Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-11 / 24. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER STATEN ISLAND Jit 4. OlllUm ^oiaAjnnjrtah fcjtitsuL And. (piiJbliAhüÁ, UL ftjlAJlJtL &2Vlh(U£ Moszkva harapófogójának uj szorítását érzik megint a rab népek s a félelmetes előjá­ték ismertető jeleit felfogták már a dermedt szivek Buda­pesten, Kolozsvárt, Pozsony­ban és másutt a vasfüggöny mögött. És a vasfüggönyön in­nen is: Bécsben, Bonnban, Zü­richben', ahol érzékenyebbek a felfogó antennák, mint példá­ul Washingtonban. Ezeken a hasábokon a múlt alkalommal irtunk már a ké­szülő uj vörös birodalomról, a tervbevett államközösségről, amely Vladivosztoktól és Sán­­gájtól egészen Hegyeshalomig terjed. “Ne fesd a falra az ördögöt, mert megjelenik!” — tanítja a magyar közmondás. Volt úgy elégszer, hogy nem festettük s mégis megjelent. Nincs annak értelme, hogy a homokba dugjuk a fejünket, a perzselő számum kavargását figyelni kötelességünk. Hruscsov, a vörös cézár legutóbb Tiranában, a jelen­téktelen Albánia jelentéktelen fővárosában mutatta meg ud­varát a világnak. És nincs a történelemnek világhódító csá­szára, akinek valaha ilyen, az egész földtekét átfogó udvara lett volna. Ott voltak a kínai­ak, a koreaiak, a vietnámiak, szintugymint a magyar vörö­sek és a többiek. Nemcsak egyszerű talpnyalásra járul­tak. Ennél sokkal több történt. A vasfüggöny és a bambusz­függöny mögül összegyűltek mind a gazdasági szakértők, tervezők, hogy egységes neve­zőre hozzák Hruscsov vörös birodalmát. Jelentésükbe be­vették a Bakutól Budapestig tervezett olajvezetéket, az egységesített villanyerőmüvek leírását, a vasérc, szén és más fontos ásványok szétosztását. Ezernyi mindent. És ott, Albá­niában Hruscsov kiadta a pa­rancsot, hogy az uj tervek szerint teljesítse mindenki a maga kötelességét. Utána Hruscsov Budapestre repült, hogy megölelje Kádár Jánost s megigyék egy pohár barackpálinkát. A vörös cár mehetett volna Bukarestbe, Prágába, vagy máshová, de ő pont Budapestet választotta. Nem véletlenül. A magyar for­radalom emléke még elevenen él Hruscsovban. Erősen tart attól, hogy a fásultnak, min­denbe beletörődöttnek látszó nyakas magyarok még mindig okozhatnak valami bosszúsá­got. Az uj vörös birodalom képe voltaképpen nem Hruscsov eszméje. Még Sztálin találta ki, amikor létrehozta a közös gazdasági tanácsot, amely le­hetővé tette a közép-keleteu­­rópai népek tervszerű kiszipo­lyozását. Ennek a műveletnek a magyar forradalom vetett véget, legalább is igen jórész­ben. Most Hruscsov elérkezett­nek látta az időt a hurok szo­rosabbra fogására. A Sztalin­­féle közös gazdasági tanácsot uj életre hívta s kiadta a pa­rancsot az egész vörös biroda­lom egységes megszervezésé­re, a jelenlegi határok figye­lembevétele nélkül. A gazda­sági egységesítésen van a hangsúly — politikailag a rab népeknek amúgy sincs szavuk. A magyar bauxit, uránium feldolgozását ezután még inkább Moszkvából inté­zik, mint intézték ezelőtt. A vörös birodalmi közösség köny­­nyü ipari gépeket, mezőgazda­­sági gépeket, vasúti tartályko­csikat, folyami hajókat, sze­mélyszállító autóbuszokat, mozdonyokat vár a magyar ipartól. Ezen kívül cukrot és — természetesen — búzát. Moszkva nem tűr halasz­tást ,mint a jelekből látszik. Nyugateurópa példátlan gaz­dasági virágzása az egyik sür­gető ok. A másik, természete­sen az, hogy pusztuljon ki a rab népekből a# felszabadulás­nak még a legparányibb remé­nye is. Ez a remény amúgy is legfeljebb csak pislákol. Változó irányzat A komolyabb amerikai poli­tikai folyóiratok évtizedekig a “Kisántánt” bűvkörében álltak. Most az amerikai egyetemi in­­tellektuellek agyában kezd az a felismerés megérlelődni, hogy a volt Kisentente országainak nemzeti törekvéseit csak Moszk­va óhajtja kielégíteni, mivel a humanisztikus nyugati és objek­tív gondolkodásmód érvényre­­juttatása kizárna a mai helyzet­hez hasonló teljesen egyoldalú megoldást. A “Current History” cimü havi politikai folyóirat, a­­mely sokáig a Kisentente gon,­­dolkozásmód szócsöve volt A- merikában az 1959 áprilisi szá­mában cikksorozatot jelentetett meg a volt Kisentente államok­ról. A Csehszlovákiával foglal­kozó cikk Csehszlovákiát Moszk­va mintacsatlósának nevezi. A Jugoszláviával foglalkozó cikk szerint a jelentős Szovjet-Jugo­szláv ellentétek ellenére a Szov­jet-Unió és Jugoszlávia mindig megegyeztek az alapvető kérdé­sekben és mindig nyitva tartot­tak egy ablakot a teljes kibékü­lés létrehozására. A Romániáról szóló cikk Romániát a szomszé­dok által leggyülöltebb ország­nak nevezi és hozzáteszi, hogy a románok Moszkva nélkül soha sem tarthatnák fenn a. mai Nagv-Romániát. A folyóirat kö­zöl egy térképet az 1940-1944-es magyar határokról, melyben az elcsatolt területek városainak nevei magyarul vannak megje­lölve. A LEGRÉGIBB ÓRA AMERIKÁBAN Ezt a 15-ik századbeli, Francia* országból áthozott órát, — ame­lyik a legrégibb óra az1 amerikai kontinensen ---- ismét üzembe he-i lyezték és az Atlantic City-ben ju­­! nius 8-án kezdődő Amerikai Qr­­vogkongresszuson a Wallace La­­j boratories kiállításán mutatják, be. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. JUNIUS 11 NAGYSZABÁSÚ MAGYAR KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KEZDEMÉNYEZÉS Meghalt Rév. Kinda Sándor Vidékünkön is sokan ismer­Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS “Hungarian World Album,” (A Világ magyarjainak emlék­könyve) címen háromkötetes— egyénként ezer oldalas—müvet rendez sajtó alá az amerikai ma­gyarokból, szabadságharcosok­ból, művészekből, tudósokból, i­­rókból, újságírókból álló' szer­kesztőbizottság. A mü a magyar Őshazától Amerikáig ismerteti a magyarság történetének kima­gasló eseményeit. A szerkesztő­­bizottság a többezer éves ma­gyar történelem vezérfonalának a szabadságtörekvéseket látj a, éppen ezért a mü az 1956-os ma­gyar forradalomban csúcsosodik ki. A könyv a résztvevők, szem­tanuk elbeszélései alapján a for­radalom számos olyan részletét világítja meg, amely eddig isme­retlen volt a ngyközönség, sőt a legtöbb résztvevő előtt is. Eddig még sehol meg nem jelent ké­pekkel, a forradalmárok hiteles közlései alapján megelevened­nek a Korvin-közi, Kilián-lakta­­nyai harcok, a csepeli, városlige­ti, Juta-dombi csaták, Maiéter tábornok elfogatásának hiteles története, a politikai rabok ki­szabadítása a börtönökből, Vác­­ról, Márianosztráról, Gyűjtőből, a Maros utcai felkelők harcai, a Körtéri, Szénatéri események, Szabó bácsi felkelőinek harcai, Dudás József és a Forradalmi Bizottmány, a Nemzetőrség megszervezése, a vidéki esemé­nyek : a mecseki, bakonyi, pest­­környéki felkelők harcai, a győ­ri, dunpaentelei, nyíregyházi, szegedi, soproni, székesfehérvá­ri események, a felkelőrádiók története, stb. Jelentős részt szentelnek a Angol nyelv-tanfo­lyam a Rutgers Egyetemen New Brunswickon, a Rut­gers Egyetemen a nyár folya­mán három különleges angol nyelvtanfolyam lesz azok szá­mára, akiknek nem anyanyel­vűk az angol és azt tökéletesí­teni óhajtják. Angol beszélge­tés, szókincsfejlesztés és ame­rikai angol nylvtan lesz a há­rom kurzus. Hetenként egy este (6:30-tól 9:50-ig), junius 15 hetében először, augusztus 10 hetében utoljára ülnek ösz­­sze a tanfolyam hallgatói, mindegyik kurzus résztvevői egy külön estén. Akár egy, akár több tanfolyamra óhajt valaki beiratkozni, tájékozta­tásért a következő cimre men­jenek, vagy Írjanak: Exten­sion Center, Rutgers Universi­ty, 35 College Ave., New Brunswick. A tanfolyam 40 dollárba kerül személyenként. (Ezen közleményünk nem fi­zetett hirdetés, az egyetem fel­kérésére közszolgálatból díj­talanul közöljük. — Szerk.) Tito támadja a tüntetőket Mint ismeretes, május elején nagyobbszabásu spontán diák­­tüntetések törtek ki Zágrábban. Most Tito nyiatkozott a tünte­tésekről. Szerinte nemcsak Zág­rábban, de Macedóniában is voltak tüntetések. Tito keserűen bevallotta, hogy a tüntetéseknek politikai színezete volt és régi kommunista szokás szerint az “osztályellenséget” vádolta meg í a tüntetések kirobbantásával. könyv szerkesztői annak is, hogy megismertessék az olvasóval az amerikai függetlenségi háború és a polgárháború magyar vo­natkozásait, az amerikai magyar egyhi^pk, kultur és jótékonysági intézmények, klubok, tudomány, irodalom, zene, képzőművészet, színház, egészségügy, pénzügy, sport, ipar, kereskedelem, jog, stb. történetét, a múltban és je­lenben is érdemeket szerző, al­kotó magyarok és magyarokkal rokonszenvező amerikaiak élet­rajzait és eredményeit. A mü terjesztésének szervezését meg­kezdték nemcsak Amerikában, hanem Kanadában és az egész szabad világ területén. A mü angol és magyar nyel­ven jelenik meg. A könyv szer­kesztőbizottságának elnöke Dr. Szent-Iványi Sándor püspöki vi­kárius. Nagy olajvezetéke­ket fektetnek le a rabországokban Az oroszok nagy oljafinomi­­tókat építenek Kelet-Németor­­szágban, Lengyelországban és Magyarországon.,.A nagy befo­gadó-képességű .(Haj finomítókat most épülő olajvezetékekkel kö­tik össze az orosz olaj vidékkel. Magyarországon Budapest mel­lett épül egy olajfinomító, a Fel­vidéken Pozsony mellett, a zempléni síkságon és Nagymi­­hály közelében épül egy-egy fi­nomító. A finomítók és a veze­tékek 1961-ben fognak elkészül­ni. János Pápa a ma­gyarországi kom­munistákról A pápa egy pünkösdi szentbe­szédben tiltakozott a magyaror­szági kommunista egyházpoliti­ka ellen. A pápa a magyarorszá­gi helyzetet a kinai helyzethez hasonlította. A pápa szentbeszé­dében megemlítette, hogy a vö­rösek olyan papokat kényszerí­tenek a hivőkre, akik nem igazi lelkipásztorok. Az egyházi hely­zet Magyarországon gyors ütem­ben romlik, mert a békepapok valósággal magukhoz ragadták az egyházmegyék vezetését. ték Kinda Sándor baptista lel­készt, aki évekig a perth am­­boyi magyar baptista gyüleke­zetnek volt a prédikátora, mig a Baptista Szövetség titkárává nem választotta. Megrendülés­sel olvassuk most a Californi­­ai Magyarság c. hetilapban, hogy Kinda Sándor 63 éves korában Los Angelesben má­jus 31-én meghalt. Egy íenkölt gondolkozásu és kivételes emberi tulajdonsá­gokkal megáldott, “csupa­­sziv” székely testvérünket vesztettük el benne, akit külö­nösen a háború utáni eszten­dők során volt alkalmunk kö­zelebbről megismerni, amikor a Magyar Segélyakció munká­jába ő is teljes szívvel és oda­adással kapcsolódott bele Perth Amboyban. Amikor cso­magküldésről volt szó, az Ausztriába és Németországba menekült nyomorgó magyar testvérek számára, Kinda Sán­dor azt üzente a bizottságnak, hogy adjunk 25 nevet, a legna­gyobb ínségben levő családok neveit és az ő gyülekezete gon­doskodik a rendszeres csomag­­küldésről. És hozzátette : nem fontos, milyen vallásuak az ín­séges testvérek, a nyomort nem lehet és nem szabad felekezet szerint osztályozni. Az 1 udvarhelymegyei Szé­­kelymuzsa községben szüle­tett s Amerikába fiatalon ki­került, 37 évig prédikátoros­­kodott Kinda Sándort junius 3- án a Forest Lawn-i sirkertben temették el, hívei és barátai nagy sokaságának részvételé­vel. Koporsóját .lelkésztársai, Rév. Vér Ferenc (az Am. Magyar Baptista Szövetség el­nöke, Dayton, O.), Rev. Ber­talan István, Rév. Kovács Mik­lós, Rev. Leslie Christie, Rev. Molnár Károly és Rév. Revák István vitték. Bánatos özve­gye, Lillian leánya, fiai Sándor és Edwin és sok-sok barátja, tisztelője gyászolja Rév. Kin­­da Sándort, akinek szép emlé­két szivünkben őrizzük. ÚJABB DIÁKPER Május 18-án 12 magyar diá­kot ítéltek el Kádárék. Két di­ák életfogytiglani börtönt, a többi 5-8 évig terjedő fogház­­büntetést kapott. A rezsim sze­rint a diákok az újra éledő “MEFESZ” tagjai voltak. Egy héttel korábban egy másik tit­kos diákperbeü két diákot ha­lálra Ítéltek. WASHINGTONI ZSÁKBA MACSKA “Tudja tisztelt ur, hogy Af­rikában a férfi nem ismeri ad­dig a feleségét, amig el nem vette?” “Persze hogy tudom. De mi­ért akarja a dolgot Afrikára fogni?” A fenti megállapítás nem­csak családi vonatkozásban érvényes. Amikor választás idején szavazni megyünk, ak­kor is vehetünk zsákban macs­kát. És amikor a megválasz­tott Washingtonban kibújik a zsákból: sok kellemetlen meg­lepetésben van része a naiv szavazópolgárnak. Harmon indianai képviselő front pores botránya után megindult vizs­gálat során a következő apró­ságok derültek ki: Olin John­ston south-carolinai szenátor a postaügyi bizottság elnöke. Az unokaöccse “véletlenül” a szenátus postamestere. Ugyan­csak puszta véletlen az is, hogy egy másik unokaöccse szenátusi ajtónálló. Unokahu­­ga a postaügyi bizottság tit­kárnője. Ezek a véletlenek évi 22,306 dollárjába kerülnek az adófizetőknek. Ott van azután egy déli hölgy is, Iris Faircloth Blitch. Georgiából választották be a képviselőházba. Minden kép­viselőnek joga van lakóhelyén kormányköltségen irodát tar­tani. Iris nagysága Homerville falucskából való, melynek la­kossága 1,900. A szemérmes hölgy a garázsát rendezte be irodának, ahol Homerville 1,900 lakójának ügyes-bajos dolgait hallgatják meg és to­vábbítják a hölgyképviselő wa­shingtoni irodájába. A garázs rongyos havi 100 dollárjába kerül a kormánynak. És hogy a nyugat se marad­jon ki, két republikánus kép­viselő, Jack Westland, Wa­shington államból és Charles Teague, Californiából, a re­publikánus pártirodában bé­reltek helyet havi 100 dollár kormánypénzen. James C. Healy, new yorki képviselő sem akart a párt támogatás­ban alul maradni, ő a 'bronxi demokrata körben fizet havi 100 dollár kormánypénzt. Ashton Thompson, louisia­­nai képviselő a sógornője vi­rágüzletében rendezett be iro­dát. Mi ebből a morál? Szava­zás előtt tessék bekukucskálni a zsákba. Nehogy támogatan­dó szegény rokonokkal biró macska legyen benne megbúj­va. A közélet tisztasága a sza­vazóurnáknál kezdődik. A JAPÁN BIZONYÍTÉK Ha a demokratikus kor­mányforma keretében van korrupció és egyéb visszásság, a szavazónak joga van a hely­zeten változtatni. Diktatúrák semmibe sem veszik a nép vé­leményét. Annak nyilvánítása büntetendő qselekmény; gya­korlása pedig zendülés és fő­benjáró bűn. 92 millió lakosú Japán, mely 2,600 éves uralko­dóháza alatt a feudalizmusból egyenesen a modern demokrá­ciába ugrott át: a legékesebb bizonyítéka annak, hogy de­mokratikus kormán yforma alatt mennyit lehet haladni. A háborús bombázás 1,100,- 000 házat pusztított el Tokió­ban. Ma nyoma sincs ennek a rettentő pusztításnak. Uj ame­­rikai-stilusu f e 1 h ő k a rcolók épültek. 8,800,000 lakossal To­kió ma a világ legnagyobb vá­rosa. 1,000 apró vulkánikus szigetből áll az ország. A mos­toha földnek csak 17 százalé­ka művelhető. Ezt a japán farmer modern amerikai mód­szerekkel csinálja. Ennek da­cára, az élelmiszer 33 száza­lékát importálni kell. A hábo­rú az ipari termelőképesség 30 százalékát és a nemzeti va­gyon 43 százalékát pusztította el. Amerika 3 billió dollár köl­csönt adott az egykori ellen­ségnek, hogy a kínai vörös ve­szedelemmel szemben egy modern ázsiai demokrácia fel­építésében segítsen: Japán im­pozáns eredményeket ért el. A termelés évi 8 százalék emel­kedést mutat. Hajóépitésben első, gyapot és rayon terme­lésben harmadik, villanyfej­lesztésben negyedik, cement és papírgyártásban ötödik helyen áll az uj Japán. “Nem ismerek rá az országra,” mondják az öregek. És joggal. Az emanci­pált japán nő modern, mecha­­nizált konyhában főz. A kimo­­nót a nagyanyjának adomá­nyozta, egy televízió készülé­ket adva ráadásul. A japán ipari versenytől félők elfelej­tik az ázsiai milliókat, akiknek éhségét még* ötször akkora Ja­pán sem tudná kielégíteni. Ugyancsak elfelejtik azt, hogy a pekingi veszedelmet egy ázsiai demokrácia tudja való­ban ellensúlyozni. KUBAI VÖRÖS FÚRÓ Fidel Castro még az ördöggel is szövetkezett volna, hogy a ku­bai diktátort megbuktassa. De a szalonkomik Kubában is épen olyanok, mint Amerikában. A- mint itt is a legvéresebbszáju bolsik — a leggazdagabbak (és csak mások kisajátítására gon­dolnak) úgy a kubai bolsik sem tették a bőrüket kockára, az ős­erdőben éhezve Fidel Castro hadseregében. De amint a balekek megnyer­ték számukra a forradalmat, nyüzsögni kezdtek a kubai vö­rös prófékták is — a kormány­­hivatalok táján. És a rendelke­zésünkre álló számok bizonyít­ják, hogy meglehetős sikerrel. A szakszervezetek vezetői, akik Battista diktátor zsoldjában áll­tak és szállították a munkássá­got az ő céljaira: vagy elmene­kültek, vagy börtönben vannak. Az igy keletkezett légüres térbe könnyű volt az addig megbújt bolsiknak befurakodni. Több szakszervezet vezetője vörös­kártyás bolsi. A “Revolucion” kormánylap szerkesztője: Car­los Franqui, aki a “Hoy” kom­munista újságnál csak korrek­­torságig vitte. Alfredo Guevara koinmie párttag a hadsereg in­formációs irodáját vezeti. Vio­­leta Casals a kormányrádió ve­zetője. Szintén zenész. Francisco Alonso, a szépművészeti bizott­ság igazgatója is' ezerpróbás szalonbolsi. Vicentuna Antuna a nemzeti közmüvelődésügyi bi­zottságot vezeti Moszkva szája­­ize szerint. Castro fivére, Raoul nem kommunista, ő a hadsereg vezetője. Szárnysegéde, Ernesto Guevara őrnagy tagadja, hogy pártkártyája lenne — de az a gyengéje, hogy minden elmozdí­tott Battista tiszt helyét kom­­mie kreatúrával tölti be. A kulturális fúrás eredménye­­képen kommie-ellenes tanítók százai vesztették el állásukat. (Folyt, a 2-ik oldalon) házilag készíthető menedékhely Az Office of Civil and Defense Mobilization washingtoni kormány­­hivataltól származik a fenti rajzon bemutatott, házilag készíthető me­nedékhely terve, amit ki-ki a házának pincéjében megépíthet, vagy megépíttethet. Ha magunk építjük, a cementkockákkal készült óvóhely mintegy 300 dollárba kerül csupán. Ha nem is tökéletes biztonságot nyújtó, de atombombatámadás esetén a rádióaktiv sugárzások káros hatásától megvéd egy családot egy ilyen “bunker.” A fenti óvóhely mé­rete 13x8 láb. Egy külön kis raktárhelyiségben kb. 14 napra elegendő élelmiszert kell felraktározni, főleg kannás dolgokat, hogy minden es­hetőségre készen legyünk. (Erről még külön kepes cikkeket fogunk közölni). VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM-----: ------------- . ... .. TTTT**TM

Next

/
Oldalképek
Tartalom