Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1956-08-23 / 34. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Only. düinqcüiicuL. ThiwApafuUi- fcdiisuL and. (pubkAhsid. in. (peAih. dmhmp NO. 34. SZÁM. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. AUGUSZTUS 23. APPEAL — KÉRELEM The political campaign prior to the presi­­dental elections is in ful swing. Therefore, it is not only timely, but highly important to raise the problem of the captive nations in the election campaign. One should not lose sight of the fact that a very considerable per­centage' of the U. S. citizens is of Eastern and Central European descent. The peoples under Soviet domination have been deprived of their individual and national rights, and their ultimate hope is the United States of America, the champion of human freedom. The problem of our peoples’ libera­tion must be kept constanly in the mind and conscience of the free world. The United States government may therefore: 1. ) insist, everywhere and at every occasion, on the respect of the basic human rights as proclaimed by all powers belonging to the civ­ilized international community; 2. ) promote the respect of the right of self­­determination of all nations, large or small, as stipulated in Article 1, paragraph 2 of the United Nations Charter, and, consequently, insist on the fulfillment of international agree­ments assuring the captive nations of the right of self-determination through unfettered and free elecions in order to choose the form of tbeir governments; 3. ) demand that the obligation, accepted by all members of the Ünited Nations, to de­velop selfgovernment and to take due account of the political aspirations of the colonial and dependent peoples who have not yet at­tained a full measure of selfgovernment (Chap­ter XI, Article 73 of the United Nations Charter) be also applied to our captive nations who for centuries have enjoyed independence, but have been deprived of their freedom by a combination of violence and fraud in the last decade. It is therefore suggested: a) submit these points to the U. S. senators and congressmen of both parties and to their candidates for public office in order to have them included prominently in the parties’ national and local platforms, b) to submit these points to the local political organizations for support and c) to the friends of Hungary and of the other Iron Curtain nations, particularly to the Amer­ican organizations representing our national groups from behind the Iron Curtain. Az elnökválasztás négy esztendőre fogja meghatározni az Egyesült Államok külpoliti­kai irányelveit, amelyek döntően fogják befo­lyásolni az egész világ sorsát. Az Egyesült Ál­lamok békéje, gazdasági prosperitása és hala­dása elválaszthatatlanul összefügg a világ bé­kéjével, amelyet a kommunisták kelet-közép­­európai hatalmi előretörése a legsúlyosabban veszélyeztet, mert kettéosztotta Európát s a leigázott népek erőforrásait további hódítá­sok céljából igyekszik kiaknázni. Az elnökválasztó pártoknak a Vasfüggöny mögötti népekre vonatkozó állásfoglalása azonban nemcsak külpolitikai, hanem belpoli­tikai jelentőséggel is bir, mert az amerikai választópolgárok jelentékeny része a Vasfüg­göny mögötti országokból származik és válasz­tási állásfoglalásukban döntő súllyal esik latba a pártoknak e népekre vonatkozó programja. A legiázott népek tanúságot tettek a kom­munizmussal szemben ellenállásukról és arról, hogy az Egyesült Államok szövetségesei. Egyetlen földi reményük Amerika: az. emberi szabadság bajnoka. Arra kérjük önöket, hogy a választási küz­delem folyamán minden eszközt ragadjanak meg annak kidomboritása céljából, hogy 1. ) az Egyesült Államok népe és kormánya ragaszkodik azoknak a nemzetközi szerződé­seknek megtartásához, melyek a leigázott népeknek önrendelkezést és szabad választá­sok utján kormány formájuk meghatározását ígérték. 2. ) ragaszkodik az emberi jogok tisztelet­­bentartásához, 3. ) ragaszkodik az Egyesült Nemzetek min­den tagja részéről elfogadott azon kötelezett­ségéhez, mely a gyarmati és függő helyzetben élő népeknek teljes önkormányzatot ígért (az Egyesült Nemzetek Alapokmánya XI. fejezet 73 cikkely). E kötelezettség olyan nemzetekre is alkalmazandó, melyek évszázadok óta sza­badságban éltek s melyeket az elmúlt évtized alatt erőszakkal megfosztottak szabadságuktól. Arra kérjük tehát olvasóinkat, hogy a) a fenti értelemben keressék meg mindkét párt szenátorait és képviselőit, továbbá azo­kat, akiket a választások alkalmával közhiva­talokra jelölnek. Használjanak fel minden ér­vet az országos és helyi küzdelemben és Vétes­sék fel azokat a két párt u.n. “platformjába.” b) közöljék azokat a helyi politikai szerve­zőkkel és kérjék támogatásukat. c) hívják fel Magyarország és a többi Vas­függöny mögötti ország barátainak figyelmét ezekre a pontokra, továbbá azon amerikai szer­vezetek figyelmét, melyék a Vasfüggöny mögötti nemzetekből származó amerikai állam­polgárok érdekeit képviselik. Szent István napi ünnepség augusztus 26-án New Yorkban Ravndal volt budapesti amerikai követ hatalmas beszéde a magyarság történelmi hivatásáról A vasfüggöny mögötti népek felszabadításáról kevés szó esett a két nagy párt konvencióján. Rengeteg beszéd hangzott el, jóval több, mint amennyi egészséges, de ebben a szóáradatban 100 millió nép jaj­­kiáltását alig tolmácsolták, vagy ha igen, elszürkitették. Amolyan kényszerzubbony­­féle lett a két nagy amerikai pártnak a “felszabadítás.” Még az idén belevették a pártok kül­politikai programjába, főleg azért, mert szavazatszedés szempontjából hasznos lehet. El­végre a most vasfüggöny mö­götti nemzetek ideszármazott töredékei kitesznek pár millió szavazatot. így tehát az a né­hány sornyi külpolitikai fogal­mazvány a vasfüggöny “felsza­badításáról” igen szükséges va­lami. Úgysem kell betartani. Legalább is a betartását nem veszi komolyan senki. Ezelőtt négy évvel sokkal hangosabbak voltak a dobok, nagyhangú kije­lentésektől volt hangos az ame­rikai politikai porond és még­sem történt semmi. A választási Ígéret csak hig malaszt. Be kár! Az ember sze­retne hinni és az elhangzott sza­vakat teljes értékűnek venni. Legalább itt, Amerikában. Ha még itt sem lehet hinni a sza­vakban, hát akkor hol . . .? Két ember érkezett Bécsbe a minap, két magyar. Az egyi­ket Kubinyi Zoltánnak hívják, a másik neve Galánta Tivadar. Történetük nem mindennapi. Kubinyi a kormánynak nem tet­sző politikai felhívást ragasz­tott a falakra s ezért börtönbe dugták, azzal, hogy majd elité­lik. Galánta börtönőrt osztották be melléje. Aztán egyszer a rab és őre elhatározta, hogy 'ott hagyják a keserves Magyaror­szágot és elindulnak nyugat felé, mégpedig együtt. Nem kétségbeejtő történet? Magyarországon ma nemcsak a rab, hanem a börtönőr is elvi­selhetetlennek találja az életet... Vájjon mi indíthatta a börtön­őrt arra, hogy búcsút mondjon a drága hazának? Biztosan megcsömörlött. Biztosan sok­sok rabot kellett őriznie az évek hosszú során s valamennyi ár­tatlanul került a rácsok mögé... Galánta, a börtönőr tűrte egy darbig s aztán egyszer már nem bírta tovább. így történt, hogy Bécsbe be­kocogott a rab és rabtartója. Micsoda élet lehet szülőhazánk­ban, ha már a börtönőrök is há­­tatfordítanak neki . . .? A Szovjet támogatása Egyiptomnak nem ismer határt, — már leg­alább is a levegőben. A moszk­vai rádió most külön egyiptomi műsorokat sugároz. Főleg dalo­kat, harci dalokat. Vad ritmusú riadókat, amelyek a fanatikus arabot arra késztetik, hogy megrázza handzsárját a nyugat felé. Nasszer, Egyiptom diktátora ennél sokkal többet várt. Úgy találja Nasszer, hogy a fana­tikus araboknak harci riadóra igazán nincs szükségük, de egy kis lőszer és miegymás nem ár­tana, — főleg, ha ez a támoga­tás önzetlenül jönne a Szovjet­uniótól. Ettől eltekintve a szuezi kér­dés még sokáig izgatja majd a kedélyeket. Kétségtelen, hogy a nyugat diplomáciai vereséget szenvedett. Az a kérdés, hogy a végső kimenetelnél milyen sú­lyos lesz? A Szovjet nagyon erős bizonyos vonatkozásokban. Pél­dául, sok a repülőgépe, a tankja és minden néven nevezendő fegyveres felszerelése. De van­nak szép számmal gyenge pont­jai is. A Szovejetben még távol vannak a munka ésszerűsítésé­től. «. Ezt úgy értjük, hogy a kom­munista világ tetején még nem jutottak el oda, hogy a ráter­mett embert a legmegfelelőbb helyen alkalmazzák. Az ameri­kai mezőgazdasági küldöttség megállapította, hogy a Szovjet­ben néha tizen-huszan is terel­nek 40-50 szarvasmarhát, vagy disznót. Nemrégiben a Pravdában megjelent egy panaszos levél. Eszerint az előkelőnek számított moszkvai “Hotel Metropole”­­ban nem kevesebb, mint 116 igazgató, aligazgató és felügye­lő “működik” — s mellékesen van 800 alkalmazott is. Annak a sok igazgatónak, természete­sen, nincs dolga, valószínűleg nagyon jó párttagok és — mi mást tehetnének? — dőzsölnek kedvük szerint. A véletlenül napvilágot látott panaszos levél a szovjet élet egy lágy pontjára mutat rá. A musz­kák sohasem voltak jó szervezők és csodát még a kommunista kancsuka sem tehet velük. Ez a szabad világ remény­sége. Meghalt Lugosi Béla, a hires “Dracula” Lugosi Béla filmszínész, aki nevét először a “Dracula” rém­film címszerepével tette világhí­ressé, majd hasonló film-vám­­pirok, vérszivók és szörnyala­kok alakításával tette ismertté személyét, 73 éves korában Hol­lywoodban, teljes szegénység­ben meghalt. Egy időben jómó­dú ember volt, hatalmas össze­geket keresett színpadokon, filmstúdiókban, de kábítószer élvezetéhez szokott s ez vesztébe sodorta. Alig egy éve saját ké­résére elvonó kúrára fogták, de ez már későn volt . . . Lugosi az első világháböru után Erdélyből jött Amerikába. Két felesége meghalt, kettőtől elvált. Egy fia maradt, Ifj. Lu­gosi Béla. A második világháború alatt és után az u.n. Amerikai Ma­gyar Demokratikus Tanácsnak, a kommunisták egyik frontszer­vezetének volt az elnöke, de tisztségéről — állítólag — le­mondott. (Sajnos későn vette éSzre, hogy valójában mit tett, amikor egy ilyen elnökséget el­vállalt.) Utolsó kívánsága szerint ab­ban a hires selyembéléses köpe­nyében temették el, amellyel annyi sok hires szerepét alakí­totta. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek es nekünk if javunkra lesz! Szent István első magyar ki­rályunk napját ebben az eszten­dőben is fényes ünnepség kere­tében fogja megünnepelni a ma­gyarság augusztus 26-án, vasár­nap, New Yorkban. Az ünnepség a szokásos Fifth Ave.-i felvonulással kezdődik, melyre a new yorki rendőrség megadta az engedélyt. A felvo­nulásra a gyülekezés vasárnap délután 2:30 órakor a Fifth Ave. és 61ik utcánál. A menet a St. Patrick székesegyházba fog bevonulni, ahol a felvonulóknak a Székesegyház fő-hajója lesz fenntartva. A felvonulást ebben az évben is a Passaic-i Szt. István Egy­házközség zenekara vezeti. Fa­ther Gáspár János, az Egyház­­község plébánosa biztosította a zenekar közreműködését. A new York környékéről ér­kező autóbuszok utasaikat a öl­ik és és Fifth Ave.-n teszik le s onnan tovább hajtanak az 51-ik utca és Fifth Ave.-hoz, ahol ré­szükre parkolási hely van bizto­sítva. Kizárólag azon magán autók parkolhatnak az 51-ik utcában, melyeknek utasai az egyházi ün­nepségben résztvesznek. A felvonuláson résztvevő egy­házközségeket, egy esületeket kérik, hogy minél több zászlót hozzanak magukkal. Az amerikai magyar asszo­nyokat és leányokat nyomatéko­san kéri a rendezőbizottság, hogy magyar nemzeti viseletben jelenjenek meg. A menetben a zenekar után haladnak a ma­gyarruhás asszonyok és leányok csoportjai, majd pedig,az egy­házközségek és egyletek. Az ünnepi vesperás a St. Pat­rick székesegyházban délután 4 órakor kezdődik. Az egyházi ünnepség magyarnyelvű szóno­ka Msgr. Horváth Ernő pápai prelátus, a Chicago-i Magyarok Nagyasszonya Egy házközség plébánosa. Az angolnyelvü szó­nok Msgr. Szabó Gyula pápai kamarás, Lackavanna-i plébá­nosa lesz. Kérünk minden magyart, hogy vegyen részt legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Felvonu­lásunk legyen néma tüntetés az óhazánkat, Magyarországot el­nyomó és rabságban tartó isten­telen kommunizmus ellen! KAPCSOLÓDJUNK BE min­denütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségei­be, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. '(EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. Az ország elhagyá­sára akarják rábírni Mindszentyt Szeptember 2-án ünnepük meg az esztergomi Bazilika fel­szentelésének századik évfordu­lóját és a rendszer ezt az ünnep­séget azzal a célzattal engedé­lyezte, hogy megmutassa: mi­lyen szabaságot élvez most már Magyarországon a katolikus egyház. Ezt a propagandá kísér­letet azonban teljesen tönkrete­szi, hogy az ünnepség idején a priruási székhelyéről kiűzött Mindszenty bíboros Magyaror­szágon van ugyan, de nem jelen­het meg az ünnepen. A kommunisták állítólag fel­­kkérték a katolikus egyház egyes vezetőit, hogy igyekezze­nek rábírni a hercegprímást az ország elhagyására. Még azt is megígérték, hogyha Mindszenty hajlandó Rómába menni, jelen­tékeny nyugdijat folyósítanak számára. A tudósitó információi szerint a bíborosnak már előző­leg két ízben is tettek hasonló ajánlatot, de mindannyiszor visszautasította. A legújabb hírek szerint a hercegprímásnak a Felsőpe­­tény melletti, volt Almássy kas­télyban utaltak ki tartózkodási helyet.' A kastély területen sza­badon járhat-kelhet, de látoga­tókat nem fogadhat. HA AZT AKARJ Aj hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! (Christian M. Ravndal, aki az Egyesült Államoknak öt éven át volt budapesti követe, a Cleve­­landban augusztus 19-én tartott Magyar Napon gyönyörű beszé­det mondott, magyar nyelven, amelyet budapesten léte alatt tanult meg. A beszéd teljes szö­vegét nemcsak azért közöljük le e helyen, mert abban a volt a budapesti amerikai követ Hu­nyadi János 500 év előtti nán­dorfehérvári győzelméről emlé­kezett meg, magasztaló szavak­kal méltatva a magyar nép sza­­badságszeretetét és a nyugat vé­delmében hozott áldozatait, de azért is, mert ezt a figyelemre­méltó beszédet édes anyanyel­vűnkön egy amerikai diplomata mondotta el. Érdemes végigolvasni a be­széd teljes szövegét s érdemes elgondolkozni egy kicsit felette; mialatt mi magyarok egymás­sal torzsalkodunk, ahelyett, hogy a közös ellenséggel, az is­tentelen kommunistákkal szem­ben egy tábort alkotnánk, az­alatt ilyen magyarbarát ameri­kaiaktól kell helyes magyar ma­gatartást és az időknek és körül­ményeknek megfelelő megnyi­latkozást tanulnunk! — Szerk.) * ❖ ❖ Hölgyeim és Uraim! Néhány hónappal ezelőtt mó­domban volt Cleveland történel­mi fejlődsének valóságos hős­­költményét olvasni. Szinte ott voltam a váltóláznál sújtott fo­lyópart mentén épült telepes­kunyhóban és végigéltem a 160 éves fejlődést a mai büszke vi­lágvárosig. Hallottam a hálaadó himnusz szétáradó dallamát áld­ván az Ur jóságát. Az Urat di­csőítő melódiát állandóan nö­vekvő zenekar játsza, amelynek harmóniájában a beleolvadt uj tagok gyorsan megtanulják és biztos ösztönnel játszák saját melódiájukat, annak ellenére, hogy 46 különböző nemzet fiai. Micsoda ihlet ebben a megosz­tott világban! Ti magyarok, magyarok, akik mindig képesek voltatok egyet­értésben élni a különböző nem­zetiségekkel ; magyarok, akik diplomáciai érzékkel küzdötte­tek a haladásért; magyarok, akiknek képzelő erejét és tehet­ségét óceánon túl is elismerték; magyarok, akik kimagasló sze­repet játszottatok Cleveland di­csőséges époszában. Ha nyomon követjük őseitek történetét, megismerjük a pá­ratlan szenvedések évei alatt törhetetlen akaraterővel folyta­tott küzdelmüket a fennmaradá­sért. Azoknak az időknek kevés szemtanúja volt a mai világha­talmak közül, akik akkor vagy meg sem születtek még vagy fel­emelkedtek, hogy újra elbukja­nak kisebb megpróbáltatások súlya alatt, mint azok, amelyek a magyarságnak osztályrészül jutottak. Az olthatatlan hazaszeretet csendül ki egy utitársam meg­jegyzéséből: “Minden idegen hóditó, akár török, akár osztrák, aki elnyelte a magyar, elrontot­ta a gyomrát vele. És mindenki meg fogja bánni, aki megpróbál felfalni mihket. Rá fog jönni, hogy darázsfészket nyelt.” Az ember hite megerősödik a Biblia szavainak örök igazságá­ban. Az Egyház Magyarorszá­gon, a magyarok hité, fennma­radt évszázadokon át, harcoltak érte és ma is fennáll régi dicső­ségében. Sok országban vettem részt istentiszteleten, de sehql nem láttam Istenházában olyan tömegeket, mint Budapesten. Minden istentiszteleten nemcsak a templompadok tömöttek, ha­nem minden talpalatnyi hely zsúfolt a legkülönbözőbb korú hívőkkel. Végtelen szenvedése­ken át lelki alázat és kitartó re­ménység: ez jellemzi a magyar népet. Ez jellemezte Hunyadi Jánost is, akinek ötszáz évvel ezelőtt aratott döntő győzelmé­ről az idén emlékezik meg a kul­­turvilág. Sohasem adta fel a re­ményt; akkor sem, amikor úgy látszott, hogy már csak csoda segíthet ... Ez az óriás, akiről Arany János igy énekelt: Nem vagy-é te boldog szellem, Megidvezült, megdicsőült, Hogy vigasztalj a mostanról, Hogy reményt nyújts a \jövörül ?” ötszáz éve vesztette el bajno­kát a nyugati világ, a nagy ma­gyart, akiről ellenfele, II. Mo­hamed, igy nyilatkozott: “Gyá­szolom elhunytát, mert nem is­mert a világ nála nagyobbat!” Bizonyos, hogy a történelem egyik legnemesebb alakja Hu­nyadi' János. A tudós püspök, Horváth Mihály leírásából tud­juk, hogy feddhetetlen jellemű, ■istenfélő, de nem fanatikus, igazságos, önzetlen, nem bosszú­álló. Mint hazafit a kötelesség­tudás és a szenvedélyes hazasze­retet jellemzi; közszolgálatban törvénytisztelő; mint államfér­fi, az igazság ösvényén jár és tántoríthatatlan; mint katona — az olasz történetíró, Bonfini szerint — a legjobb vezér és közkatona egyszemélyben. Ő az, aki egyengeti a Renais­sance és a felvilágosodás útját, ő az, akit az egyszerű nép körül­rajong. ő az, aki diadalt ková­csol a reménytelen helyeztből, amikor is, Piccolomini Silvio Enea, a későbbi II. Pius pápa szavai szerint: “Magyarország helyzete megrendült, összeom­lott, össze nem függő részekre bomlott.” ő az, aki szembeszáll a történelem egyik legnagyobb hóditójával, a támadóval, aki­nek politikai hite szerint: “Mint ahogy egy Isten van az égben, úgy egy uralkodó legyen a föl­dön.” Akiről Turóczi, a magyar krónikás igy írhatott: “Moham­med egyedül akarta kormányoz­ni a világot; trombiták és dobok hangja mellett jött — és meg­törve, megalázva távozott az éj­szaka sötétjében.” Emlékezzetek Konstantiná­­polynak a törökök által történt elfoglalására 1453-ban, ami megrendíti egész Európát. V. Miklós pápa kereszteshadjára­tot sürget a magyarok vezetésé­vel és Hunyadi visszatér magá­nyából, hogy vezesse a keresz­tény sereget. A keresztény tö­megek lelkében azonban rég ki­aludt a keresztesek harci szelle­me, hogy utat engedjen az uj fejlődésnek, ami csak a nemzeti közösség érdekeit tartja szem előtt. És Hunyadi rádöbben, hogy Magyarországnak jófor­mán egyedül kell viselnie az egész terhet. 1456-ban II Mohamed hatal­mas támadást indít Európa szi­ve ellen; serege több, mint 150,- 000 jól képzett katonából, ,200 hajóból, 300 ágyúból és sok ost­romgépből áll. 1456 junius 29- én a pápa kiadja a Bulla Oratio­­(Folyt. a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom