két évvel ezelőtt útnak indult a mohamedánok szent városa, Mekka felé. De eltévedtek a líbiai végtelen pusztaságában és ott kóboroltak éhesen és szomjasan. A Cyprus szigetén állomásozó angol repülők utasítást kaptak, hogy szedjék fel a sivatag homoktengerében ‘‘ha jótörést” szenvedett zarándokokat és szállítsák őket vissza Nigériába.
