Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1956-04-12 / 15. szám
CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only- diungWiian, ThivApapoA, £dibid and (paJbli&Jwd in, fiahJtk, Cbmbojy, VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1956. ÁPRILIS 12. Csökken az idegenek száma Amerikában HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL 'Szerelmi vallomás Moszkva és Párizs közt Moszkvából szerelmi vallomások hangzottak el a szociáldemokraták felé, ami egyben az uj vörös politikai irányvonalat is jelenti. Egyidejűleg Magyarországon és másutt a vasfüggöny mögött kiengedték börtöneikből a szociáldemokratákat. Arra megy most a játék, hogy a vörös céloknak megnyerjék Nyugateurópa szociáldemokrata pártjait. Ezek a pártok az északi Svédországtól a déli Olaszországig kormányon vannak, vagy döntő súlyt képeznek a parlamentbenben. Ha őket sikerül elszéditeni, Moszkva megnyeri a játszmát. Felborulna a nyugateurópai szabad népek egész szövetségrendszere. Moszkvában úgy gondolják, hogy a kommunista és szociáldemokrata tanok közös eredője Marx Károly. Ennélfogva'nem lesz nehéz az együttműködés, hiszen a szociáldemokraták közelebb állnak a kommunistákhoz, mint a kapitalistákhoz. Igaz, — ezt készségesen beismerik Moszkvában, — a kommunisták felszámolták a szociáldemokratákat, ahol csak tehették. Nodehát ez is Sztálin bűneinek egyike . . . Majd másképp lesz ezután. Az uj kommunista taktikát nem kell lekicsinyelni. Moszkvában pontosan tudják, hogy az elszórt mag nem hull sivatagba. Lám, Mollet, francia miniszterelnök máris olyanfajta' beszédet mondott, hogy a washingtoni politikusoknak elállt a lélekzetiik, viszont Moszkvában felujongtak és ennek az ujongásnak Hruscsev kifejezést is adott. “Ilyen beszédekre van szükség, mint amilyent Mollet elvtárs mondott,” igy Hruscsev. S csakugyan, még néhány ilyen beszéd és nyugateurópai szövetségi rendszert még összedrótozni sem lehet már. Franciaország halad a lejtőn lefelé. Züllésében immár semmi fel nem tártóztatja. Az a baj, hogy másokat is magával ránt. Amerika légi és tengeri bázisai egymásután tűnnek el, ezek közt a legfontosabbak is. Nemrégiben Izland kormánya kérte, hogy az Egyesült Államok ürítse ki az ottani légi támaszpontot és a katonai erőket vonja ki Izland területéről. Aligha kell magyarázni az izlandi bázis fontosságát. Most Ceylon szigetéről hasonló szelek fuj dogálnak. Az uj kormány “nem tűri” az amerikai légierők jelentését s ha a további alkudozások nem vezetnének eredménye, Amerikának erről az életfontosságú helyről is ki kell vonulnia. A mai körülmények közt az északafrikai támaszpontok sem nevezhetők biztonságosnak. Az arab világban még sokáig nem ülnek el a szenvedélyek. A fenti támaszpontokat az amerikai katonai körökben uralkodó uj felfogás, “new look” mint meglevőket vette számításba. Számolt velük. Bzámolhátott is, hiszen óriási pénzbe kerültek. Néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy még Izland is okvetetlenkedik? És Ceylon? Nem tehetünk róla, ha az érzésünk, hogy az amerikai politika egy helyben topog, miközben a maga- rugalmas taktikájával Moszkva ellenünk hergelte majdnem egész Ázsiát és az afrikai arab világot. A gondtalannak látszó Amerika pedig választásra készülődik. Kortesszólamoktól hangos az ország. Sajnos, ezek, a kortesszólamok sehogysem illenek bele a világ mai képébe. Egyik jelölt sem próbálja elemezni, például, az eljövendő amerikai külpolitika uj szövetségi rendszerét. Nem, ilyesmiről szó sincs. Állítólag háborús . veszély sincs. De ki merne erre mérget venni ? Honnan s mit csempésznek Magyarországra? Január közepén Magyarországból Ausztriába menekült hajós, aki évekig matrózként szolgált dunai hajókon és csekély fizetése kiegészítésére rendszeresen csempészett be az országba apróbb holmikat, közfogyasztási cikkeket, teljes szakszerűséggel igy világította meg a csempészeti lehetőségeket; “Bécsből a következő cikkek csempészése általános: nylonharisnya (ami Bécsben 14 Schilling, Pesten a feketepiacon 140- 150 forint), selyemkendő: 5 Schilling, illetve 100 forint, öngyújtó 6 Schilling s otthon 35-40 forint, 10 drb tűzkő 1 Schilling, Pesten 6 forint, egy nyolcad kiló kakaó 6 Schilling helyett 40 forint, Orex gyártmányú karóra (“kilós óra”) szijj nélkül 70 Schilling illetve 3-400 forint, de csak feketén, mert üzletben ezt a kommunista állam 860 forintért árusítja!! Csehszlovákiából főleg ruházati cikkeket csempésznek, mert Komáromban például egy gumivászonkabát 64 cseh korona, ez Pesten 4-500 forint, egy pár gumitalpú félcipő 120 cseh korona, Pesten pedig 500-550 forint, egy zsebkendő 1.40 Ke. s otthon 14 forint az ára. Komáromban 2 forintért adnak egy cseh koronát. Jugoszláviából bort, likőrt és kakaót csempésznek, Romániából pedig csak borosot, ami ott kilónként 150 lei (kb. 300 forint), mig otthon 600-800 forintot is adnak érte vidéken. AZ IFJÚSÁG A “LEGMEGFERTŐZÖTTEBB” A Délmagyarország c. lap Írja az alábbi feltűnő megállapításokat : “A fiatalság nevelésében elért eredményeink jelentősek. Mégis éppen ifjúságunk az, amelyet tapasztalatlanságánál fogva leginkább megfertőznek a levitézlett, ellenséges osztályok ideológiái. Az ellenséges elemek arra építenek, hogy ifjúságunk egy részénél hiányzik az összehasonlítási alap jelen és múlt között. Ezek az ellenséges fülbesugások zavart, bizonytalanságot ébresztenek egyesekben, akik aztán tovább sugallják a jogtalan követelőzés, a nacionalizmus és kozmopolitizmus mérgeit . . .” A Statisztikai Hivatal jelentése szerint, az első és második generációsok száma csökken az Egyesült Államokban, mialatt az amerikai születésűek száma nő. Az 1900-ik népszámlálás alkalmával az első és második generációhoz tartozók száma 33.8 millióra rúgott, ami az 1930.-Í 40 millióval szemben 15.2%-os visszaesést jelent és azok, akiknek mindkét szfilője Amerikában született, 43.6 %-al Szaporodtak. A bevándorlási hullámot az 1920-as években a törvényhozás, az 1930-as években a nehezebb megélhetés és 1940 körül a második világháború szorították vissza. A háború befejezése óta a bevándorlás ugyan nagyobb lendületre kapott, de még mindgi sokkal kisebb, mint a jelen század első évtizedében volt. A második világháború óta évenként 200,Q00-nél kevesebb uj bevándorló érkezett partjainkra, mig 1903 és 1914 között az évi átlag 750,000-nél is többre rúgott. Minthogy az utánpótlás csökkent, az életben lévő idegenszületésüek átlagos kora felszökött:- 1950-ben háromnegyeárészük 45 évnél öregebb volt, egynegyedrészük pedig 65 éves is elmúlt, mig a bennszülötteknek csak egynegyedrésze volt 45 évnél idősebb. Minthogy a bevándorlók a tapasztalat szerint arra törekednek, hogy az országba való érkezésük helyéhez közel telepedje-Uj kormány rendelet jelent meg, amely a Társadalombiztosító Hivatal eddigi szabályzatát megváltoztatva, felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a Nyugdíj biztositó Hivatal titkos irataiba betekinthessen. Az uj rendeletet 1955. December 20- án adták ki és az a célja, hogy a Bevándorlási Hivatal könnyebben nyomozhassa ki az országban törvénytelenül tartózkodók címadatait. Amikor 1935-ben a Társadalombiztosító Hivatalt felállították, a Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a törvénynek megfelelően, a nyugdíjbiztosításra vonatkozó iratokat bizalmasan fogják kezelni. 1952-ben azónban a kongresszus elfogadta a McCarran-Walter törvényt — Truman elnök vétója ellenére— és ez a törvény megszüntette az iratok titkosságát az igazságügyminiszterrel szemben. A bevándorlási Törvény megköveteli ugyanis, hogy a Társadalombiztosító igazgatója figyelmeztesse az igazságügyminisztert, valahányszor külföldi állampolgár részére uj kártyát állít ki. Ezen felül a Biztositó Hivatal köteles az igazságügyminiszterrel az illető idegen személyazonosságái és lakóhelyére vonatkozó adatokat is közölni. Az American Council of Voluntary Agencies for Foreign Service, amelyben a Commön Council for American Unity is képviselve van, nyilvánosan fejtette ki aggályait a titkos információk bevezetésével szemben, mire a Bevándorlási Hivatal főnöke, J. M. Swing tábornok, azt válaszolta, hogy “az Egyesült Államok polgárainak és az országban törvényesen tartózkodó nek le, legnagyobbrészük az ország északkeleti részén él. Negyven százalékuk négy államban: New Yorkban, New Jerseyben, Massachusettsben és Pennsylvaniában lakik, mig a bennszülötteeknek csak 21%-a él ez államokban. A bevándorlók leginkább városlakók és arányszámuk ebben is felülmúlja a régi amerikai családokat. Kevesebben élnek házasságban az ősamerikaiakhoz viszonyítva, talán azért is, mert a keleti államokban általában véve kisebb a házas emberek száma a nőtlenekhez viszonyítva. Iskolai képzettségük sokkal magasabb a fiatalok között, de általában véve alulmarad az őslakókhoz viszonyítva. A 18 éven aluli idegenszületésüek közt több aki a saját munkájából él, mint a bennszülöttek közt. A 65 éven felüliek sorában azonban több bennszülött dolgozik, mint a külföldiek közt, talán azért, mert a földművelők száma több a bennszülöttek körében és az ilyen foglalkozásúak életük legutolsó éveit is munkában töltik el. Végül érdekes összehasonlítani az idegenszületésüek átlagos jövedelmét az ősamerikaiakéval. Az előbbiek átlagos évi jövedelme 2,181 dollár, a bennszülötteké csak 1938 dollár, de legtöbbet a sAiSOdik generációsok keresnek (akiknek legalább egyik szülője Amerikában született) : 2314 dollárt. külföldieknek csak a javára szolgál, ha a törvénytelenül itttartózkodó külföldinek az az igénye, hogy adatait a Társadalombiztosító Hivatal bizalmasan kezelje, az általános érdekkel szemben csorbát szenved.” A Társadalombiztosító Hivatal igazgatója, Charles I. Schottland hivatkozva arra az 1935.-i fogadalomra, hogy az adatokat bizalmasan fogják kezelni, ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy “minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a fogadalomhoz hívek maradjunk és a legvégsőbb határokig kitartunk amellett, hogy a Társadalombiztosító Hivatal adatait csak a Hivatal vagy azzal szorosan kapcsolatos intézmények használhassák, mások pedig csak akkor, ha nemzetünk biztonsága forog kockán.” Sztálin szobra - sötétben... A budapesti városligeti Sztálin-emlékmüvet, amely eddig minden nagy budapesti kommunista ünnepség szemlélője volt, esténként a Gorkij-fasor (Vilma Királyné-ut) felől fényszórókkal megvliágitották és az emlékmű környéke a késő éjszakai órákig vakító fényárban izzott. A kommunista képeslapok geyik kedves témája volt a fényben úszó éjszakai Sztálinszobor. Március közepe óta a Sztálin-szobrot sötétség borítja. Ez az intézkedés a Sztálin-ellenes kurzus egyik beszédes jelensége. (Egy napon majd sutytyomßan leszedik s eltüntetik a nagy “felszabaditó” szobrát Budapesten is.) Meghosszabitották a “hazatérési amnesztiát” A budapesti Kossuth Rádió április 3.-i adása közli, kogy az Elnöki Tanács egy évvel, tehát 1957 április 11-ig meghosszabbította az u. n. hazatérési amnesztiát. A rendelet szerint “az amnesztia most kiterjed azokra a személyekre is, akik önként abbahagyták bűnös tevékenységüket a külföldön a magyar népi demokrácia ellen.” Nem kétséges, hogy az uj rendeletre azért került sor, mert az előző hazatérési amnesztia rendeletre elenyészően csekély számban jelentkeztek. A következő évben az eddiginél nagyobb intezitással igyekeznek megdolgozni az emigráns magyarságot és ennek elérése érdekében egymás után állítják fel a szabad világban a “haztérési irodákat.” Ahazatérők azonban keservesen megbánják majd, hogy hittek a kommunisták szép szavainak...! “Igazságtalanul akasztották fel” A budapesti Kossuth-rádió március 28-i adása és a Szabad Nép március 29.-i cikke alapján Bécsből jelentik a nyugati hirügyönkségnek, hogy Rajk Lászlót a legfőbb bíróság rehabilitálta. Rákosi Mátyás március 27-én Hevesmegyében tartott beszédében beismerte, hogy hibát követtek el, igazságtalanul ítélték el és akasztották fel Rajkot, de ez is a Beria-banda számlájára Írandó, akiknek Péter Gábor ÁVO-főnök volt az eszközük. (Péter Gábor tudvalévőén már negyedik éve börtönben ül, ha ugyan még él. Legutóbb a márianosztrai fegyházban őrizték.) Rákosi arról hallgatott, hogy Rajk kivégzésében neki is, Gerő Ernőnek s Béréi Andornak is döntő szerepe volt, mert meg akartak szabadulni a “nemzeti bolsevizmussal” kacérkodó versenytárstól. “NEMZETKÖZI NORMA” A kommunista kormány Magyarországon 1955 nyarán emelte a munkásság normáját, vagyis egy munkásnak ma többet kell dolgoznia, hogy a régi, amugyis kevés fizetését megkeresse. Az üzemek nagyrészében a munkásság messze elmarad az előirt normától, ami egyet jelent az alacsonyabb bérrel. A rendszer mégis újabb merényletre készül a munkásság ellen. Belső normaemelést most nem mernek megkísérelni, hiszen az az elkeseredés, amit a legutóbbi normaemelés szült, még nem ült el. Ezért ismét nagyon ravaszul és körmönfont taktikával, uj mesét találtak ki a lassú normaemelésre. Az uj büvszó: nemzetközi norma. Most ezt kell utolérni a munkásoknak, ahogy a Szabad Nép február 14.-i száma Írja: “Pontosan tudnunk kell, hogy a külföldön készülő gyártmányok milyenek, ismernünk kell a nemzetközi normákat. A különbségek eltüntetésére, elmaradásuk pótlására tervet kell kidolgozni.” Tehát készül a terv a “nemzetközi norma” elkészítésére, ami természetesen még magasabb teljesítményt kíván, mint a hazai, tehát a munkásokon ismét szőrit egyet a vörös hóhér-kormány . . . VÉGE A CIGÁNYZENÉS FOGADTATÁSNAK Március elseje óta végérvényesen megszüntették a hegyeshalmi határállomáson a hazacsalogatott magyar menekültek ünnepélyes fogadtatását. Á többtagú hazatérő csoportokat — kivéve természetesen azokat, amelyeket az Államvédelmi Hatóság nyomban a határállomáson letartóztatott és elhurcolt — eddig cigányzenével, barackpálinkával fogadták, valamint sonkás és szalámis zsemlyével kínálták meg. A hazatérők fogadtatásának uj rendje szerint, a repatriáltak első útja kivétel nélkül az ÁVH kirendeltség hegyeshalmi irodájába vezet. Az ügyeletes ÁVOs tiszt személyeden veszi át a hazatérőktől uj papírjaikat utána visszakisérik őket a vonathoz, ahol “fenntartott fülkét” bocsátanak rendelkezésükre. A fülke utasait a belügyminisztérium egy megbízottja kiséri Budapestre. ' A “Magyarok Világszövetségének” megbízottjait március elseje óta nem engedik Hegyeshalomra utazni, ezért a szövetség állandó permanenciáját a határállomáson szintén megszüntették. “A NAGY DUMA” A Köznevelégs folyóirat február 15.-i számában Peéry Rezső panaszolja, hogy a fiatalok körében uj nyelv keletkezett, amelynek már alig van valami közössége a magyar nyelvvel s amelyet kommunista jelszavakból és a “jassz-nyelv” ezeket kigunyoló fordulataiból gyúrtak egybe. Volt tanítványa igy jellemzi a munkahelyén tartott röpgyülést: “A jó népnek ilyenkor bedobnak egy nagy dumát.” Magyartalan, de tömör jellemzés! PUSZTÍTOTT a fagyhalál A BÖRTÖNÖKBEN A borzalmas tél következtében számos haláleset történt a magyarországi bőr tönökben. Megbízható értesülésünk szerint a fagy olyan méretű pusztítást végzett az elitéltek és letartóztatottak között, ami még a kommunistákat is megrémítette. A 20-25 fokos tartós hidegben a cellák vagy egyáltalán nem, vagy gyéren voltak fütve, takarókkal az elitéltek gyéren rendelkeznek és a hosszú évek alatt a kellő táplálkozás hiányában legyöngült szervezetük nem tudott ellenállni a borzalmas hidegnek. DIVATDÁMÁK, VAGY GYEREKEK? “Lágy muzsika szól s a színpadon a reflektorok éles fényében megjelenik egy ruhaköltemény” — irjai március 13-án a Magyar Nemzet. — “Rózsászin hólok díszítik á ruhacsodát, felső részén világoskék pettyekkel; kék kabát jár hozzá, a ruha anyagával bélelve.” Ezután hasonló ruhacsodák leírása következik. Kiderül, hogy gyerekruha bemutatóról van szó. ízlésesen akarjuk öltöztetni gyermekeinket, de ez nem azt jelenti, jhogy keményített csipkésszélü alsószoknyát adjunk 3-4 éves kislányunkra, hogy igényes divatdámákká neveljük őket, lófarokfrizurával, lakkozott körömmel, szallagokkal, csipkével, nylonnal.” A cikk mutatja s a panasz elárulja, hogy miközben a dolgozó tömegek gyermekei számára a legrosszabb anyagból való fehérneműre, egyetlen jó cipőre sem telik, az uj kommunista vezetőréteg “burzsoa luxussal” öltözteti ki kisgyermekeit. AZ EGYKORI KASTÉLYOK SORSA A Tanácsok Lapja a volt kastélyok védelmére szólítja fel a helyi tanácsokat. “A földesurak megmaradt kastélyait, amelyek csaknem kivétel nélkül műemlékek, ne úgy tekintsük, mint egy letűnt társadalmi osztály fényűző múltjának jeleit, hanem lássuk meg bennük, hogy a dolgozók, mesteremberek és művészek alkották őket. Ma ezek a kastélyok is a dolgozó nép tulajdonában vannak. Használjuk fel kulturház, iskola vagy napközi otthon céljára. Az elhagyatott, romos kastélyépületek helyreállításához pedig haladéktalanul fogjunk hozzá. Lebontásukra gondolni sem szabad. Ha egy szép régi épületet a közösség céljára használunk fel, kettős eredményt érünk el: olcsón épületet biztosítottunk valamelyik közintézményünk számára, s ugyanakkor megvédelmeztünk egy műemléket.” 27 BÁNYÁSZ HALÁLA Megbízható értesülésünk szerint a Mátravidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó Petőfibánya bizalmas baleseti statisztikája szerint 1955 második felében üzemi baleset következtében 27 bányász vesztette életét, , 48 munkás pedig megrokkant és teljesen, vagy részben elvesztette munkaképességét. A Petőfi-bányatelep dolgozói napról-napra növekvő aggodalommal szállnak le munkahelyükre, a bánya mélyébe. A múlt év közepe óta, amióta megindult az úgynevezett alsó széntelep feltárása, napirenden vannak a beoralások és az ebből adódó szerencsétlenségek. FOKOZÓDIK AZ ÁRVÍZVESZÉLY A tavaly árvízzel elöntött Szigetköz lakói között valóságos pánik tört ki a Duna hirtelen áradására, amit fokoz az a körülmény, hogy a hatóságok ismét elmulasztották a - szükséges intézkedéseket megtenni. Tejíalu-Szigetről a gyerekeket hirtelen elköltöztötték. Az ország egyéb helyein is veszélyes a helyzet. Bács-Bodrog megyében több ezer holdat elöntött a viz. Kiskunmajsán az egész lakosság talpon volt, hogy az árvíznek csatornát ássanak. Győr megyében kb. 9000 katasztrális hold van viz alatt. A budapesti Szabad Nép március 9.-i tudósítása szerint Paks és Baja között hatalmas jégtorlasz keletkezett, amely súlyos árvíz veszéllyel fenyeget. A katonaság légi egységei azonnal bombázni kezdték a j égtorlaszokat. A zaj lás ennek ellenére sem indult meg, erre a katonai repülők kora hajnaltól késő estig zuhanó bombázókkal ostromolták a jégtorlaszt. 250 kilós bombákat vetettek le. Végül a zuhanó bombázás sikerrel járt, a méter vastag jégtorlaszt sikerült több ponton szétbombázni s a Baja fölötti “jégdugó” megindult. Este több helyen mar apadást állapítottak meg, a helyzetet azonban továbbra is komolynak ítélik. A Bevándorlási Hivatal betekinthet a Társadalombiztosító titkos irataiba AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
