Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1956-08-23 / 34. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Only. düinqcüiicuL. ThiwApafuUi- fcdiisuL and. (pubkAhsid. in. (peAih. dmhmp NO. 34. SZÁM. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. AUGUSZTUS 23. APPEAL — KÉRELEM The political campaign prior to the presidental elections is in ful swing. Therefore, it is not only timely, but highly important to raise the problem of the captive nations in the election campaign. One should not lose sight of the fact that a very considerable percentage' of the U. S. citizens is of Eastern and Central European descent. The peoples under Soviet domination have been deprived of their individual and national rights, and their ultimate hope is the United States of America, the champion of human freedom. The problem of our peoples’ liberation must be kept constanly in the mind and conscience of the free world. The United States government may therefore: 1. ) insist, everywhere and at every occasion, on the respect of the basic human rights as proclaimed by all powers belonging to the civilized international community; 2. ) promote the respect of the right of selfdetermination of all nations, large or small, as stipulated in Article 1, paragraph 2 of the United Nations Charter, and, consequently, insist on the fulfillment of international agreements assuring the captive nations of the right of self-determination through unfettered and free elecions in order to choose the form of tbeir governments; 3. ) demand that the obligation, accepted by all members of the Ünited Nations, to develop selfgovernment and to take due account of the political aspirations of the colonial and dependent peoples who have not yet attained a full measure of selfgovernment (Chapter XI, Article 73 of the United Nations Charter) be also applied to our captive nations who for centuries have enjoyed independence, but have been deprived of their freedom by a combination of violence and fraud in the last decade. It is therefore suggested: a) submit these points to the U. S. senators and congressmen of both parties and to their candidates for public office in order to have them included prominently in the parties’ national and local platforms, b) to submit these points to the local political organizations for support and c) to the friends of Hungary and of the other Iron Curtain nations, particularly to the American organizations representing our national groups from behind the Iron Curtain. Az elnökválasztás négy esztendőre fogja meghatározni az Egyesült Államok külpolitikai irányelveit, amelyek döntően fogják befolyásolni az egész világ sorsát. Az Egyesült Államok békéje, gazdasági prosperitása és haladása elválaszthatatlanul összefügg a világ békéjével, amelyet a kommunisták kelet-középeurópai hatalmi előretörése a legsúlyosabban veszélyeztet, mert kettéosztotta Európát s a leigázott népek erőforrásait további hódítások céljából igyekszik kiaknázni. Az elnökválasztó pártoknak a Vasfüggöny mögötti népekre vonatkozó állásfoglalása azonban nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai jelentőséggel is bir, mert az amerikai választópolgárok jelentékeny része a Vasfüggöny mögötti országokból származik és választási állásfoglalásukban döntő súllyal esik latba a pártoknak e népekre vonatkozó programja. A legiázott népek tanúságot tettek a kommunizmussal szemben ellenállásukról és arról, hogy az Egyesült Államok szövetségesei. Egyetlen földi reményük Amerika: az. emberi szabadság bajnoka. Arra kérjük önöket, hogy a választási küzdelem folyamán minden eszközt ragadjanak meg annak kidomboritása céljából, hogy 1. ) az Egyesült Államok népe és kormánya ragaszkodik azoknak a nemzetközi szerződéseknek megtartásához, melyek a leigázott népeknek önrendelkezést és szabad választások utján kormány formájuk meghatározását ígérték. 2. ) ragaszkodik az emberi jogok tiszteletbentartásához, 3. ) ragaszkodik az Egyesült Nemzetek minden tagja részéről elfogadott azon kötelezettségéhez, mely a gyarmati és függő helyzetben élő népeknek teljes önkormányzatot ígért (az Egyesült Nemzetek Alapokmánya XI. fejezet 73 cikkely). E kötelezettség olyan nemzetekre is alkalmazandó, melyek évszázadok óta szabadságban éltek s melyeket az elmúlt évtized alatt erőszakkal megfosztottak szabadságuktól. Arra kérjük tehát olvasóinkat, hogy a) a fenti értelemben keressék meg mindkét párt szenátorait és képviselőit, továbbá azokat, akiket a választások alkalmával közhivatalokra jelölnek. Használjanak fel minden érvet az országos és helyi küzdelemben és Vétessék fel azokat a két párt u.n. “platformjába.” b) közöljék azokat a helyi politikai szervezőkkel és kérjék támogatásukat. c) hívják fel Magyarország és a többi Vasfüggöny mögötti ország barátainak figyelmét ezekre a pontokra, továbbá azon amerikai szervezetek figyelmét, melyék a Vasfüggöny mögötti nemzetekből származó amerikai állampolgárok érdekeit képviselik. Szent István napi ünnepség augusztus 26-án New Yorkban Ravndal volt budapesti amerikai követ hatalmas beszéde a magyarság történelmi hivatásáról A vasfüggöny mögötti népek felszabadításáról kevés szó esett a két nagy párt konvencióján. Rengeteg beszéd hangzott el, jóval több, mint amennyi egészséges, de ebben a szóáradatban 100 millió nép jajkiáltását alig tolmácsolták, vagy ha igen, elszürkitették. Amolyan kényszerzubbonyféle lett a két nagy amerikai pártnak a “felszabadítás.” Még az idén belevették a pártok külpolitikai programjába, főleg azért, mert szavazatszedés szempontjából hasznos lehet. Elvégre a most vasfüggöny mögötti nemzetek ideszármazott töredékei kitesznek pár millió szavazatot. így tehát az a néhány sornyi külpolitikai fogalmazvány a vasfüggöny “felszabadításáról” igen szükséges valami. Úgysem kell betartani. Legalább is a betartását nem veszi komolyan senki. Ezelőtt négy évvel sokkal hangosabbak voltak a dobok, nagyhangú kijelentésektől volt hangos az amerikai politikai porond és mégsem történt semmi. A választási Ígéret csak hig malaszt. Be kár! Az ember szeretne hinni és az elhangzott szavakat teljes értékűnek venni. Legalább itt, Amerikában. Ha még itt sem lehet hinni a szavakban, hát akkor hol . . .? Két ember érkezett Bécsbe a minap, két magyar. Az egyiket Kubinyi Zoltánnak hívják, a másik neve Galánta Tivadar. Történetük nem mindennapi. Kubinyi a kormánynak nem tetsző politikai felhívást ragasztott a falakra s ezért börtönbe dugták, azzal, hogy majd elitélik. Galánta börtönőrt osztották be melléje. Aztán egyszer a rab és őre elhatározta, hogy 'ott hagyják a keserves Magyarországot és elindulnak nyugat felé, mégpedig együtt. Nem kétségbeejtő történet? Magyarországon ma nemcsak a rab, hanem a börtönőr is elviselhetetlennek találja az életet... Vájjon mi indíthatta a börtönőrt arra, hogy búcsút mondjon a drága hazának? Biztosan megcsömörlött. Biztosan soksok rabot kellett őriznie az évek hosszú során s valamennyi ártatlanul került a rácsok mögé... Galánta, a börtönőr tűrte egy darbig s aztán egyszer már nem bírta tovább. így történt, hogy Bécsbe bekocogott a rab és rabtartója. Micsoda élet lehet szülőhazánkban, ha már a börtönőrök is hátatfordítanak neki . . .? A Szovjet támogatása Egyiptomnak nem ismer határt, — már legalább is a levegőben. A moszkvai rádió most külön egyiptomi műsorokat sugároz. Főleg dalokat, harci dalokat. Vad ritmusú riadókat, amelyek a fanatikus arabot arra késztetik, hogy megrázza handzsárját a nyugat felé. Nasszer, Egyiptom diktátora ennél sokkal többet várt. Úgy találja Nasszer, hogy a fanatikus araboknak harci riadóra igazán nincs szükségük, de egy kis lőszer és miegymás nem ártana, — főleg, ha ez a támogatás önzetlenül jönne a Szovjetuniótól. Ettől eltekintve a szuezi kérdés még sokáig izgatja majd a kedélyeket. Kétségtelen, hogy a nyugat diplomáciai vereséget szenvedett. Az a kérdés, hogy a végső kimenetelnél milyen súlyos lesz? A Szovjet nagyon erős bizonyos vonatkozásokban. Például, sok a repülőgépe, a tankja és minden néven nevezendő fegyveres felszerelése. De vannak szép számmal gyenge pontjai is. A Szovejetben még távol vannak a munka ésszerűsítésétől. «. Ezt úgy értjük, hogy a kommunista világ tetején még nem jutottak el oda, hogy a rátermett embert a legmegfelelőbb helyen alkalmazzák. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség megállapította, hogy a Szovjetben néha tizen-huszan is terelnek 40-50 szarvasmarhát, vagy disznót. Nemrégiben a Pravdában megjelent egy panaszos levél. Eszerint az előkelőnek számított moszkvai “Hotel Metropole”ban nem kevesebb, mint 116 igazgató, aligazgató és felügyelő “működik” — s mellékesen van 800 alkalmazott is. Annak a sok igazgatónak, természetesen, nincs dolga, valószínűleg nagyon jó párttagok és — mi mást tehetnének? — dőzsölnek kedvük szerint. A véletlenül napvilágot látott panaszos levél a szovjet élet egy lágy pontjára mutat rá. A muszkák sohasem voltak jó szervezők és csodát még a kommunista kancsuka sem tehet velük. Ez a szabad világ reménysége. Meghalt Lugosi Béla, a hires “Dracula” Lugosi Béla filmszínész, aki nevét először a “Dracula” rémfilm címszerepével tette világhíressé, majd hasonló film-vámpirok, vérszivók és szörnyalakok alakításával tette ismertté személyét, 73 éves korában Hollywoodban, teljes szegénységben meghalt. Egy időben jómódú ember volt, hatalmas összegeket keresett színpadokon, filmstúdiókban, de kábítószer élvezetéhez szokott s ez vesztébe sodorta. Alig egy éve saját kérésére elvonó kúrára fogták, de ez már későn volt . . . Lugosi az első világháböru után Erdélyből jött Amerikába. Két felesége meghalt, kettőtől elvált. Egy fia maradt, Ifj. Lugosi Béla. A második világháború alatt és után az u.n. Amerikai Magyar Demokratikus Tanácsnak, a kommunisták egyik frontszervezetének volt az elnöke, de tisztségéről — állítólag — lemondott. (Sajnos későn vette éSzre, hogy valójában mit tett, amikor egy ilyen elnökséget elvállalt.) Utolsó kívánsága szerint abban a hires selyembéléses köpenyében temették el, amellyel annyi sok hires szerepét alakította. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek es nekünk if javunkra lesz! Szent István első magyar királyunk napját ebben az esztendőben is fényes ünnepség keretében fogja megünnepelni a magyarság augusztus 26-án, vasárnap, New Yorkban. Az ünnepség a szokásos Fifth Ave.-i felvonulással kezdődik, melyre a new yorki rendőrség megadta az engedélyt. A felvonulásra a gyülekezés vasárnap délután 2:30 órakor a Fifth Ave. és 61ik utcánál. A menet a St. Patrick székesegyházba fog bevonulni, ahol a felvonulóknak a Székesegyház fő-hajója lesz fenntartva. A felvonulást ebben az évben is a Passaic-i Szt. István Egyházközség zenekara vezeti. Father Gáspár János, az Egyházközség plébánosa biztosította a zenekar közreműködését. A new York környékéről érkező autóbuszok utasaikat a ölik és és Fifth Ave.-n teszik le s onnan tovább hajtanak az 51-ik utca és Fifth Ave.-hoz, ahol részükre parkolási hely van biztosítva. Kizárólag azon magán autók parkolhatnak az 51-ik utcában, melyeknek utasai az egyházi ünnepségben résztvesznek. A felvonuláson résztvevő egyházközségeket, egy esületeket kérik, hogy minél több zászlót hozzanak magukkal. Az amerikai magyar asszonyokat és leányokat nyomatékosan kéri a rendezőbizottság, hogy magyar nemzeti viseletben jelenjenek meg. A menetben a zenekar után haladnak a magyarruhás asszonyok és leányok csoportjai, majd pedig,az egyházközségek és egyletek. Az ünnepi vesperás a St. Patrick székesegyházban délután 4 órakor kezdődik. Az egyházi ünnepség magyarnyelvű szónoka Msgr. Horváth Ernő pápai prelátus, a Chicago-i Magyarok Nagyasszonya Egy házközség plébánosa. Az angolnyelvü szónok Msgr. Szabó Gyula pápai kamarás, Lackavanna-i plébánosa lesz. Kérünk minden magyart, hogy vegyen részt legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Felvonulásunk legyen néma tüntetés az óhazánkat, Magyarországot elnyomó és rabságban tartó istentelen kommunizmus ellen! KAPCSOLÓDJUNK BE mindenütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségeibe, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. '(EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk. Az ország elhagyására akarják rábírni Mindszentyt Szeptember 2-án ünnepük meg az esztergomi Bazilika felszentelésének századik évfordulóját és a rendszer ezt az ünnepséget azzal a célzattal engedélyezte, hogy megmutassa: milyen szabaságot élvez most már Magyarországon a katolikus egyház. Ezt a propagandá kísérletet azonban teljesen tönkreteszi, hogy az ünnepség idején a priruási székhelyéről kiűzött Mindszenty bíboros Magyarországon van ugyan, de nem jelenhet meg az ünnepen. A kommunisták állítólag felkkérték a katolikus egyház egyes vezetőit, hogy igyekezzenek rábírni a hercegprímást az ország elhagyására. Még azt is megígérték, hogyha Mindszenty hajlandó Rómába menni, jelentékeny nyugdijat folyósítanak számára. A tudósitó információi szerint a bíborosnak már előzőleg két ízben is tettek hasonló ajánlatot, de mindannyiszor visszautasította. A legújabb hírek szerint a hercegprímásnak a Felsőpetény melletti, volt Almássy kastélyban utaltak ki tartózkodási helyet.' A kastély területen szabadon járhat-kelhet, de látogatókat nem fogadhat. HA AZT AKARJ Aj hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! (Christian M. Ravndal, aki az Egyesült Államoknak öt éven át volt budapesti követe, a Clevelandban augusztus 19-én tartott Magyar Napon gyönyörű beszédet mondott, magyar nyelven, amelyet budapesten léte alatt tanult meg. A beszéd teljes szövegét nemcsak azért közöljük le e helyen, mert abban a volt a budapesti amerikai követ Hunyadi János 500 év előtti nándorfehérvári győzelméről emlékezett meg, magasztaló szavakkal méltatva a magyar nép szabadságszeretetét és a nyugat védelmében hozott áldozatait, de azért is, mert ezt a figyelemreméltó beszédet édes anyanyelvűnkön egy amerikai diplomata mondotta el. Érdemes végigolvasni a beszéd teljes szövegét s érdemes elgondolkozni egy kicsit felette; mialatt mi magyarok egymással torzsalkodunk, ahelyett, hogy a közös ellenséggel, az istentelen kommunistákkal szemben egy tábort alkotnánk, azalatt ilyen magyarbarát amerikaiaktól kell helyes magyar magatartást és az időknek és körülményeknek megfelelő megnyilatkozást tanulnunk! — Szerk.) * ❖ ❖ Hölgyeim és Uraim! Néhány hónappal ezelőtt módomban volt Cleveland történelmi fejlődsének valóságos hősköltményét olvasni. Szinte ott voltam a váltóláznál sújtott folyópart mentén épült telepeskunyhóban és végigéltem a 160 éves fejlődést a mai büszke világvárosig. Hallottam a hálaadó himnusz szétáradó dallamát áldván az Ur jóságát. Az Urat dicsőítő melódiát állandóan növekvő zenekar játsza, amelynek harmóniájában a beleolvadt uj tagok gyorsan megtanulják és biztos ösztönnel játszák saját melódiájukat, annak ellenére, hogy 46 különböző nemzet fiai. Micsoda ihlet ebben a megosztott világban! Ti magyarok, magyarok, akik mindig képesek voltatok egyetértésben élni a különböző nemzetiségekkel ; magyarok, akik diplomáciai érzékkel küzdöttetek a haladásért; magyarok, akiknek képzelő erejét és tehetségét óceánon túl is elismerték; magyarok, akik kimagasló szerepet játszottatok Cleveland dicsőséges époszában. Ha nyomon követjük őseitek történetét, megismerjük a páratlan szenvedések évei alatt törhetetlen akaraterővel folytatott küzdelmüket a fennmaradásért. Azoknak az időknek kevés szemtanúja volt a mai világhatalmak közül, akik akkor vagy meg sem születtek még vagy felemelkedtek, hogy újra elbukjanak kisebb megpróbáltatások súlya alatt, mint azok, amelyek a magyarságnak osztályrészül jutottak. Az olthatatlan hazaszeretet csendül ki egy utitársam megjegyzéséből: “Minden idegen hóditó, akár török, akár osztrák, aki elnyelte a magyar, elrontotta a gyomrát vele. És mindenki meg fogja bánni, aki megpróbál felfalni mihket. Rá fog jönni, hogy darázsfészket nyelt.” Az ember hite megerősödik a Biblia szavainak örök igazságában. Az Egyház Magyarországon, a magyarok hité, fennmaradt évszázadokon át, harcoltak érte és ma is fennáll régi dicsőségében. Sok országban vettem részt istentiszteleten, de sehql nem láttam Istenházában olyan tömegeket, mint Budapesten. Minden istentiszteleten nemcsak a templompadok tömöttek, hanem minden talpalatnyi hely zsúfolt a legkülönbözőbb korú hívőkkel. Végtelen szenvedéseken át lelki alázat és kitartó reménység: ez jellemzi a magyar népet. Ez jellemezte Hunyadi Jánost is, akinek ötszáz évvel ezelőtt aratott döntő győzelméről az idén emlékezik meg a kulturvilág. Sohasem adta fel a reményt; akkor sem, amikor úgy látszott, hogy már csak csoda segíthet ... Ez az óriás, akiről Arany János igy énekelt: Nem vagy-é te boldog szellem, Megidvezült, megdicsőült, Hogy vigasztalj a mostanról, Hogy reményt nyújts a \jövörül ?” ötszáz éve vesztette el bajnokát a nyugati világ, a nagy magyart, akiről ellenfele, II. Mohamed, igy nyilatkozott: “Gyászolom elhunytát, mert nem ismert a világ nála nagyobbat!” Bizonyos, hogy a történelem egyik legnemesebb alakja Hunyadi' János. A tudós püspök, Horváth Mihály leírásából tudjuk, hogy feddhetetlen jellemű, ■istenfélő, de nem fanatikus, igazságos, önzetlen, nem bosszúálló. Mint hazafit a kötelességtudás és a szenvedélyes hazaszeretet jellemzi; közszolgálatban törvénytisztelő; mint államférfi, az igazság ösvényén jár és tántoríthatatlan; mint katona — az olasz történetíró, Bonfini szerint — a legjobb vezér és közkatona egyszemélyben. Ő az, aki egyengeti a Renaissance és a felvilágosodás útját, ő az, akit az egyszerű nép körülrajong. ő az, aki diadalt kovácsol a reménytelen helyeztből, amikor is, Piccolomini Silvio Enea, a későbbi II. Pius pápa szavai szerint: “Magyarország helyzete megrendült, összeomlott, össze nem függő részekre bomlott.” ő az, aki szembeszáll a történelem egyik legnagyobb hóditójával, a támadóval, akinek politikai hite szerint: “Mint ahogy egy Isten van az égben, úgy egy uralkodó legyen a földön.” Akiről Turóczi, a magyar krónikás igy írhatott: “Mohammed egyedül akarta kormányozni a világot; trombiták és dobok hangja mellett jött — és megtörve, megalázva távozott az éjszaka sötétjében.” Emlékezzetek Konstantinápolynak a törökök által történt elfoglalására 1453-ban, ami megrendíti egész Európát. V. Miklós pápa kereszteshadjáratot sürget a magyarok vezetésével és Hunyadi visszatér magányából, hogy vezesse a keresztény sereget. A keresztény tömegek lelkében azonban rég kialudt a keresztesek harci szelleme, hogy utat engedjen az uj fejlődésnek, ami csak a nemzeti közösség érdekeit tartja szem előtt. És Hunyadi rádöbben, hogy Magyarországnak jóformán egyedül kell viselnie az egész terhet. 1456-ban II Mohamed hatalmas támadást indít Európa szive ellen; serege több, mint 150,- 000 jól képzett katonából, ,200 hajóból, 300 ágyúból és sok ostromgépből áll. 1456 junius 29- én a pápa kiadja a Bulla Oratio(Folyt. a 2-ik oldalon)
