Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-11-12 / 46. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Only.i Kunqahinn TbiwApapüA, fcdiisuL and {PubJi&Ji&d in. Psudk. dmboif. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM A budapesti Kossuth rádió naponta dicsek­szik az Egyesült Nemzetekhez küldött u. n. magyar delegáció munkájával, amelynek a man­dátumát még el sem ismerték, tehát csak “de facto” képviseli a magyar népet. A Kossuth rádió bőségesen közli a kom­munista elvtársak felszólalása­it, továbbá nyilatkozatait, köz­ben sejtetve, hogy a delegáció már biztosan ül a nyeregben és aligha lehet arról szó, hogy a magyar kérdést a közgyűlés megvitatja. A magyar ügy vitáját illető­en ma még nem tisztázódott, hogy Sir Leslie Munro (akit a tavalyi Közgyűlés megbízott, hogy a határozatoknak megfe­lelően figyelje a magyar ese­ményeket és erről tegyen jelen­tést), vajon a riportját szóban teszi-e meg a Közgyűlésnek és utána vita lesz-e, vagy Írásbeli jelentését egyszerűen szétoszt­ják a tagok között és a vita el­marad. A kérdést nem a ma­gyar kommunista delegáció je­lentéktelen magatartása, ha­nem a nemzetközi helyzet és a közvélemény ereje fogja eldön­teni. Kétségtelen, hogy Krus­­csovnak a leszerelés kérdésé­ben a Közgyűlésen mondott be­széde , továbbá Kruscsov ud­varlása a franciák felé, nemke­­vésbé a tervezett summit kon­­fei’encia alapján több kormány és igy delegátusaik is azt tart­ják, hogy semmi olyan kérdést nem szabad ebben a légkörben felhozni, ami a szovjetet inger­­]i. A magyar kérdés pedig köz­tudomásúan olyan probléma, amit Kruscsov nemcsak hogy megemészteni, de még lenyelni sem tudott, így több delegátus kifejezi azt a nézetét, hogy ezen a Közgyűlésen talán nem is lesz olyan erőteljes a magyar kérdés, mint az elmúlt üléssza­kokon, de hozzáteszik, hogy ez semmiképen sem jelenti a ma­gyar kérdés elaltatását, mert a Közgyűlés más légkörben fog­lalkozni fog a magyar üggyel. Van azonban más tényező, ami keresztülhúzhatja az okoskodó diplomácia száraz és könnyen felejtő számításait; ez pedig a közvélemény. Ha a szabad világ Írói, újságjai, po­litikusai, egyházi és világi té­nyezői, egyesületek és egyete­mek vezetői és talán elsősorban a szakszervezetek vezetői fel fogják emelni szavukat a ma­gyar kérdés vitája mellett, ak­kor még az Egyesült Nemzetek főtitkára is meg fog mozdulni, aki a magyar ügyben úgy cse­lekszik, mintha Magyarorszá­gon nem is lett volna forrada­lom és mintha a Közgyűlés a magyar ügyben nem hozott volna eddig 18 határozatot. Az Egyesült Nemzetek Köz­gyűlés 14. ülésszakán tehát a magyar ügyben ez alkalom­mal a demokrácia alapja: a közvélemény ereje lehet a leg­jobb szószólónk. Figyelemmel kísérték, hogy De Gaulle győzött a nem­zetközi politika legfontosabb pontján, a csúcsértekezlet kér­désében? A francia államfő azt mond­ta, hogy lassan járjunk és to­vább érünk, amit kezdetben Washingtonban, Londonban és Moszkvában egyformán elitél­tek, de aztán mindhárom fővá­rosban belenyugodtak. A megujhodott Európa első nagy győzelme ez. Azé az Eu­rópáé, amelyikről már irtunk ezeken a hasábokon. Európa, a Közös Piac országainak Eu­rópája nagyhatalom lett, még­pedig a javából s ez igen ör­vendetes tény, mert hiszen a Nyugat erejét elképzelhetetlen módon megnövelte. Félreértés ne essék. Ezeken a hasábokon nem egyszer kife­jeztük a múltban ellenszenvün­ket az akkori, kicsinyes, sovén Franciaországgal s z e m b en. Most tapsolunk neki, mert fel­ismerte történelmi hivatását, szerepét az annyiszor meg­alázott, földresujtott és végül megcsonkított Európában. A megujhodott Európa napjaink csodálatos valósága. A második világháború után romhalmaz volt. Lelkileg is. Azt hitte mindenki, hogy nem lesz többé fontos. Az amerikai segély nyomán az élet jelei las­san mutatkozni kezdtek, de ennél többet senki sem várt. Azt mondták, Európa kora le­járt, nyersanyaga nincs, a gaz­dasági életben versenyképtelen marad, szellemileg pedig meg­vénült, jobban mondva, kivé­nült. Európa történelmi relikvia marad, egyéb semmi. Akik csak egy évvel ezelőtt látták Európát, nem ismernek rá. A szellemi pezsgés elké­pesztően nagy és a közös euró­pai öntudat szakadatlanul je­lentkezik Párizsban, Bonnban, Brüszelben, vagy Rómában. Hitte volna-e valaki, nem is olyan régen, hogy a németek a franciákat bízzák meg érde­keik és a közös európai érde­kek védelmével? El tudta-e képzelni valaki, hogy a néme­tek segítik a franciákat az atombomba elkészítésénél? Ez az első atombomba Nyugateu­­rópa hatalmi jelvénye lesz. Akik Európát járják és módjuk van a kulisszák mögé pillantani, csodákat mesélnek a megujhodott Európáról. Azt mondják, hogy nincs a világnak népe, amelyik fiatalabb volna, mint az európai ... A régi, fő­leg a második világháború utáni cinizmus eltűnt, nyoma sincs, ellenben mindenütt fellelhető a de-gaulleizmus. Ez azt jelenti, hogy Erópa többé nem hagyja magát, nem engedi, hogy a töb­bi nagyhatalmak játékszere le­gyen. Az Atlanti Szövetségben, tehát Európa véderőmüvében nagy részt akar vállalni, katonai­lag is. Az a jelszó: Európát el­sősorban védjék meg az euró­paiak. A szociálizmus kora lehanyat­lott Európában. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociál­demokraták is gyengülnek. Svédországban most remélik, hogy harminc éves szociálde­mokrata uralom után, a konzer­vatívok győznek. Németország­ban a szociáldemokraták megta­gadták Marx Károlyt . . . Magyar szempontból nagy jelentősége van Európa uj hatalmi pozíciójának. Az euró­pai vezetők, szellemiek és politi­kaiak, a vasfüggönyt nem tekin­tik véglegesnek. Sőt! Azt vall­ják, hogy Európa csonka es a vasfüggöny mögé zárt népekért harcolni, küzdeni kell. Abban bíznak, hogy Európa PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1959. NOVEMBER 12 Magyar kiállítás a Rutgers egyetemen A Rutgers Egyetemen tanu­ló magyar diákok magyar­­tárgyú kiállítást rendeznek az egyetem Ledge épületében (George St., New Brunswick), ahol magyar népművészeti, szépművészeti, s z é pirodalmi, szakirodalmi és történelmi munkákat sorakoztatnak fel szemléltető és fajtánkat, törté­nelmünket, kultúránkat ismer­tető módon az amerikai közön­ség előtt. A kiállításra — mely hétfőn, november 16-án este 7:30-kor nyílik meg és novem­ber 24-ig lesz nyitva naponta reggel 8 órától éjfélig — nem­csak az amerikai közönséget invitálják, hanem a magyar­ságot is, hiszen ki ne lenne büszke erre a mindig, minden té­ren, minden körülmények kö­zött magasba emelkedni tudó fajtájára, magyarságára? Lá­togassunk el, nézzük meg ezt a kiállítást minél többen, hisz oly nagy buzgalommal, oda­adással és körültekintéssel rendezik azt magyar diákja-NEM KELL ESERNYŐ A moszkvai elemi iskolában a tanfelügyelő kihallgatja a kis Ivánt, akiről a tanító azt állítja, hogy előtte halad a többi nebu­lóknak: — “Mondd Iván, kik a Szovjet leggonoszabb árulói?” — “Sztálin, Malenkov és Krus­­csev,” — hadai'ja Iván. — “Iga­za volt, Iván legalább egy évvel előttünk halad,” — ismeri be a tanfelügyelő. Ezt a kis történetet annak a magyar hölgynek küldjük, aki a minap azt álmodta, hogy mikor New York felett hullani kezdtek a muszka rakéta szilánkjai, i­­jedtében kinyitotta az esernyő­jét. És csak akkor csukta be, a­­mikor valaki emlékeztette arra, hogy az atomkisugárzás ellen nem jó az esernyő. Azt hittük, hogy eddigi elmefuttatásaink so­rán meggyőztük az olvasót ar­ról, hogy nincsen háborús ve­szély. Csak addig, amig Nikita lármájától valaki megijed és harc nélkül beadja a derekát. A mi biztonságunk valósá­gos, tényekre alapozott bizton­ság. Ne irigyeljük a plumberből lett muszka cárt, vagy a szabó­legényből lett magyar generálist. Azok dicsősége tiszavirág életű. A ma hőse: a holnap megvetett árulója, a nyakatekert bolsi er­kölcs alapján. Elkerülendő egy újabb rakétás és esernyős rém­álmot, menjünk tehát tovább a bizonyítással. UJ VÖRÖS OSZTÁLY A Lux Express Moszkva és a Fekete tenger között rohan. A vaskerekek kattogását tompítja a kocsik puha szőnyege. A válo­gatott, csinosan öltözött kalau­zok és pincérek a vonat indulá­sa előtt kölni vizet fecskendez­nek a levegőbe és a puha magán­nagyhatalmi helyzetének meg­szilárdulásával a Szovjetunióra kellő nyomát lehet gyakorolni. S ezt senki sem végzi el Európa helyett. Éppen ezért elvégzi Európa maga. S erre az egyre frissebben jelentkező európai nyomásra a magyar és a többi népek sorsa a csúcsértekezleten is valószínű­leg szerepel. Eddigelé az volt az elképzelés, hogy ennek az érte­kezletnek csak Berlinre szabad szorítkoznia . . . ink! A kiállítás színhelye, a Ledge Building New Bruns­­wickon, a George St.-en van, közvetlenül a Raritan folyó partján, a két nagy uj diákott­hon épület között, tehát köny­­nyen megtalálható. Belépődí­jat nem szednek. A Rutgers Egyetemi Diákok ezt a kiállí­tást a Rutgers Student Coun­cil, valamint a Student Lecture Series és a Ledge Council se­gítségével rendezik és a kiál­lítás anyagát ügyesen felkutat­va, jó érzékkel és hozzáértéssel szedték össze azoktól, akiknek kiállításra alkalma szép ma­gyar dolgaik vannak. A megnyitó-estén, november 16-án, hétfőn 7:30 kezdettel fogadást rendeznek a diákok, finom magyar süteményeket és hasonlókat szolgálva fel a ven­dégeknek. Városi, megyei ve­zetőembereket hívtak meg a megnyitásra s e sorok utján is szives szeretettel hivják a ma­gyarságot is. fülkék vázáiba friss virágot tesznek. Az utasok elegáns, im­portált nyugati ruhákat visel­nek. A kalauz mélyen hajlongva vezeti őket a rezervált magán­fülkékbe. Dehog^ ez nem az e­­nervált cári arisztokráciáról szóló történet. Az uj vörös arisz­tokrácia indul a Fekete tenger­re, amelynek téli verőfénye nem az orosz muzsiknak való. Nem nagysád, nemcsak önnek van fé­nyes kocsija. Mikoyánnak mind a négy fia ugyanolyat hajt. A- merikából importálva. A Bolsoj Opera előadásaira több mink­­kabát és drágább parfüm megy el, mint a new-yorki Mtropolitan megnyitójára. A vörös bur­zsoázia tagjai nem ereszkednek le ahhoz az állítólagos proletá­­riátushoz, amelynek nevében kormányoznak. Marshall Zsu­­kov két leánya Voroshiloff és Vasilevsky marsalok fiaihoz ment feleségül. És a muzsik, tudva hogy eben gubát cserélt, csak tűr és befelé forrong. Amikor Kabanov kül­kereskedelmi miniszter két fiát 1956-ban betörésért letartóztat­ták, azoknak sehogy sem tetszett a dolog. — “Hogy mersz engem letai’tóztatni ? Tudod, hogy ki az én apám?” — lázongott az arisz­tokrata betörő. Hogy a szegény rendőrrel mi történt, arról nem szól a krónika. De hogy a Kaba­nov csemetéket felmentett a bi­­ráság, azt a muszka uj ságban ol­vastuk. MÁRVÁNY ÉS ARANY Lenin ott pihen bebalzsamoz­va a vörös-téri márvány mauzó­leumban. Az állandó diszőrség, a rossz nyelvek szerint arra való, hogy ne engedjék jó öreg Niko­­lájt a sírjában forogni. Mivel rogoni rengeteg oka lenne. Az ő idejében az volt a törvény, hogy egyetlen funkcionárus sem ke­reshet többet havi 250 rubelnél. Ma a pártmáximum csak a mu­zsikra érvényes. Az átlagos mun­kabér évente 850 dollárt tesz ki. 150,000 up burzsoa keres évi $20,000-t. A vezetők pedig, akik­­nak számát 10,000-re becsülik, tízszer annyit. Másfél millió bü­rokrata tartozik a felső vezető­réteghez és közel 3 millió azok­nak a száma, akiket a kommu­nista rendszer emelt kiváltságos (Folyt, a 4-ik oldalon) A budapesti Kossuth Rádió megemlekezese október 23-ról Október 23-án és 24-én a Kos­suth rádió beolvasta Mód Péter kádárista UN megbízott felele­tét Lodge amerikai főmegbizott­­nak a magyar szabadságharc 3- ik évfordulójáról való megemlé­kezéséről. Mód persze rosszindu­latú rágalomnak minősítette Lodga nyilatkozatát és azt állí­totta, hogy a magyar nép maga választotta kormány vezetése a­­latt olyan kedvező körülmények között él, mint ezeréves történel­me során még soha. Ezzel a ki­jelentéssel Mód a hazugságok történelmében páratlan rekordot ért el. Ez volt a Kossuth rádió egyetlen “megemlékezése” az október 23-iki évfordulóról. A “katakomba egy­ház működése Magyarországon A feloszlott egyházi rendek tagjai ma egyszerű munkások­ként dolgoznak a gyárakban. Külsőleg semmiben sem külön­böznek a sokezer munkástól akik a munkaidő megkezdése előtt benépesítik a budapesti utcákat. Ezek a papok titokban monda­nak miséket, gyóntatnak de te­vékenységüket az általuk jól ismert baráti körre korlátozzák. Ezekbe a körökbe számos fiatal­ember tartozik, akiknek vallásos nevelését látják el a munkáspa­pok. Sok ilyen kör létezik Ma­gyarországon. Tagjaik titokban jönnek össze, összejövetelük he­lyét állandóan változtatják. A nehezen kapható vallási tárgyú könyveket lemásolják és a kör tagjai a munkásként működő rendtag vezetése mellett meg­beszélik a könyv tartalmát. Gondos szelekció utján újabb fiatalokat vesznek be a körökbe. Ha a kör tagjai a rendőrség ke­zére kerülnek, börtönökben foly­tatják missziójukat. A földalat­ti egyház körül nem állnak köz­ponti vezetés alatt, feladatuk nem politikai mozgalom meg­szervezése, hanem az ifjúság lelkének megmentése. Formosa “felszaba­dítása” Vörös-Kina azzal fenyegető­zik, hogy invázióval szabadítja fel Formosát és hozzá tartozó kis szigeteket. Ez most a leg­újabb viharsarok. Mert Ameri­ka kész megvédeni Formozát, Kruscsev pedig kész megvédeni Kiná.t Mi lesz ebből? A béke és háború kérdése eszerint a kínai vörösöktől függ. (Vagy arra megy az egész, hogy vegyék fel a UN-be) Művelődnek az eszkimók Az eszkimók kezdik elhagyni régi telepeiket és lehuzódnak a lakott városok felé. Mióta az a­­merikai és kanadai kormányok szolgálatba léptek, már nem ig­­lőkban élnek, hanem házakban; gyermekeiket pedig iskolába já­ratják. Halolaj helyett bort isz­nak és medve-steak helyett bor­­ju-filét rendelnek. Mégis mozog a Föld! Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS A magyar szabadságharc harmadik évfordulója alkalmából Gyimesi Kásás Ernő Erdélyből származó festőimül vész a Kilián laktanya (volt Mária Terézia Laktanya) sarkát “építette fel” New Yorkban, az ismert Pesti Pici Zsuzsi étterem ablakában. November 4-én hajnalban népes és igazán sikeres tüntetést rendezett a New York és környéki magyarság az orosz delegáció épülete előtt, oly méltóságteljes', fegyelmezett rend­ben, fekete zászlókkal, felratos táblákkal, stb., hogy a tüntetést engedé­lyező városi vezetőség is megcsodálhatta . . . Lesz-e eredménye, kegyel­met kapnak-e a budapesti börtönben kivégzés előtt álló magyar fiuk, nem tudjuk, de megérte, hogy segítettünk a rendezésben s ott voltunk ezen a tüntetésen . . . (A fenti kép Keviczky Kálmán felvétele). Legyen október 23-ika minden ősszel magyar emléknap Amerikaszerte! “BUDAPEST — 1956 NOVEMBER 4” Számos szabadságharcos ké­résére és Los Angeles város ne­mes példájára az Amerikai Ma­gyar Szövetség központi titkára kéréssel fordul mind az 50 ame­rikai állam kormányzójához és a'nagyobb magyarlakta városok polgármestereihez, hogy ezentúl minden év október 23-ikát “Hungarian Freedom Day” né­ven hivatalos amerikai ünneppé avassák. Az illetékes közigazgatási fó­rumok válaszait idejében fogja az amerikai magyar sajtó szí­vességéből nyilvánosságra hozni a Szövetség, hogy honfitársaink az eddiginél is alaposabban fel­készülve, még impozánsabban rendezhessék meg emlékünnepé­lyeiket. A közelmúltban lezajlott, ben­sőséges megemlékezésekről min­denütt a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az ameri­kai társadalom mértékadó szó­vivői. Immár senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy az októ­bervégi szabadságünnepségek révén minden eddiginél erősebb kapcsolat létesülhet az őslakos­ság és az Egyesült Államokban uj otthonra lelt honfitársaink széles rétegei között. A karácsonyi IKKA csomagokat december 4-ig kell megrendelni Csak néhány hét választ el bennünket karácsonytól, a sze­retet ünnepétől, amelynek szel­leme fokozottabb mértékben em­lékeztet a tőlünk elszakadt óha­zai szeretetteinkre. A szeretet legszebb gyakorlá­sa a segítésben és ajándékozás­ban van! Ragadj uk meg kará­csony ünnepének alkalmát és szerezzünk örömet egy-két IKKA-csomaggal mindazoknak, akik a távolság dacái’a közel ál­lanak szivünkhöz. Brack Miklóstól, a new yorki U.S. Relief Parcel Service igaz­gatójától kapott éi-tesülés sze­rint, a karácsonyra szánt IKKA- csomagok megrendelésének ha­tárideje december 4, amely na­pon a rendeléseknek az akció newyorki központi főirodájába be kell érkezniük. A kábel utján küldött rendeléseknek határide­je december 10. Akik vidéki gyüjtőállomásokon adják fel rendeléseiket, azoknkak ajánla­tos azt november végéig eszkö­zölni, hogy rendeléseik kellő idő­ben beérkezzenek a newyorki főirodába. Jelenlegi körülmények között leggyorsabban és legelőnyöseb­ben IKKA csomaggal támogat­juk óhazai szeretetteinket. Az IKKA csomagok vámmentesek és értékesítésük meg van enged­ve. De küldhető a U.S. Relief Parcel Service utján bármilyen összeg úgynevezett “szabadvá­­lasztás”-ra, amleynek ellenében címzett az IKKA budapesti rak­tárából kiválaszthatja a neki legjobban megfelelő, vagy általa legjobban értékesíthető cikke­ket. Csehszlovákiában élők részére is rendelhetők úgynevezett TUZEX élelmiszer csomagok, ruházati és ipari cikkek, vagy befizethető bármilyen összeg “szabadválasztás”-ra. Gyógy­szer is küldhető a U.S. Relief Parcel Service utján Magyar­­országba és Csehszlovákiába. Végül megemlítjük, hogy az IKKA speciális csomagokat állí­tott össze karácsonyra $25-ig terjedő értékben. Árjegyzékért, vagy bármilyen felvilágosítás­ért forduljon a U.S. Relief Par­cel Service főirodájához, amely­nek cime: 245 East 80 St. New York 21, N.Y. Castro tovább dühöng A szakállas kubai vezér, akit már vörösök vesznek körül, to­vább akasztat és tovább szidja Amerikát, amiért itt kritizálják és megengedik, hogy Floridából repülőgépek repüljenek Cuba fö­lé, ahol Castro-ellenes röplapo­kat szórnak le. “Azért mert én is szakállas vagyok, meg Marxnak is volt szakálla, — mondotta Castro, — még nem jelenti azt, hogy én is kommunista vagyok.” Amerika jegyzéket küldött Cas­­tronak, melyben értésére adta, hogy nem a szakálla, hanem a vi­selkedése ellen vannak kifogá­saink . . *

Next

/
Oldalképek
Tartalom