Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-21 / 29. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD J/ul Only, Tituiowvjatc ThuoApafioJL ßdiiad, and. ßuMuJuuL in fhüdk, Cbxhay, VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. Beszámoló a “Bridgeporti Szövetség” konvenciójáról Az elnökválasztási dráma első felvonása végétért, rövide­sen felgördül a függöny a má­sodikra is. A Kennedy-Johnson demokrata együttes nagyon erős, szinte verhetetlennek látszik. Republikánus részről valószínűleg Nixon-Lodge lesz a felelet, mert Rockefeller­nek — legalább is idáig — nincs komoly esélye. Rockefel­ler new yorki kormányzó, ha eddig is nem tudta volna, Ste­venson esetéből megtanulhat­ta, hogy a “kigyótáncosok” nem sokat érnek, á pártvezérek lelkesedése nélkül. A demokraták mindenkepen fiatalos tűzzel indulnak neki az őszi választásoknak. Ken­­nedyék pompás szervezők, ezt már bebizonyították és észért sem mennek a szomszédba. A demokrata többségű kongresz­­szussal majd augusztusban olyan törvényeket próbálnak hozni, amelyek Kennedy és Johnson esélyeit még inkább növelik. Az öregek betegsegélyezése, a farmerek támogatása, házé­pítési kölcsönök “lazítása” — ime néhány törvény, amely majd Kennedyék malmára hajtja a vizet, még akkor is, ha Eisenhower elnök valame­lyiket megvétózná. Nixon baja az, hogy nincs meg és nem is lesz meg a szabad mozgási le­hetősége. Mint aZ Eisenhower kormány tagjának, nehéz dol­ga van. A kormány balfogása­iért sem háríthatja a felelőssé­get másra, mert elveszthetné az elnök jóindulatú pártfogá­sát, ami pedig valószínűleg so­kat ér majd. * Még csak nem is ígérhet füt­­fát a választóknak. Az ilyes­mi mindig nehezebb annak, aki bent ül a kormányban és ismeri a nehézségeket. Ezzel szem­ben az ellenzék izekre szedheti a kormányt, támadhat vígan mindent, ami csak a legkisebb felületet is nyújtja. ígéretekben Nixon nem szár­nyalhatja túl Kennedyt. Nixon csak annyit Ígérhet, amennyit Eisenhower elfogad. Megnyugtató mindenesetre az, hogy akármelyik lesz az Egyesült Államok elnöke, Nix­on vagy Kennedy, Hruscsov­­nak nem sok öröme telik ben­nük. A vörös mogul azt hitte, hogy viselkedésével befolyásol­hatja az amerikai választást. Néha Moszkvában is elszámit­­ják magukat. Ez a szerencse. Kuba körül tovább tombol a harc, amely már rakétacsörtetésig jutott. Hruscsov azt mondta; hogy lő. Az Egyesült Államok azt mondta, hogy visszalő! Leegyszerűsített nyelvezet­ben igy feleselnek a párbajo­zó felek, de a tény az, hogy egyiknek vaszakoznia kell. Ez az egyik pedig nem az Egye­sült Államok. Amerikát kötelezi az újból meghirdetett Monroe-elv, mely nem tűr semmiféle külső bea­vatkozást az amerikai orszá­gok életébe. Ha Amerika eltűr­né a beavatkozást a kubai nép életébe,'valóban koporsóba le­hetne fektetni a Monroe-elvet. Többé már a latinamerikai or­szágok egy lyukas mogyorót sem adnának érte. Amerika tehát nem azért ily érzékeny, mintha Kuba ennyit, vagy annyit érne, mint piac, vagy baráti ország. El tudnék viselni mindkettő el­vesztését. De ezzel együtt ki­múlna az árnyékvilágból a Monroe doktrína is, ami az egész nyugati félteke csuszam­­lását jelentené — ezt pedig nem viselheti el Amerika. Mostantól fogva Hruscsov­­nak nagyon meg kell gondol­nia, hogy egyet, vagy kettőt lép-e Kuba körül — esetleg visszafelé. Mert Havannánál a kötél szakad. Az amerikai jegyzék nem puszta fenyegetés és ezt Moszkvábanis jól tud­ják. Komoly lépést Hruscsov csak akkor tenne Kubában, ha úgy érezné, hogy elérkezett az alkalmas pillanat a háborúra. Mostanság “megszokott dol­gok” történnek. De azért a há­ború szele néha megcsapja az arcunkat. Magyarország a vörös bendő élés­kamrája A KGST januári összejövete­lén kötelezték a túlnyomóan me­zőgazdasági jellegű cs'atlósorszá­­gokat, különösen Magyarorszá­got és Romániát, hogy átlagon felüli élelmiszer szállitmányak­­kal lássák el Kelet-Németorgzá.­­got az ottani nagyszabású kény­szer termelőszövetkezeti mozga­lom megsegítésére. Ez a határo­zat fokozni fogja a magyaror­szági élelmiszer válságot. A ke­letnémet kommunista rendszer megsegítésére indult mozgalmat hivatalos megokolás szerint a magyar szabadságharc leverése utájn a magyarországi kommu­nistákat segítő keletnémet ado­mányok viszonzására és az Ul­bricht kormány megerősítésére kezdeményezték. A nagyarányú élelmiszerküldemények nélkül t.i. Kelet-Németországban ko­moly élelmiszer válság keletkez­ne, ami nehéz helyzetbe hozhat­ná Ulbrichtékat és az esetleges zavargások a többi csatlósor­szágra is kiterjedhetnének. Szovjet vélemény a vasfüggönyről Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter ausztriai látogatása alatt beszédet mondott az oszt­rák külügyi társaság épületében. Egy vezető szovjet miniszternek Lloyd nemrég megemlítette, hogy a béke igazi biztosításának előfeltétele a vasfüggöny eltávo­lítása — mondotta Lloyd beszé­dében. A szovjet miniszter sze­rint Lloyd azért javasol ilyes­mit, mert arra számit, hogy a vasfüggöny eltávolítása és a ke­let-nyugati kapcsolatok kiépíté­se idővel a kommunista rendszer felszámolására fog vezetni. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Befejeződött az American Life Insurance Asociation né­ven működő országos magyar biztosi tó intézmény 41 ik konven­ciója, amely junius 23-án és 24- én folyt le Atlantic Cityben. 45 delegátus és igazgató képviselte az egylet tagságát amely főleg Connecticut, New Jersey, New York, Ohio, Pennsylvania, Mi­chigan, Illinois, Indiana és West Virginia államokban lakik. Az igazgatósági és központi tisztviselők jelentésein kívül a konvenció határozatai főleg az előző napokban gyülésező bizott­ságok tárgyalására és az ebből eredő ajánlatokra voltak alapoz­va. A delegátusok legtöbbje részt vett a bizottsági munkálko­dásokban, melyeknek eredmé­nyeként az igazoló, alapszabály módosító, pénzügyi és jelölési bizottságok adták le a jelenté­seiket a konvenciónak. A gyűlés első napján ellenje­lölt nélkül lett megválasztva Szegedy L. István elnöknek, Frank E. Gerry pénztárnoknak és Chopey G. Jenő számvevőnek. A többi tisztségekre 48 szava­zattal 12 ellenében a következők lettek meg megcálasztva: John P. Evans, titkár; Janik Lajos ((Cleveland, 0.), alelnök; Kal­­dor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Katziálner Zsig­­mond (Philadelphia, Pa.), Nagy József (Detroit, Mich.), Paulo­­vics János (Bridgeport, Conn.), Norman Tolson (Buffalo, N. Y.) és Paul Molocko (Fairfield, Conn.), igazgatók. Az utóbbi két igazgató első alkalommal lett vá­lasztva, mig a többi tisztviselők már hosszú éveken át szolgálták az intézményt. Nyugatra szöknek a magyar katonák A múlt héten három magyar katona, köztük egy határőr, me­nekült Ausztriába. Rátz György junius 8-áín lépte .át a vasfüg­gönyt és Cziber Ferenc junius 9-én. Mindkettő egyenruhában és gépfegyverrel kezében jelent­kezett az osztrák hatóságoknál és politikai menedékjogot kér­tek. Pár nappal előbb Délbur­­genlandban egy harmadik ma­gyar katona szökött nyugatra. Mindhárman politikai menedék­jogot kaptak az osztrák hatósá­goktól. , Az álami bankügyek hivata­lának főtisztviselőitől származik ez a kijelentés: “A new bruns­­wicki Magyar Savings & Loan Association az egyik legjobb, legbiztosabb és legfizetőképe­­sebb takarékpénztár-egyesület az egész államban.” Abból az alkalomból, hogy a Magyar Savings vagyona elérte és túlhaladta a 10 millió dollárt, a magyar bank vezetősége vacso­rát rendezett a közelmúltban a Roger Smith Hotelben, amelyen jelen volt a tisztikar és az igaz­gatóság minden tagja és amelyre meghívták . Charles R. Howell, New Jersey állami Banking and Insurance Commissioner-t, Je­rome B. McKenna helyettes Szegedy István elnöki jelenté­sében rámutatott az egyesület si­keres munkálkodására a legu­tóbbi konvenció óta, mely idő alatt közel 15 millió dollár érté­kű uj biztosítási kötvény lett ki­adva és az emelkedés ezen négy évben több mint 7 millió dollár­nyi biztosítást tett ki. Az egylet vagyona 1960 január 1-én $4,- 406,930-t tett ki. A delegátusok jóváhagyták a központ által kért alapszabály módosítási javaslatokat és fel­hatalmazást adtak a jövőre ter­vezett még nagyobb szabású ter­jeszkedési munkálkodáshoz. Amerika erélyes jegyzéke a Szov­jethez Krusccev diktátornak a Beh­ring tenger felett lelőtt ameri­kai RB-47 repülőgép lelővésvel kapcsolatos hetvenkedő háborús fenyegetéseire illő válaszként a washingtoni kormány átadta a szovjet külügyminisztériumnak erélyes jegyzékét, amelyben az Egyesült Államok kormánya kö­veteli a lelőtt gép személyzetéből életbenmaradt John R. McKone és F.B. Olmstead repülőfőhad­nagyok szabad-.«bocsátását és Willard G. Palm kapitány tete­mének kiadatását. Az amerikai jegyzék egyide­jűleg visszautasítja azt a szov­jet igyekezetei, amely párhuza­mot akar vonni a július 1-én le­lőtt amerikai gép és a május 1-i U-2 incidens között. A jegyzék szerint az RB-47 repülőgép iga­zolt szolgálatban oly természetű elektromálgneses kísérletek vég­zésével volt megbízva, amilye­nekről a Szovjetuniónak már több, mint 10 éve hivatalos tu­domása van. Az erélyes jegyzékben Wa­shington felhívta a szovjet kor­mányt, hogy működjék közre ab­ban, hogy a lelőtt gép roncsait, valamint a kisérőszemélyzet hiányzó tagjait illetően helyszíni vizsgálat indulhasson meg. Miu­tán a jegyzék fenntartja az E- gyesiilt Államok jogát az elpusz­tult életek és tulajdon után járó jogos kártérítés követelésére, zárszavában hangsúlyozza, hogy az ily természetű inciden­sek ismétlődése a legkomolyabb következményekkel járhatnak, amelyekért a felelősség kizáró­lag a Szovjetuniót terheli. Commissioner-t, aki a takarék­­betét és kölcsön-ügyek ügyosztá­lyának a feje, valamint Joseph F.X. O’Sullivan, a Federal Home Loan Bank titkárát, Emil Gall­­man, a New Jersey Savings & Loan League elnökét, Dr. Eu­gene A. Agger Rutgers egyetemi tanárt, v. állami commissionert, Chester W. Paulus polgármes­tert, Radványi Ferencet Tren­­tonból, az Old Borough Savings & Loan igazgatósági tagját, Sol Schwab-ot, a Brief & Brief számfejtő cég tagját és Diénes Lászlót, jerseyi magyar lapjaink szerkesztő-tulajdonosát, vala­mint a Home News képviselőjét. Az est folyamán Kosa Imre, a (Folyt, a 4-ík oldalon) “A Magyar Savings & Loan egyik legjobb takarékpénztár egyesület New Jersey államban” MIKLÓS, NEM MIHÁLY Beszéltünk valakivel, aki a Franklin Township-i rendőrök gyilkosát és a januári Franklin Township-i négyesgyilkosság tettesét még Európából ismeri. Mindenek előtt megtudtuk tőle, hogy ellentétben a hivatalos kö­rözőlevelek és az angol lapokban megjelent cikkek elírásaival, a gyilkost Miklósnak és nem Mi­hálynak hívják. NEM TUDTÁK, HOGY GYILKOS . . . Megtudtuk azt is, hogy Fekecs Miklós — miután kegyetlenül a­­gyonlőtte a két rendőrt, akik Franklin Townshipből áthajtot­tak vele Highland Park-i lakásá­ra, hogy átvegyék tőle a 250 dol­lár kiszabott bail-pénzt, — egy utcán parkolt teherautóval Eli­­zabethre, Newark határába haj­tott, a kocsit annak a helynek a közelében parkolta ott le, ahol januárban a négyesgyilkosság elkövetése után a megölt taxiso­főr kocsiját hagyta s átment Union-ba egy ismerősének a há­zához. Itt azt mondotta, hogy kocsija elromlott s nem tud visz­­szamenni Brunswickra. Kölcsön­kért $1.50-t, elment s később sörökkel tért vissza, s mintha semmi sem történt volna, mintha egyáltalán nem zavarná lelkiis­meretét az emberölés, ott söröz­­getett a Union,-i magyar ember házának udvarán ez a borzalmas figura . . . Az idősebb hazánkfia, akinek házánál Fekecs “vendé­geskedett,” rádiót nem hallga­tott, újságot nem olvasott és fo­galma sem volt arról, hogy egy Istentől-embertől elvetemült gyilkossal van dolga, aki ha a rá­dió ott megszólalt volna, vagy ha valaki beállít s a gyilkosság tör­ténetét meséli Fekecs nevének említésével, egészen biztosan ki­irtotta volna a Union-i magyart is és mindenkit, aki útjába ke­rül ... így mondták el ezt ne­künk és semmi okunk sincs arra, hogy el ne higyjiik, hogy fel ne­tételezzük erről a minden hájjal megkent gazfickóról, Fekecs Miklósról, hogy ezt is megtette volna. A NYOMRAVEZETŐ Az a nevét nyilvánosságra hozni nem kívánó New York-i telefonáló, aki felhívta az FBI-t s közölte gyanúját és feltevését, hogy Fekecs Miklós Unionban, ennek'a magyar embernek a há­zánál lehet, szintén ismerőse a Union-i családnak, többször ta­lálkozott ott Fekeccsel s jól tud­ta, hogy ha Fekecs nem ott van, akkor valószínűleg őhozzá fog ellátogatni New Yorkba. Megért­hető tehált, hogy helyzete eléggé veszélyes volt, mert mindazok, a­­kik tudtak a rendőrgyilgosság­­ról — és az országban milliók és milliók tudtak már hétfőn erről a szörnyű dologról — joggal számíthattak arra, hogy ha Fe­kecs szemük élé kerül, az életük kel játszanak. Vagy teljesitk, a­­mit Fekecs kíván tőlük, vagy agyonlövi őket. Az FBI-hoz tele­fonáló New York-i személy fel­tevése helyesnek bizonyult. S hogy nevét, személyét még sem, még most sem kívánja nyilvános­ságra hozni, ez is érthető, ha te­kintetbe vesszük azt, hogy a leg­újabb teória szerint Fekecsnek a. januári négyesgyilgosságban kellett, hogy segítőtársa legyen, illetve lehetséges és valószínű, hogy volt segitősársa. Ez a sze­mély még szabadon jár, esetleg bujkál. A nyomozás e tekintet­ben is szépen halad előre s hisz­­szük, hogy rövidesen teljes ké­pét tudnak adni a hatóságok az FEKECS MIKLÓS egész borzalmas gyilkosság-lán­colat ügyéről. FOG-E BESZÉLNI? Fekecs e sorok Írásakor, ked­den este, még mindig eszmélet­len állapotban fekszik az Eliza­­beth-i kórházban. Fejében még mindig ott van a golyó, amit az őt leteritő rendőr piszolyáböl szerencsétlenül éppen az agyba fúródott, se nem máshová. így még ha ezsméletre tér s megszó­lal sem valószínű, hogy értelme­sen fog beszélni. Lehet, hogy emlékező képessége az agy sérü­lése folytán kihagy, esetleg tel­jesen elhagyta, de lehet az is, hogy hülyéket fog beszélni és le­het az is, hogy egyáJtlán nem tud majd megszólalni . . . Egy hete elmúlt, hogy a golyó ott van a fejében, állapota még mindig súlyos; élet-halál között lebeg. De ágyánál ott ülnek, ott vir­­rasztanak a detektívek, hangfel­vevőgépel s várják, lesik, mi fog történni . . . (Már felvettek bi­zonyos értelmetlen hangokat, ez azonban önkívületi állapot szüle­ménye. Lehet, hogy magyarul van értelme ezeknek a hangok­nak is, de nem volt alkalmunk még hallani.—Szerk.) A GYILKOS IGAZI ARCA Fekecs Miklós igazi arcát; gondolkozását, lelkivilágát csak akkor fogjuk tisztán látni, ha minden adat rendelkezésünkre áll. Egyelőre csak mozaik-szerű képet tudunk alkotni magunk­nak erről az elvetemült, most már joggal feltehetően minden gonoszságra képes fiatalember­ről, sokszoros gyilkosról. Ho­gyan forgatta ki mindenéből Vajda Pál 79 éves hazánkfiát, ezt az Amerikába 58 évvel ez­előtt kivándorolt atyafit, akinek 14 dollárja maradt a bankban...? Külön történetet lehetne erről írni. Vajda Pál 20,000 dollárját Fekecs éppen úgy “elúsztatta,” mint a ki tudja hogyan összeha­rácsolt más pénzeket . . . Hová tette, mire költöttte, az ma még megfejtetlen rejtély, csak annyit tudunk, hogy össze-vissza min­denféle adósságai voltak (és van­nak) s autómániája, az autók egyre-másra vásárlása sem ke­rült annyi pénzbe, amennyibe a vásárolt autók, mert azokért is részben tartozik még. Nő van a dologban? Lehet, sőt: valószínű. Kiderül ez is, rövidesen. Edward Dolan Middlesex­­megyei ügyész véleménye szerint a Clarke-ügy, vagyis a Franklin Township-i januári négyes-gyil­kosság ez idő szerint már Fekecs vallomása nélkül is rábizonyít­ható, olyan újabb adatokat szer­zett a nyomozás. HOVÁ LETT A 20,000 DOLLÁR? Fekecs a Camp Kilmerből ki­kerülve csakhamar szoros ba­rátságba került Vajda Pállal, (az öreg magyarral, akit 20,000 dollárjából forgatott ki) s úgy adta be neki, hogy ő részese és egyik hőse volt az 1956 évi ma­gyar szabadságharcnak. Azt is “kikottyantotta” többeknek, hogy összeköttetésben állott az amerikai követséggel Bécsben (vagy talán még Budapesten?). A szabadságharcosok valósággal tiltakoznak az ellen, hogy Fe­kecs Miklóst bárki is “szabad­ságharcosnak” mondja, mert — állítják — semmi köze nem volt a szabadságharchoz. (Valószínű, hogy az amerikai követséghez se!) Az egyetlen személy, ahogy eddig megállapíthatjuk, Vajda Pál volt, aki annyira hitt neki és bízott benne, hogy még pénz­ügyeit is teljesen rábízta, sőt, az első Cadillac autót ő fizette ki neki, mintegy 6000 dollárt. Az­tán jött egy újabb Cadillac, majd egy Lincoln Continental (nyi­tott) kocsi s végül egy Lincoln sedan, az a kocsi, amelyikben hajtott a végzetes vasárnap-dél­után, amikor a rendőrök gyors­hajtásért elkapták, illetve egy feljelentés után üldözőbe vették. Egy fizetetlen váltó körüli pe­res ügyben Vajda Pál három hónappal ezelőtt Bemard Vogel Superior Court-i biró elé került. Fekecs is vele volt. Vajda beis­merte, hogy azért nem tudott fi­zetni, mért uj autót vett. “Sze­retem az autókat” — mondotta a birónak Fekecs, Vajda helyett, jóadag aroganciával. Amikor a biró látta, kivel van dolga és a­­mikor megtudta, hogy Fekecs hajtási engedélyét a hatóságok visszavonták, tett egy-két nem nagyon hízelgő megjegyzést. A tárgyalás után Fekecs bement a biró szobájába s felelősségre vonta, hogy miért tette azokat a megjegyzéseket. A biró erre aj­tót mutatott neki, mondván, hogy ha azonnal el nem hordja magát, tömlöcbe kerül. Ilyen s hasonló kisebb “ké­­pecskék” sokasága kerül most nyilvánosságra Fekecsről s ezek­ből láthatjuk, ki volt, mi volt ez a gonosztevő. De amint A1 Ca­­pone-t, az alvilág hajdani feje­delmét sem lehet az olaszok tér- • hére Írni, ugyanúgy ennek a gro­teszk alaknak, Fekecsnek a gaz­ságát sem szabad a magyarság számlájára felírni rossz pont­ként. Nem szabad, ám itt-ott mé­gis hallunk hangokat, hogy min­ket hibáztatnak érte . . . Fekecs 1959 áprilistól 1960 junius 14-ig Highland Parkon, a Montgomery St. 140 szám alat­ti kis lakásban együtt lakott az öreg Vajda Pállal. Vajda június­ban otthagyta Fekecset, aki folytonosan pénzt kért (zsa­rolt?) tőle. Milyen alapon, miért, (Folyt, a 3-ik oldalon) THURSDAY— I960. JULIUS 21 Fekecs Miklós igazi arca... Megjegyzés nélkül (FEC) A Magyar'Ifjúság cí­mű budapesti hetilap, amely a kommunista ifjúság hivatalos lapja, közli az olvasókkal, hogy a kereskedelmi forgalomban megjelentek az alábbi hang-le­mezek : Behár: “Békés baráti kézfogás,” Szolovjev-Szedoj: “Mószkvaparti esték,” Murade­li : “Dal a szputnyikról,” Juhász- Kapuvári: “Hajrá, hajrá kom­­szomol,” Okvalev: “A kolhozok éneke.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom