Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-09-10 / 37. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JÍVL Önül, Mun&aJiian, YlawApapoA, fcditsuL and, ßubÜAhsuL in, fisüdk, CbnJuup YOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM Egyenlő mértékkel mérni nehezen lehet, de mégis csak ezt követeli az erkölcsi törvény. S az az egyén, aki ezt a törvényt szem elől téveszti, lassan elveszti lába alól a biz­tos talajt. Ha pedig egy or­szág, sőt vezető hatalom nem vigyáz a kettős serpenyőre, könnyen megingathatja a be­léje vetett hitet. Tegyük fel, hogy Eisen­hower elnök arra a rendkívül merész cselekedetre ragadtat­ná magát, hogy Franco spa­nyol államelnököt és diktátort meghívja Amerikába. Nem volna különös, hiszen Spanyol­­ország ma egyik legfontosabb támaszpont a szabad világ vé­delmi rendszerében. De tessék elképzelni, micso­da felháborodást keltene Amerikaszerte ez a meghívás. Micsoda toporzékolás volna. Főként azok vezetnének a to­porzékolásban, akik most csendesen ülnek, amikor Hrus­csov jön látogatóba. Pedig, valljuk be, Franco micsoda pitiáner diktátor Hruscsovhoz képest. A spa­nyol diktátor sohasem akarta a falangista rendszert átter­jeszteni Amerikára, sem a többi földrészre. Világot hódí­tani sem akar. Más népeket sem tart igában. Mindössze annyit tett, hogy szembeszál­lóit a vörös ördöggel, megaka­dályozta azt, hogy Spanyolor­szág a kommunizmus martalé­ka legyen. Voltaképen hálával tartozna ezért neki a szabad világ. A dolgok rosszul állnak, de tes­sék elképzelni, mi volna, ha Moszkva megvethette volna a lábát Madridban . . . Érdemes elgondolkozni, hogy Hruscsov meghívása nem vált ki általános ellenszenvet Amerikában, de Franco esetleges látogatásának hírére porzana a föld. S ott vannak a közép- és dél­amerikai pitiáner diktátorok. El lehet-e képzelni, hogy egy Trujillot meghivassanak Ame­rikába? Kétféle erkölcsi mérték van tehát, kétféle elbírálás, két­féle megítélés. Öt világrész né­peinek Amerikába vetett hite nem mindig aszerint igazodik, hogy pillanatnyilag mekkora az USA katonai ereje. Volt idő, amikor a hatalmi mérkőzésben Amerika katonai ereje nem számított sokat, de erkölcsi ere­jének akkor is mágneses vonzá­sa volt. Ma is benne bíznak leigázott és szabad népek egyaránt. Ép­pen ezért fokozott mértékben ügyelni kellene arra két serpe­nyőre. Hruscsov lovaggá ütésétől már csak napok választanak el. Államfőnek kijáró pompával fogadják Amerikában. Még a szovjet “alkotmány” szerint is Vorosilov az államfő. S mégis! Vájjon miféle protokoll kí­vánja meg, hogy az amerikai kormány túllicitálja magát a szovjet alkotmánynak neve­zett papirost? Persze, persze, mi is jól LEÁNYOK, 18-30 évesig, heti $50— $100-t kereshetnek esténként 8 tói 2-ig dolgozva, mint tánc-partnerek. Nem kell jó táncosnak lennie, gya­korlat nem szükséges. Jelentkezni személyesen kedd, szerda, csütör­tök este 6-8-ig: Rose Dance Studio, S38 Broad St., Newark, N. J. tudjuk, hogy Hruscsov a leg­főbb szovjet ember, ő a hata­lom, élet-halál ura. Dehát ak­kor minek a papiros? A pro­tokoll, szerény tudomásunk szerint a papírformákhoz szo­kott igazodni. Ekörül valami magyarázat igazán elkelne. Még akkor is, ha csak magyarázkodás ma­radna. Az acélsztrájk legfőbb vesztesei maguk a munkások. Idáig minden acél­munkás ezer dollárt vesztett. Viszont, ha a béke helyreáll, legjobb esetben évi 200 dollárt nyerhetnek, tehát öt évre van szükség a jelenlegi veszteség behozására. A vállalatoknak, úgy lát­szik, van türelmük bőségesen. Az Európából behozott acél még mindig olcsóbb, mint a hazai, tehát az acélfeldolgozó üzemeknek sincs panaszra okuk. Az acélmunkások türelme nyilván hamarabb elfogy, ami, bizony súlyos vereség s egye­lőre útját vágja minden ipar­ban a bérköveteléseknek. Miért maradt el az amnesztia? Magyarországon sokan abban reménykedtek, hogy augusztus 20-ára — “az alkotmány ünne­pére” — a rendszer szélesebb­­körü amnesztiát ad. Ez elma­radt. Mivel az Egyesült Nemze­tek őszi közgyűlésén ismét tár­gyalni fogják a magyar delegá­tusok mandátumának jogszerű­ségét, sőt valószínűen a magyar kérdés is napirendre kerül meg­bízható híreink szerint a rend­szer erre tartogatja az amnesz­tiát, igy is bizonyítani próbál­ván, hogy a helyzet enyhült. Ezzel kapcsolatban nem ér­dektelen megjegyezni, hogy a ha­zai kommunista lapok egyetlen politikai pert sem közölnek, sőt még rövid hir formájában sem közlik az ítéleteket. Ennek nyil­ván az a célja, hogy a szabad vi­lág felé bizonyítsák, hogy Ma­gyarországon a nyugalom hely­reállt és semmi ok sincs a ma­gyar kérdéssel foglalkozni. Azt természetesen a Kádárék is tud­ják, hogy a magyar kérdés első­sorban a magyar nép szabadsá­gának zs függetlenségének a kérdése, amelyben 1956 novem­ber 4 óta lényeges változás nem történt, tehát minden ok megvan arra, hogy nemzetközi fórumok a magyar kérdést tárgyalják. Orvos-házasság Dr. Frederick Frigyes György közismert Woodbridge-i (Colo­­nia) magyar orvosunk augusz­tus 18-án San Francisco, Cali­­forniában feleségül vette Dr. Claire Klausner Nagyvárad-i származású orvosnőt, a Paolo Alto, Californiai Stamford Uni­versity rákkutató tudósnőjét. Dr. Frederick a napokban haza­­érkeztt Californiából, felesége pedig egyetemi munkája befe­jeztével jön keletre. Dr. Frede­­rickné a párisi Sorbonne Egye­temen szerezte doktori diplomá­ját. Gratulálunk és sok szerencsét, boldogságot kívánunk Dr. Fre­derick György alezredes-orvos urnák és orvosnő feleségének! PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. SZEPTEMBER t (O Ft. Béky Zoltán püspök Eisenhower elnöknél A Kruscsev találkozó előesté­jén vettük a hirt, hogy Ft. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház püspöke, az amerikai protestáns és ortodox egyházak püpökeivel külön ki­hallgatáson jelenik meg a Fehér Házban Eisenhower elnöknél. Béky Püspök az egyetlen ma­gyar egyházfő, aki abban a ki­tüntetésben részesült, hogy ezek­ben a váltságos időkben az elnök elé* juthat. Béky püspök fanati­kus magyarságáról, a leigázott és szabadságukért harcoló né-Hangulat Budapesten... Egy külföldi újságíró hosz­­szabb időt töltött Budapesten. Kérdésünkre, hogy milyen ott most a hangulat, az alábbi fele­letet adta: “Budapesten a politikai kér­dések iránt változatlanul édes­kevés az érdeklődés. Az emberek kizárólag mindennapi, elsősor­ban anyagi problémáikkal fog­lalkoznak. Még a genfi konferencia sem tudott különösebb érdeklődést kiváltani. Ugyanakkor megle­pően nagy érdeklődést tanúsíta­nak a Szovjetunió Nyugattól va­ló fokozódó kapcsolata iránt. A legapróbb részleteiben boncol­ják a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak közötti politikai és kulturális kapcsolatok esemé­nyeit és fázisait. A párizsi Dior divatszalon moszkvai bemutató­ja, a Moszkvai Nemzetközi Film­­tivál, az ámerikai kiállítás, Ni­xon Szovjetunióbeli látogatása állandó beszéd tárgyát képezik. Azt mondják, hogy a Szovjetu­nióban nagy evolúció van folya­matban, aminek következtében még nagy változások várhatók. A nyugati életformából sok min­den átterjed majd a Szovjetu­nióba s ennek folyományakép­pen azt várják, hogy idővel Ma­­g'yarörszágon is színesebbé válik majd az élet és a vasfüggöny mostani formájában eltűnik egyszer Nyugat és Kelet között. Az újságíró egyéni véleménye az, hogy mindez hiú remény és Magyarországon csak azért tu­dott ez az optimizmus valame­lyest elterjedni, mert három év óta az országnak mindig szüksé­ge van valamilyen narkotikum­ra.” HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! pékért folytatott küzdelméről megvagyunk győződve. Egyházi, világ fórumokon is vétizedek óta harcol a leigázott magyarság szabadságáért és igaz ügyéért. Béky püspök a leigázott ma­gyarság igaz ügyét külön memo­randumban tárja az elnök elé. Nagy hivatása és missziója re­méljük legalább valamelyes si­kert fog eredményezni. Kádár szerint az oroszok kimennek Magyarországról? Augusztus 20-án Győrben nagy ünnepélyt rendeztek, ame­lyen Dobi István és Kádár János beszéltek. Beszédeik szövegét a lapok is közölték, de Kádárnál cenzúrázták. Ugyanis a budapes­­to Kossuth rádió szerint Kádár ezeket is mondotta a gyűlésen: “Az ellenséges propaganda so­kat foglalkozik a szovjet csapa­tok kivonásának lehetőségeivel. Eljön az idő — mondotta Kádár — amikor a szovjet csapatokat kivonják Magyarországról, de az ellenség hiába ábrándozik, mert van erős államunk, erős védelmünk a néphatalom megvé­désére.” Vájjon miért nem merték a kommunista lapok a fentieket kinyomtatni? DOBI IRÁNYT VÁL­TOZTAT? Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, eddigi szabadságait — ha kül­földre utazott — a Szovjetunió­ban, Szocsiban töltötte. Az idén, nem kis meglepetésre Lengyel­­országba utazott pihenni és mint a beszámolók közlik azért is, hogy szorosabbra fűzzék a “lengyel-magyar barátságot.” WILLIAM PENN KONVENCIÓ Szeptember 14-én, hétfőn reggel 9 órakor Pittsburghban, a Penn-Sheraton Hotelben nagygyűlésre ül össze az amerikai ma­gyarság legnagyobb testvéri biztositó intézménye, a William Penn Fraternális Egylet, a volt Verhovay Segély Egylet és Rákóczi Se­­gélyző Egyesület egyesüléséből most négy éve létrejött országos testvérsegitő intézmény. ■ A sokezerre menő, valóban jelentős számú New Jersey állam­beli tagság a kerületi delegátusok és a három itteni igazgató: Körmöndy József (New Brunswick), Radványi Ferenc (Trenton) és Moldoványi Sándor (Garfield) által lesznek képviselve a nagy­gyűlésen, amely előtt az egyesület jövőjére és fejlődésére elsősor­ban kihatással bíró fontos feladatok megoldása vár. Négy évvel ezelőtt ezen a helyen, — amikor a Verhovay és Rákóczi egyesüléséről az akkori konvenció volt hivatva végső fo­kon dönteni — azt irtuk (és mi irtuk le a névcserével kapcsolat­ban elsőnek ezt) hogy: nevet cserélhet az'egyesült magyar egy­let, de szivet nem! Választhat akármilyen jóhangzásu amerikai nevet, az egyesület magyar marad, a tagság nagy többségének a szive magyar s az előre- és továbbhaladás útja is Magyar-Ameri­­kában keresendő és található meg az uj nagy egyesület számára, mert ha erről letér, hibát követ el. . . Azért említjük ezt most fel, mert a William Penn a szervezés és tagszerzés terén habár ért is el az elmúlt négy év alatt—a kétségtelenül legnehezebb első négy év alatt! — eredményeket, véleményünk szerint elmulasztotta az amerikai magyarság összessége előtt legnagyobb nyilvánosságot jelentő magyar sajtó szolgálatainak igénybevételét olyan mérték­ben, amilyen mértékben az várható volt már annak a nagyarányú vezércikk-kampánynak az alapján is, ami sajtónk részéről az egye­sülést megelőzte. Példa nélkül álló egyhangúsággal állt az ameri­kai magyar sajtó akkor az egyesülés és az abból származható e­­redmények gondolata mellett. És amikor az egyesülés létrejött, mégis éppen a mi magyar sajtónk lett a legelhanyagoltabb kérdés a William Penn-nél! Anélkül, h >:ry firtatnánk most az okát ennek; anélkül, hogy magát a személyt hibáztatnánk, akin múlott, hogy a szervezésnél és különböző kampányoknál miért nem vette igénybe a lehető leg­messzebbmenő módon az amerikai magyar sajtó nagy nyilvános­ságát, miért nem juttatott a publicitásra elköltött súlyos ezresek­ből egy tetemes részt magyar lapjainkban elhelyezett hirdetések­re, — .szerényen csak annyit jegyzünk meg, hogy magyar intéz­ményeinkkel szembeni hűséges, mindenkor segíteni kész jóindu­latunk ma is változatlanul fennáll s ezt szem előtt nem tartani, fontolóra nem venni, döntő érvvül asztalra nem tenni ezen a kon­vención : súlyos hiba lenne! Amidőn tehát a jó Isten áldását kérjük a William Penn Fra­ternális Egyesület XXIV. nagygyűlésére és jó munkát kívánunk a nagygyűlés alkotó tagjainak, arra kérjük a tisztelt delegátuso­kat, hogy minden olyan kérdésnél, ahol magyar ügyről, magyar kulturmunkáról és — nem utolsó sorban: a mi régi, hűséges ma­gyar sajtónkról van szó — hallgassanak magyar szivük sugal­latára s a tárgyalásoknál, szavazásoknál, aszerint cselekedjenek! Bizonyos, hogy Magyar-Amerikában senki őket ezért meg nem fogja róni . .. bizonyos, hogy Isten áldása lesz munkájukon. A Szabadságharcos Zenekar New Brunswick-i hangversenyének sikere érdekében s • f (Az Amerikai Magyar Intézet az alábbi meghívót teszi közzé) f -------------------------------------------------1959. augusztus 31 Kedves Magyar Testvérünk: Az 1956 évi szabadságharc után a magyar zeneművészek szi­­ne-java menekült Nyugatra. Ausztriában, Philharmonia Hunga­­rica néven szimfonikus zenekart alakítottak a menekült művé­szek és ez az együttes csakhamar világviszonylatban is elismert nevet szerzett magának. Hangversenyeit Európa-szerte a zene­kedvelők és zeneértők ezrei hallgatták ámulattal. A Philharmonia Hungarica ez év őszén amerikai hangver­senykor útra jön és az ország nagy városaiban és magasabb zene­értő központjaiban ad hangversenyeket. Államunkban a Rutgers Egyetem szerződtette le egy estére a világhírű menekült magyar művészegyüttest s az Amerikai Magyar Intézet közreműködésével 1959 októben 5-én este, az egyetem 3,000 személyt befogadó tor­nacsarnokában — amely már annyi világhírű nagy művész sze­replésének volt a színhelye — mutatkozik be államunk zeneértő közönségének a Philharmonia Hungarica. Magyar szempontból ilyen magas nívójú művészi esemény ritkán van államunkban s ezért is fontos, hogy New Jersey ma­gyarsága a legteljesebb mértékben magáévá tegye, támogassa és sikerre vigye ezt az ügyet. Éppen ezért 1959 szeptember 11-én, pénteken este 7 órakor a Rutgers Egyetem Graduate Student Center termében 38 College Ave. (College Ave. és Hamilton St. sarok) New Brunswick fontos megbeszélő és előkészítő gyűlést tartunk, amelyre e sorok utján meghívjuk New Jersey magyar egyházi és világi vezető­embereit és minden magyart, aki a magyar zene barátja és aki ilyen s hasonló kulturmunkámkban részt kíván venni. Ennek a hangversenynek sikeres megrendezése egész New Jersey magyarságának az ügye. Úgy érezzük, hogy a magyar be­csület dolga, hogy minden más szempontot félretéve összefogj unk és a legteljesebb sikerre vigyük ezt a munkát, ami kezdetét je lentheti egyszersmind a további hasonló magyar ügyek közös, egyöntetű munkálásának itt New Jerseyben. Hívjuk és várjuk tehát szeptember 11-én, pénteken este a megbeszélő és előkészítő gyűlésre New Jersey minden magyar egyházi és világi vezetőemberét és mindazokat a magyar testvé­reinket, akikre tudjuk, számíthatunk, valahányszor ilyen ügyek leghelyesebb elintézéséről van szó. , Magyar testvéri köszönettel: HAYDU K. GYÖRGY az Intézet elnöke az Intézet Igazgatóságának elnöke MOLNÁR ÁGOSTON Hírek Rabmagyar­országból OROSZOK VIZSGÁLTÁK ÁT A LEKÉN YSZERITETT REPÜLŐGÉPET Julius 15-én délután egy Athénból Bécsbe repülő belga személyszállító gép 55 utassal rossz idő miatt magyar terület fölé tévedt. Két magyar felség­­jelű MÍG leszállásra kénysze­­ritette a belga utasszállító gé­pet. Egy nagy sietséggel Veszprémbe érkezett buda­pesti bizottság tüzetesen át­vizsgálta a veszprémi katonai repülőtérre lekényszeritett gé­pet. A belga pilóta szerint a bizottság tagjai jórészt oro­szokból álltak. TOVÁBBKÉPZŐ ISKOLÁ­KAT LÉTESÍTENEK Azért, hogy az antikommunis­­ta magyar ifjúság kedvét elve­gyék a gondolkozástól, egy mi­nap megjelent minisztertanácso­si rendelet továbbképző iskolák felállításáról intézkedett. Az ál­lam továbbképző iskolákat szer­vez az általános iskolát elvég­zett, heti 36 óránál kevesebbet dolgozó, szakmai oktatásban nem részesülő fiatalok számára. A továbbképző iskolák mezőgaz­dasági, illetve ipari jellegűek. Céljuk, hogy a 14-16 éves fiata­lokat “szocialista szellemben továbbnevelje a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére” — avagy munkarabszolgákat neveljen a fiatalságból. Piknik szept. 13-án Perth Amboy ma­gyar központjában A Perth Amboyi Magyar Re­formátus Egyház Férfi és Női Köre vasárnap, szeptember 13- án az uj iskola adósság törlesz­tése javára nagysikerűnek i­­gérkező szezonzáró pikniket rendez a Kirkland Place és Fayette St. sarkán, a magyar központban. A nagyszabású őszi mulatság­ra szeretettel hívja és várja a rendezőség mindazokat a kör­nyékbeli magyarokat, akik sze­retik a kellemes jó szórakozást. Déli 12 órától ebéd, frissítők, szórakoztató tár sas-játékok, dél­után 3 órától tánc. A zenét a hi­res Hidi zenekar szolgáltatja. Gyermekek, ha szüleikkel jön­nek, nincs belépő jegy. A Kirkland Place-i uj nagyte­rem és iskolaépület nemcsak az egyház népe, de az egész amboyi magyarság büszkesége. Az óriá­si építkezési költséget az egyház vezetősége különböző módokon igyekszik összeszedni s ezeknek egyike egy-egy ilyen piknik, mu­latság rendezése, melynek tiszta jövedelme egy lépéssel előbbre viszi az uj Kirkland Place-i é­­pület ügyét. Jegyezzük fel ezt a dátumot s legyen ott mindenki ezen a han­gulatosnak ígérkező pikniken, mert egyszersmind jótékonysá­got is gyakorol, magyar ügyet segít elő. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom