Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1954-08-19 / 33. szám
Újból vizsgáznak a franciák A franciáknak gyors egymásutánban többször is kell vizsgázniok. Kinos ügy. Borsózik a háta tanítónak, tanítványnak egyaránt. Az első német felfegyverkezés kérdése. Európát nem lehet megvédeni a németek nélkül, ha Szovjetoroszország döntő támadásra indulna. Tetszik, nem tetszik, a németeket fel kell fegyverkezni. A franciáknak, például, nem tetszik. A távoli szemlélőnek az az érzése, ez a hajdan vezető nagyhatalom mai hanyatló korában szívesebben dőlne az orosz medve halálos ölelésébe, minthogy a francia katona vállvetve küzdjön a némettel a szabadságáért. A jelenére érzékenynek egyáltalán nem látszó francia nemzet mérhetetlenül büszke a múltjára Ezen a fényes múlton pedig csúnya foltokat éppen a németek ejtettek. Bizonyosan igazuk van a franciáknak, ha gyűlölik a németeket. Viszont a mai ember számára, itt a nyugati féltekén, az a lényeg, hogy a franciáknak vizsgázniok kell, mégpedig közvetlenül az indokinai kudarc után, tehát elég. nyomott lelkiállapotban. Nyugateurópa védelmének az ügyét tovább elodázni nem lehet s a tanító bácsi, Uncle Sam, nádpálcája már is fenyegetően emelkedik. A franciák beleegyezésével, vagy anélkül Európa védelmi rendszerének működnie kell, s ezt jól tudják Párizsban. Fanyalogva, alkudozva, különféle módosításokkal a párizsi kormány napirendre tűzte az ügyét. A németek fel vannak háborodva s Washingtonban boszszus a hangulat. A félmegoldások kora lejárt, a kibúvókat nem lehet már elfogadni, ez a vélemény az Egyesült Államok fővárosában. Kemény dió ez a franciáknak, de bele kell harapni. Mintahogy bele kell harapni még egyébbe is. Az északafrikai francia gyarmatokon végbemenő eseményekkel is torkig lakott az Egyesült Államok és általában a nyugati világ, . a -Géppisztollyal nem lehet már gyarmatosítani. Ez—egyelőre— csak a Szovjet kiváltsága. Egy bizonyos, a francia fenegyerek problémája a végső megoldás felé közeledik. Különös jelenség A kötársasági Amerika népének van —sok más közt— egy különös gyöngéje. Legalább minden második amerikai egy kicsit magáénak tekinti az angol uralkodóházat s annak tagjait. Ha az ember igy> kereken, megmondja az amerikainak, csak akkor döbben rá a valóban különös jelenségre. Az újságok voltaképpen a népiélek tükrei. Noshát ha az ember végignézi az amerikai lapokat, akkor minden nap megtalálja az adagot: a királynő itt, a királynő amott, de hiszen ez rendjén is van. Egy nagy birodalom uralkodónője meg is érdemli, hogy személyével foglalkozzanak.Ámde majdnem ekkora az érdeklődés Margaret hercegnő iránt. Az amerikai nép tudni akarja, hogy Margaret miben töri szép fejét? A nagy magazinok minden kis eseménnyel kapcsolatosan sorozatokat hoznak Charles hercegről, a kis trónörökösről és a szerfölött méltóságteljes New York Times első oldalon hozza azt a világrengető hirt, hogy Anna hercegkisasszony négy éves . . . Sokat lehetne még erről beszélni. Még valami megérdemli a felemlegetést. Annak idején Amerika népe olyan lélekszakadva várta a királynő koronázásáról készített filmet, hogy az izgalom legalább akkora volt, mint a baseball világbajnokság idején szokott lenni . . . Ezzel pedig sokat mondtunk. Vájjon azzal lehet magyarázni, hogy a kétségtelenül reális életszemléletü amerikai voltaképpen — a lelke legmélyén — romantikus . . . ? A Tragédia — angolul A magyar irodalom olyan szép, hogy nem kell szégyenkeznünk a világ legnagyobb nemzetei előtt sem. Hogy a világ még sem ismeri eléggé irodalmunkat, annak egy nagy baja van. A fordítás problémája. A magyar müvek angolra fordítása során mindig elvész az eredeti ize, zamata. Főként elvész a magyar nyelv zenéje. A fordítás rendszerint olyan szimpla alkotássá válik, hogy ennek vajmi kevés köze van az eredeti mü szépségéhez. Nemrégiben egy angliai magyar és egy amerikai magyar nyilvános verseny keretében mutatták be Ady Endre “Az ős Kaján” cimü versének a műfordítását. Mindkettő nagy cikkek keretében igyekezett igazolni, hogy az ő fordítása a jó, a tökéletes. Ha egy harmadikat megkérdeztek volna, gyorsan vége lett volna a vitának. A harmadik csak ezt mondhatta volna: minda kettő rossz. Hiszen még a vers címét sem tudták lefordítani . . . Vannak, persze, kivételek. Különös örömünkre szolgál, hogy a new yorki főkönyvtár hét példányt rendelt Madách Imre “Az Ember Tragédiája” cimü nagy drámai költeményéből. Madách müve angolul Ausztráliában jelent meg. Nem azt mondjuk, hogy ezúttal az angolra való átültetés tökéletes, de megjárja. Jó volna viszont, ha erre a nagy irodalmi alkotásra másutt is felhivnók a könyvtárak figyelmét. Madách halhatatlan müve itt Amerikában többet jelenthet sok elmondott beszédnél. Csak nőhetünk vele az amerikaiak szemében. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk, A Presbyteri Szövetség gyűlése Az Amerikai Magyar Református Presbyteri Szövetség országos gyűlését szeptember 5 és 6-án tartja Ligonier-ben, Pa., a Bethlen Otthonban. Ez a Presbyteri Szövetség az egyedüli országos összefogó szervezete az amerikai magyar reformátusokból alakult egyházak kormányzó szerveinek, melyek, habár többféle protestáns denominációk kebelében is alakultak meg, de mind a magyar református anyaszentegyházból ideszármazottaknak a gyülekezetei. Száznál több gyülekezetnek ment ki meghívó erre a kilencedik évi országos gyűlésre, amelyre érdemes lesz minden gyülekezetből képviselőket küldeni, mert olyan két előadás lesz, melyek ma az amerikai magyar reformátusság minden gyülekezetét, minden egyháztagját érdeklik! A földkerekségén élő protestánsok Chicago-ban (Evanston) augusztus 15-től 31-ig tartandó világgyülésének lefolyásáról hallanak ezen a konferencián részletes beszámoló előadást a kiküldöttek. Világtörténelmi jelentősége van ennek a 15 napig tartó “World Council of Churches” gyűlésnek,, melynek megnyitásán több mint százezer protestáns hivő vett részt, kiknek közös imája és sziveikből fakadt himnusza szállt az ég Urához, hogy a föld emberiségének szivét töltse el a Lélek szeretettel és békességgel. Az , egyik előadó Csordás Gábor ref. lelkipásztor. A másik előadás minket, amerikai magyar református hitvallókat közelebbről érintő és érdeklő lesz. Tárgya: “Egyházaink mai feladata a Kálvinizmus és magyarságunk szolgálatában.” Akik figyelemmel kisérik a vasfüggöny mögötti magyar református anyaszentegyházunkról szóló híreket, azok ennek az előadásnak keretei között a jelenről és a közel jövőről kapnak ismertetést és feleletet arra a kérdésre is, hogy ebben az esztendőben miért is alakították itt meg a “Szabad Magyar Reformátusok Világszövetségét”? E- lőadó: Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára. 1939. augusztusában jelen Most van ideje a nagyobb elővigyázatnak HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Augusztusban van, a tapasztalat szerint, a legtöbb polio megbetegedés s ilyenkor kell a legnagyobb elővigyázattal lenni, hogy a gyermekek ne kapják meg ezt a pusztító betegséget. Sajnos, eddig még nem tudták megállapítani, hogy mik a biztos előjelei a poliónak. Azonban mégis vannak kórjelek, melyek mutatkoznak, amikor a gyermek megbetegedik polióban. Ezek a következők: émelygés, levertség, fejfájás, lázasság és a legjellemzőbb az izmok merevsége, különösen a háton és nyakon. Ha valamelyik gyermek egy vagy több ilyen betegség jelét mutatja, úgy azonnal ágyba kell fektetni s orvost hívni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy gyermek ugrál, erősen fárasztó testgyakorlatokat végez, azután, hogy a polió megtámadta, úgy komolyabb betegségbe esik, súlyosabban megbévoltam a Magyar Református Presbyteri Szövetség Cegléden tartott gyűlésén. Háremezer presbyter jelent meg a magyarországi református egyházak képviseletében. Arra a kérdésemre, hogy a sürgős mezei munka idején hogy tudták otthagyni a falvaikat?—a válasza, a szélrózsa miiben irányából érkezők egyese*^«?; akiket megkérdeztem, csaknem szószerint ez volt: “Olyan időket élünk, hogy egy ilyen találkozásból annyi béketürést vihetünk haza, hogy ha a nehéz idők ránkszakadnak,' akkor az elkövetkezendőket könnybeben viseljük, szenvedjük el.” Ezen az országos presbyteri szövetségi gyűlésen való találkozása az amerikai magyar reformátusokból alakult gyülekezetek vezetőinek is Isten nevében ugyanazt a találkozást jelentheti, mint 1939-ben az óhazai testvéreinknek. Senkisem tudja ma, hogy mi történhetik máról-holnapra és erről a gyűlésről békességet és minden elkövetkezendőnek az elviselésére Lélektől kapott erőt vihetnek haza, akik megjelennek. Ne sajnálják az időveszteséget és az áldozatot! Küldjék el képviselőiket erre a gyűlésre minden gyülekezetből. KIRÁLY IMRE a Sajtó-bizottság elnöke. nul. A fontos elővigyázati szabályok a következők: Ne engedjük a gyermekeket uj játszócsoportokba vegyülni. Kerüljük a nagy kifáradást okozó játékokat és megfázást— ezek nemcsak a gyermekek, de felnőttek polióban megbetegedését is okozhatják. Szoktassuk gyermekeinket is arra, hogy étkezés előtt mossák meg mindig kezüket s fürdessük meg naponta őket. Ne sok nyalánkságot, de jó tápláló ételeket fogyasszanak. Ha bekövetkezik a baj és segítségre van szükség, lépjen azonnal összeköttetésbe a National Foundation for Infantile Paralysis helyi osztályával. * * * A polio elleni küzdelem céljaira Amerika népe a “March of Dimes” gyüjtőkampány során szokott adakozni, amely évente január hónapban van. Az idén azonban egy pót-gyüjtés is szükségessé vált, hogy a “gamma globulin” nevű uj védelmező oltásokat minél hathatósabban alkalmazhassák. Az augusztusi “March of Dimes” kampány most kezdődött és mindenkit kérnek, aki szivén viseli a polio elleni küzdelem dolgát, hogy adakozzon, adjon a gyűjtőknek amennyit csak tud! Újabb kommunista propagandahadjárrat a vallás ellen A kommunista párt lapja a Pravda egyik legutóbbi számában felhívja az összes pártszervezeteket, hogy a vallás ellen erélyesebb propaganda hadjáratot folytassanak. A felhívás valószínű oka az, hogy Moszkvában és Leningrádban az utóbbi időben növekedett a templomlátogatók száma. Különösen a fiatalabbak templomlátogatása, valamint a katonáké és tengerészeké aggasztja a kommunista pártot. Az Isten-hit terjedése a kommunista párteszme mindenhatóságába vetett hitet veszélyezteti. Ezért tartja a pártlap szükségesnek az Isten ellen való propaganda fokozását. NEM JÖTTEM EL ... (Válasz Végvárinak, “Eredj, ha tudsz!” cimü költeményére) Nem jöttem el. Vagyok a kapubálvány A régi poszton, régi ház előtt. S ha arra járnak, mély keresztet hányván, Titkon kitérnek, elnémulva ők. Nem jöttem el. Vagyok a szürke por ősök kriptáján, őrző kegyelet. S amint rakódik sorokra a sor, Eléjük tárul sötét üzenet. Nem jöttem el. Vagyok a falevél, Anyám kezére mely zokogva hull, S amig szűr etjükvig kacaja kél, Valaki sir a holt avar alul. Nem jöttem el. Vagyok a felhő éje, Mely ott bolyong a Hargita felett, S amennyi csókot szór mátkám ölébe, Föléjük annyi bánatot temet. Nem jöttem el. Vagyok az alkony fátyol Gyergyói templom égő homlokán, Kiontott vér, amelynek bíborából Átok fakad a lépteik nyomán. Nem jöttem el. Vagyok a fergeteg, Mely ott őrjöng a vén Küküllő-parton, S a füzvirágok amint peregnek Az ő szivükben úgy mélyül az alkony. Az ősi földnek töviskoronás Megfeszítettje, én, nem jöttem el. Ott vesztem, abban, ami elveszett: Halálfia, ki rám emel kezet És kővé dermed, aki megölel. . . CSANÁDY GYÖRGY FONTOS AZ OROSZ NYELV... (FEP) Az orosz nyelv rendkívül erőltetett tanítása még az iskolai bizonyítványokból is kitűnik. Egy középiskolás tanuló “Tanulmányi-Értesitő”-jében a “Magaviselet” után a “Magyar nyelv” jön, utána minden mást megelőzve az “Orosz nyelv” szerepel. Az iskolai bizonyítványban a “Hittan” természetesen már nem szerepel. “A FIZETÉSEK KOSZTRA SEM ELEGENDŐK” Budapestről, 1954 júniusában irt levél egy részlete: “Meglepett engem, hogy mennyire nem ismeritek az itteni helyzetet. Mindenki kínlódik, a fizetések sok esetben — főleg családosoknál — kosztra sem elegendők. Cipő-ruhavétel már a volt középosztály tagjai között ismeretlen fogalmak. Vaj most véletlenül van, csak méregdrága. Égy jobban dotált munkás, vagy tisztviselő órabére kb. 10 dekagramm vaj árának (6.60 frt.) felel meg. Hús nincsen, még az eddigi magas árakon — kb. 6 óra munkabér — sem kapható. Méregdrága a gyümölcs, a zöldségfélék is. Az üzletek (persze csak állami van) mind üresek, csak pocsék szemetet kapni, szövet csak vacak van és egy pár rossz marha box férfi, vagy női cipő ára egy félhavi jövedelem. Ezzel szemben a fizetés egyre kevesebb minden vonalon és most még az elbocsátások réme is fenyeget. Ez a valóság és ha eddig elfogult lettél volna ebben a tekintetben, azért Írtam meg mindezt, hogy tisztán lássál és köszönd meg a sorsnak, hogy te ennek a rendszernek az áldásait nem élvezed. Húszadika körül már kevés ember van Pesten, kinek még van a fizetéséből és akkor megkezdődik a kölcsönkérés, de mindenütt. Borzalmas perspektíva ez . . .” AZ UJ KOMMUNISTA TALÁLMÁNY: ADÓTULTELJESITÉS Az adótulteljesités, mint az állam iránti túláradó rajongó lelkesedés megnyilvánulása, valóban ismeretlen a szabad világban. Itt a polgár kifizeti adósságát az adóhivatalnak — s bizony szívesen veszi, ha a hivatal értesíti, hogy visszatérítésben részesítik. Az adótulteljesités a bolsevizált államok kiváltsága. A Magyar Nemzet julius 30-i számában olvassuk, hogy “az adómorál Budapesten igen örvendetesen javul ... A főváros lakossága ez év első felében 110.5%-ra teljesítette adófizetési kötelezettségét ... A XX. kerület eredménye 121.5%, második helyen áll az I. kerület 118.4 százalékos, harmadik helyen a IV. kerület 117.5 százalékos aránnyal.” A Magyar Nemzet felvilágosítja olvasóit az adóteljesités okairól is: “A dolgozók kereseti viszonyainak javulásán (?) kivül a kedvező adóbevételek elérését jelentősen elősegítette a kongresszusi verseny, amelynek lelkes lendületében Budapest dolgozói igyekeztek állampolgári kötelességüket minél jobban teljesíteni. A lakosság körében nem egy esetet ismernek, amikor a szomszédok, vagy az egyszakmabeliek ösztönözték egymást az adó pontos befizetésére.” Tudjuk, hogy a valóságban mit jelent ez az ösztönzés: a házmegbizottak és üzemi megbízottak denunciáló fenyegetését. S tudjuk azt is, mért jutott a budapesti polgár ilyen kitüntető elsőséghez az adófizetésben: egyszerűen azért, mert a parasztság nem fizeti be adóját, mint ahogyan nem, teljesiti a begyűjtést sem, s ezzel súlyos csapást mér a rendszerre. Kidják a yaltai konferencia titkos feljegyzéseit Alger Hiss, a kémkedésért börtönre ítélt volt külügyminiszteri titkár, aki hangadó volt a yaltai konferencián, titkos feljegyzéseket készített arról, melyet most dolgoznak fel a külügyminisztériumban s azokat washingtoni jelentés szerint rövidesen nyilvánosságra hozzák. A közlés célja, megismertetni a közönséggel, hogy milyen nagy befolyása volt Alger Hissnek, az egyezmény döntő pontjainak meghozásában úgy Yaltában, mint más konferenciákon, melyek a Szovjet érdekeit szolgálták s melyeknek következménye lett a Szovjet előretörése s hódításai a második világháború után. Vörös propaganda özönlik Amerika minden részébe... A postaügyi minisztérium szerint a vasfüggöny mögül vörös propaganda levelek, nyomtatványok özöne árad Amerikába. A politikai propagandairatok egyrészét már a vámhivatal feltartóztatja, de még igy is tonnaszámra kapják amerikai polgárok a vörös mételyt terjesztő nyomtatványokat. Bár a postaügyi minisztérium fordítókat tart, akik a külföldi nyomtatványokat angolra fordítják, nem tudnak lépést tartani a munkával annyira megnőtt a forgalom a vasfüggöny és Amerika közt. Kommunista könyvek, folyóiratok, újságok és sokszorosított iratok bombázzák a tengerentúl született, naturalizált amerikaiakat. Bár sokan, akik odaát születtek, visszaküldi!* a propaganda füzetet, ráirva; hogy “a címzett nem fogadta el,” a vörösöket ez nem érdekli, továbbra küldik a mérgező nyomtatványokat. Még az úgynevezett irodalmi folyóiratok is propagandáyal vannak tele. Arról Írnak, hogy milyen boldog a kommunista munkás és milyen szerencsétlen a burzsuj világ dolgozója. EGYHÁZAIN!, és EGYLETEINK anyagi hozzájárulása nélkül az Amerikai Magyar Szövetség képtelen lesz betölteni feladatát, elvégezni a rábízott munkát. Ezúton nyilvánosan is felkérjük tehát az amerikai magyar egyházak és egyletek vezetőségét, hogy megajánlásaikat minél hamarabb szíveskedjenek eljuttatni e címre: American Hungarian Federation, 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C.