Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1954-09-23 / 38. szám
1954. SZEPTEMBER 23. IGAZ TÖRTÉNET... 5 (Az alábbi érdekes, tanulságos és megható cikket a “Kanadai Magyarság” c. lap 1954. jav. 9-i számából vettük át.—Szerk.) Régi szokásom, szenvedélyem, erényem, Vagy hibám — nevezze bárki, aminek akarja — hogy szeretek a fajtám között lenni. TALÁN VAN NÉHÁNY olyan fontos i'1'ata, amiből könnyű szerrel újat szerezet be, ha elvész, de van‘ olyan is, biztosan, amit semmiképen,. semmi áron be nem szerezhet mégegyszer és aminek az elvesztésé nagy kár volna . . .! EGY BIZTONSÁGI LETÉTI SZEKRÉNY a Perth Amboy National Bankban megvédi ezeket tüztŐl, lopástól, elvesztéstől s annak költsége csak pár centbe kerül hetenként! Szedje össze iratait, végrendeletét, bizalmas leveleit, biztosítási kötvényeit, születési, házassági bizonyítványát s hozza be hozzánk letétbe, ahová valók! J ha PERTH AMBOY NATIONAL BANK “A “Five Corners”-nél BANK-FIÓKUNK: A Convery Boulevard és Brace Avenue sarkán Perth Amboy, N. J. A Federal Depbsit Insurance Corporation tagja Ez a Bank immár HARMINCADIK ÉVE áll megszakítás nélkül Perth Arnboy és környéke lakóinak szolgálatára. I Lehet, hogy a hosszú emigrációs élet oltotta ezt belém, de inkább valószínű, hogy mindig ilyen voltam. Ausztriában, — ahol közel négy évet éltünk — sok bosszúságot okozott ez a faj szeretetem a felségemnek, akinek ebből kifolyólag sok fáradságot szereztem. Ha ugyanis megtudtam, hogy tőlünk az ötödik, vagy akár a tizedik faluban magyarok élnek, rögtön neki indultam és felkerestem őket. Mivel vonat, atuóbusz nemigen volt, vagy ha volt is, abban “Ausländer” (külföldi) nem igen kaphatott helyet, (legalább is az első években | nem) legtöbbször gyalog vágtunk neki az lítnak és igy is jöt- S tünk haza. Persze, a rosszul táp| Iáit szervezet nem “kellemesen” reagált az ilyen kirándulásra s igy feleségem sokszor napokig nyomta miatta az-ágyat. Aztán áz első “vizit” után az általunk felkeresett magyarok majdnem mindennapos vendégek lettek minálunk. Legtöbbje ugyanis nem bírta a német nyelvet, elintéznivalója pedig mindegyiknek volt elég az osztrák Községházán, vagy a Munkaadóhivatalnál. Mivel feleségem tökéletesen, én pedig tűrhetően beszélek németül, mind hozzánk Jöttek egy kis “tolmácsolásért.” A legtöbb FORDS PLAYHOUSE 537 New Brunswick Ave. Fords, N.J. Tel. Hlllcrest 2-0348 Magyar Műsor CSAK EGY NAP ! Jövő Szerdán Szeptember 29-én DÉLUTÁN 2 ÓRÁTÓL este 11-ig folytatólagosan: Közkivánságra két kitűnő magyar film egy műsoron A SZEZON ELSŐ UJ MAGYAR FILMJE ‘RÉGI KERINGŐ’ ragyagó szépségű cigányzenés, . dalos, kedves film. Főszereplők: Szörényi Éva, Páger Antal, Bilicsi . Tivadar, Kökény Ilona, Juhász József és mások. Kisérőfilm: “Varjú a Toronyórán” Ragyogó három órás magyar szórakozás! WALTER READE MOZIK Perth Amboy Hlllcrest 2-9697 Előadások d. u. 2-től folyt. MOST — JÖVÖ SZERDÁIG: A Televízió kedvelt kalandor-férfia mint Sgt. Joe Friday “DRAGNET” Warner Color színes A detektiv-társa is benne van: Ben Alexander, mint Frank Smith rendőr. NAGY GYERMEK-ELŐADÁS MINDEN SZOMBATON DÉLELŐTT 10-KOR a Majestic-ben ! Most szombaton: Színes Cartoon képek és egy teljes kép: “Rhubarb” Minden 12 éven aluli gyermeknek csak 20c Perth Amboy Hlllcrest 2-9635 Uj olcsó helyárak: Felnőtt. 40c — Gyerm. 14c MOST — JÖVÖ KEDDIG: CINEMASCOPE! “King Richard and the Crusaders” Rex Harrison, Virginia Mayo ---- A másik nagy film: — CHARLES CHAPLIN, JR. ‘Fangs of the Wild’ baj vagy ügy abból származott, hogy az a magyar, aki nem dolgozott, nem kapott élelmiszeri egyet, anélkül pedig még a legminimálisabb élelmiszerszíikségletét sem tudta megszerezni, lévén a mi barátaink egytől-egyig egyszerű szegény emberek, akiknek nem volt mit elfeketézni, — legfeljebb az életüket. Mikor aztán évekkel később Kanadába kerültünk, ezt a régi szenvedélyemet itt is folytattam. Mint “domestic couple” kerültünk ki 49-ben az egyik ontariói kis városkába. Alighogy megérkeztünk, első kérdésem ez volt az angol munkaadómhoz: “Laknak-e itt magyarok?” Igen — hangzott a válasz, “úgy gondolom, lakik itt a városban egy shoemaker, csak nem tudom, melyik utcában. Este, munka után azután elővettem a telefonkönyvet és öt perccel később már tudtam, hogy “öreg kanadás” honfitársam hol lakik. Csütörtökön, — mikor szabadnapunk volt — hónom alá vettem az egyik pár rossz cipőmet (jó nem is volt) és elindultam felkeresni a “Hungarian shoemakert.” Vasárnap már nálunk vacsoráztunk, utána pedig elvitt minket saját “káré”-ján egy másik magyar családhoz. Egy hónappal később már ismertem a környék összes magyarját, mintegy 25 családot, mind szegény, sokat szenvedett munkás embereket. Az egyik februári estén aztán disznótoros vacsorára kaptunk meghívást. Mivel másnap vasárnap, vagyis szabadnapunk volt, örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Mikor megérkeztünk, kellemes meglepetés várt ránk. A ház tele volt ünneplőbe öltözött magyarokkal. Rajtunk kivid még két uj-kanadás házaspár volt ott, egy volt huszártiszt, akinek a felesége született bárólány volt és egy volt egyetemi tanár. Hamarosan asztalhoz ültünk és már hozták is a pompás vacsorát. A finom Ízletes húslevest, tormás húst, disznópecsenyét és egyéb, szemet és gyomrot gyönyörködtető ételeket. “0, du liebe Zeit,” mondja a német, és nekem is észembe jutottak a régi, kedves disznótoros vacsorák. Valóságos ünnep volt r ez számunkra és a sokévi nyomorgó lágerélet után otthon éreztiik magunkat. Aztán, mint már ilyenkor történni szokott, beszélgetni kezdtünk. A beszéljó BIZTOSÍTÁST AKAR? Autó- tűz-, vagy baleset-biztosítását a legjobb kompánik által eszközli MRS. ELIZABETH M. SÉLLYEI (Séllyei F. Lajoané) INSURANCE AGENT 175 Smith Street 302 Raritan Building PERTH AMBOY, N. } Tel. Hlllcrest 2-3580 Mindenféle vasáruk, szerszámok, festékek, edények, háztartási felszerelési cikkek, stb. kedvező beszerzési helye MADSEN & HOWELL, Inc. (azelőtt Perth Amboy Hardware £o.) 313 MADISON AVE, Perth Amboy, N. J. Tel. VAlley 6-4000 MAGYARUL BESZÉLÜNK ! A takarékosság ma fontosabb, mint bármikor! az önök rendelkezésére áll Ez a bank, amely MINDEN bank-szolgálattal Ismert nevű, kész NŐI FŰZŐK corsetek, brazirok magyar szakűzlete IRENE’S CORSET SHOP 331 Maple Street Perth Amboy, N. J. Tel. VAlley 6-5474 Mérték szerint, rendelésre is készítünk a legfinomabb anyagokból corseteket, bra-kat, stb. Fűző j* vitásodat vállalunk! MRS. LÄUFER IRÉN óhaza! magyar fürő-készitő NOVEMBER 6-ÁN PASSAICON LÉPNEK FEL A SZENT ISTVÁN AUDITÓRIUMBAN MaNCBACH’S Amboy Cafe LiquordStore 954 AMBOY AVENUE PERTH AMBOY, N. J. Importált és belföldi BOROK, PÁLINKÁK és az összes hires gyártmányú SÖRÖK választéka! Ingyen házhoz szállításért telefonáljon: VAlley 6-7240 getésből természetesen politizálás lett. — Azért mások voltak az otthoni disznótorok — mondta valaki. — Mások hát! — szólt közbe a házigazdánk — csakhogy otthon nagyon kevés munkásembernek jutott disznótoros vacsora! — Azért, aki dolgozott, annak otthon is volt, — vágott vissza Bartók bácsi, aki tizholdas gazda volt egykor Hevesben. — Aztán meg nem is vették otthon kutyába sem a munkásembert — mondta egy fiatal kinézésű magyar, akiről később megtudtam, hogy vörös katona volt az első kommtin alatt és ezért kegyetlenül elverték a csendőrök. — Az urak országa volt az, nem a szegény embereké — mondta csendesen egy nagybajuszu öreg magyar, akiről meglátszott, hogy csak megszokásból mondja. — A tisztességes embernek otthon is megvolt mindene, ha szerényen is — szólt bele a vitába az egykori katonatiszt, — ami pedig az “urakat” illeti, azok mindig voltak és mindig lesznek mindenütt a világon, itt Kanadában is, Oroszországban is. —1 Igen, csakhogy itt egyenlőség van! — Van a fenét! Maga itt élhet 50 évig, akkor is foreigner marad. Aztán meg csak emlékezzen vissza, a háború alatt kinyithatta a száját? A németeket meg éppen, hogy agyon nem verték. “Kitchenerben mindennap beverték az ablakaikat,” szólt egy egészen érlei»»»&o kinézésű vendég. — Az más! Azok nácik voltak — kiáltotta közbe egy volt vasmunkás. — Azok nácik — maguk meg kommunisták — mondta egy harmadik|. Az egyik kutya, a másik eb — fűzte még hozzá. —Magyarországot a nácik tették tönkre és a magyar urak, oszt most mégis mindent a kommunisták nyakába akarnak varrni, holott ezeknek nincs egyéb büníik, mint hogy újjáépítették a lerombolt országot, — ézólt Mr. Gáspár, aki otthon meg itt is a tisztes borbélymesterséget űzte és állítólag ma is aktiv “kommunista.” Már korábban észrevettem, hogy a volt egyetemi tanárnak egyre vörösebb lesz a füle: látszott, hogy dolgoznak benne az indulatok. Majd, mikor találkozott tekintete az enyémmel, kissé megnyugodott és csak ennyit mondott: — Maguknak fogalmuk sincs arról, hogy Magyarországnak miért kellett a háborúban részt venni és miért nem kerülheti el, hogy ismét részt vegyen abban NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NY UGTÁVAL . A LAPOT! MIT JELENT EZ A SZÁM? 5 .0576’ Aki meg tudja mondani nekünk, hogy mit jelent, mit reprezentál a fenti szám, az lapunk könyvosztályától egy szép magyar könyvet kap ajándékba. (A válasz beküldésének határideje 1954. szeptember 28.) valamelyik nagyhatalom oldalán, ha ismét kitörne. — Úgy is van! Földrajzi fekvésünk az oka mindennek — szólt bele csendesen a volt huszártiszt felesége. — Mese ez, kérem, mondta indulatosan egy furcsa kis emberke, aki eddig csak hallgatott. . . A mohácsi tragédiát sem a földrajzi- fekvésünk idézte elő, hanem a magyar urak széthúzása. És azóta sem tanultunk, illetve azok nem tanultak, akik a magyarság sorsát intézték: anynyifelé húztak, ahányan voltak meg a hányfelé az érdekük megkívánta, s nem azt nézték, hogy a népnek mi az érdeke, — fejezte be szikrázó szemekkel. — Nemcsak az urak, mi is annyifelé huztunk, ahányan vagyunk. Ez mindannyiunk átka és betegsége — mondta csendesen az öreg Szeli bácsi és erősen reám nézett. Mivel nem akartam, hogy tovább feszüljön a húr, na meg az igazság kedvéért is, én is beleszóltam a vitába és ezeket mondtam: — Mohácsot, nemzetünk legnagyobb tragédiáját valóban az akkori főurak széthúzása és a tehetetlen II. Lajos elleni gyűlöletük idézte elő. Azonban ez nem jelenti azt, hogy földrajzi fekvésünk már akkor is ne játszott volna szerepet. Hogy Mohács után nem tanultun? Lehet ... II. Lajos halála után két királya is volt az országnak: Zápolyai János és az osztrák Ferdinánd. Az egyik úgy látszott, hogy törökbarát. . . mivelhogy a törökkel tartott. A másik németbarát, mivelhogy a nyugatatl tartott. Az ország mágnásai, főurai megoszlottak, egyik része Zápolyai Jánosnak esküdött hűséget, a másik Ferdinándnak, aztán ezt a “hűséget” gyakran cserélgették. A nép maga, amelynek nem volt joga, csak egyet akart: szabadnak lenni, töröktől, némettől egyaránt. De talán maga Zápolyai is ezt akarta. És azok is, akik vele tartottak. Fráter György, Török Bálint és a többiek. Sőt . . . még azok közül is nagyon sokan, akik a Nyugattól tartottak, illetve Ferdinándnak esküdtek hűséget. Sorsunkat azonban akkor is és ma is földrajzi fekvésünk határozta meg. Mert Zápolya nem azért volt törökbarát, mintha szerette volna a törököket, hanem mert tudta, hogy a Nyugattól, amely akkor a vallásháborúkkal volt elfoglalva, nem várhat segítséget az ország felszabadítására. Ferdinánd sürü betörései sem azt a célt szolgálták, hogy kiverjék a törököt, hanem, hogy megtörjék Zápolyai uralmát és hogy ráülhessen a magyarság nyakára. Az Izlám birodalom hanyatlása után aztán az egész ország az osztrákok kezébe került. S a nép hamarosan érezni kezdte az osztrák önkényt, amely csakhamar attól a kis szabadságtól is megfosztotta, amit még a török meghagyott. — S a négyszázéves Habsburg uralom alatt az ország gyarmattá sülyedt. A nép szabadságvágya azonban egy percre sem szűnt meg. Szabadok és függetlenek akartunk lenni minden időben. De ezt a természetes kívánságunkat egyetlen nagyhatalom sem respektálta. Az 1848-ban kitöri szabadságharcban sem talál tunk igazi barátra vagy szövetségesre. A legnemesebb, legtermészetesebb emberi ideálokéi’, folytatott harcunkat a cári ön kényuralommal s z ö v etkezet; zsarnokság leverte, engedte, hogy a nemzet legjobbjai vérpadon, bitófán, vagy az osztrák börtönökben pusztuljanak el. Az első világháborúban sem a magyar nép akaratából vettünk részt, hanem az osztrák Monarchiához fűződő kényszerházasságunk folytán sodródtunk bele. A Nyugat mindig tudta ezt mégsem volt méltányos, hanem a legbrutálisabb eszközökkel darabolta széjjel ezeréves országunkat, és mégnagyobb nyomorba döntötte a jogtalanságok sorozatától oly sokat szenvedett népünket. És részben ezért kellett önöknek kivándorolni, — folytattam A második világháborúban, ugyancsak nem önkéntesen vállalt szerepünkről nem is fontos, hogy beszéljek. Erről majd a jö vő történelemirás lesz hivatv; ítéletet mondani. Minket, akiket a magyar sors sodort ide, vagy a világ más részeire — semmi okunk sincs arra, hogy egymást marjuk. Hi szén a hontalanság, az idegen ben élés egyetlen népnek sem olyan nehéz, mint nekünk, árva magyaroknak. A gyűlöletet ki kell ölni, nemcsak a mi szivünkből, hanem a világon élő minder ember szivéből is. Mert csak igj kerülhetünk közelebb egymáshoz, a világ pedig a megbéküléshez. Mikor befejeztem, mindenki rámnéztet. Egyetlen tekintetben sem láttam már gyűlöletet: szilije mindnyájan hasonlítottunk igymáshoz. Minthacsak egyazon szülőknek gyermekei lettünk volna, — hiszen azok is vagyunk. A kedves egymásratalálás feszültségét házigazdánk törte meg, aki bort kezdett töltögetni \ poharainkba. Aztán valaki duiolni kezdett és mi felszabadultan együtt fuj tűk vele. Egymásután következtek a szebbnélszebb magyar nóták, házigazdánk pedig sűrűn öntögette savanykás borát, ami igazán jólesett a zsiros vacsora után.-Amikor a “Csak mégegyszer tudnék haza menni” kezdetű Jalt énekltük, a volt huszárkapitány már együtt sirt az egykori urasági cseléddel. A volt vasmunkás pedig pertut ivott a volt egyetemi tanárral. Abban aztán nár semmi különös sem volt, hogy az egykori bárókisasszony együtt mosogatta vacsora után az edényeket házigazdánk feleségével, akinek az apja urasági inas volt az egykori Festetich uradalomban. Legjobban azért mégis mi jártunk, a feleségemmel, mert mindennek a szemlélői lehettünk, szivünk igaz örömére. F. L. Finom minőségű GYÉMÁNTOK Órák — Ékszerek ISzakszerü óra- és éksxerjavités Kreielsheimer az ékszer-ajándék üzlet 133 SMITH STREET Tel. Hlllcrest 2-1549 Perth Amboy, N. J.-HA UTAZNI AKAR, repülőgépen, hajón, vagy vonaton, a világ bármely részébe és megelégedett vakációt, nászutat, vagy kéjutazást óhajt . . . — ha Magyarhonban, vagy bárhol másutt élő szeretteinek pénzbeli segítséget kíván nyújtani; — ha jó automobil, ház, bútor, vagy üzleti biztosítást akar, ^ — ha útlevelek, ki- és bevándorlási engedélyek beszerzésére, vagy bármely nyelven irt hiteles okiratokra, vagy azok lefordítására van szükége; — vagy bármily más ügyes-bajos dolgainak szabályszerű kidolgozásáért és elintézéséért , FORDULJON BIZALOMMAL A MI 44 ÉVEN KERESZTÜL KIPRÓBÁLT ÉS FELTÉTLENÜL MEGBÍZHATÓNAK BIZONYULT SZAKEMBERÜNKHÖZ. Cime: CSÍPŐ LAJOS NEMZETKÖZI KÖZJEGYZŐ 303 Maple Street — Tel. VAlley 6-3661 Perth Amboy, N. J. « MAGYAR KÖNYVEK LEGÚJABB VÁLASZTÉKA: JÓKAI MÓR: És mégis mozog a fold (diszkiadás) 682 oldal .........$4.50 GÁRDONYI GÉZA: Aggyisten Biri................................................................. 2.50 Zivatar pékeknél 2.50 Amiket az utleiré elhallgat 2.50 Szunyoghy Miatyánkja 2.50 Kiki a párjával 2.50 A báró lelke 2.50 Te Berkenye 2.50 ” M Hallatlan kíváncsiság 2.50 Szentjános bogárkák 2.25 HELTAY JENŐ: írók, színésznők és más csirkefogók 1.75 Kiskirályok 2.50 TAMÁSI ÁRON: Ábel a rengetegben (szép, uj kiadás) ...................... 3.00 MAKKAI SÁNDOR: Táltoskirály (Erdélyi Szépmiv. Céh kiad.) . 3.50 NYÍRÓ JÓZSEF: A Sibói bölény (fűzve) 2.80 SZERB ANTAL: Gondolatok egy könyvtárban 6.50 RUDYARD KIPLING: A dzsungel könyve (nagyalakú, képekkel) 3.50 BOCCACCIO: Dekameron (kötve) 3.00 Foreign Book Shop (Magyar Hírnök Könyvesboltja) 134 FRENCH ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: CHarter 9-3791 (Postai rendelésnél külön néhány cent postaköltség) P.&A. POULTRY 331 RARITAN AVENUE — HIGHLAND PARK (Az A & P csarnokkal szemben) — Tel. Kilmer 5-6070 SAJÁT VÁGÁSÚ, NAPONTA FRISST” FRISS CSIRKE I RÁNTANI VALÓ, -j-». K j Szóp CSIRIvI'j . . . J3 c...| pulyka" ^£ jjjjjj Naponta friss szép tojás, saját farmunkról Iselinböl!
