Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1954-04-22 / 16. szám

VOL. XXXIII. ÉVFOLAM NO. 16. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1954. ÁPRILIS 22. Vizsgálat indult meg az atom­kutatás egyik legnagyobb tudósa ellen Az amerikai népies kifeje­zés szerint, mit az irodalmi nyelvben nem használnak, “hot potátoe” alatt azt értik, amit a magyarban körülbelül a kéztyüs kézzel való kezelést jelent. Ilyen hot potatoe, mi­nek szószerinti fordítása — forró krumpli — ;az a szenzá­ciós hir, hogy Dr. Robert J. Oppenheimert, kinek az atom­bomba létrehozása terén elért eredményei következtében a tudományos körökben “Mr. Atom” nevet adták, az ország biztonsága érdekében Eisen­hower elnök megfosztotta at­tól a lehetőségtől, hogy titkos government adatokhoz hozzá­férhessen. Még megközelítő­leg sem járt senki annyira hozzá, hogy az első atombom­bát sikerült az Egyesült Álla­moknak előállítani, mint Dr. Oppenheimer, kit az atomku­tatás terén a világ legbrillián­­sabb tudósának tartanak. Az a tekintély, amit az ő neve je­lentett, egyszerre és váratla­nul, legalább is a titokba be nem avatottak részére, a sár­ba tipródott. Megrendülve vette tudomá­sul az amerikai közvélemény ezt a hirt, mert ezek után az egyenesen gondolkodó átlag­ember igazán nem tudja, hogy tulajdonképen mi megy végbe ebben az össze-vissza zavaro­dott világban. Fejtegetni pró­bálni, vagy véleményt monda­ni ebben az egyelőre kuszáit kérdésben, ép annyira “hot potatoe,” mint a világ tudo­mására hozni, hogy az atom kornak egyik legnagyobb tu­dósát, kire az Egyseült Álla­mok egyik legjobban őrzött titkát bízta, maga az Elnök megbízhatatlannak találta. Bizonyára nagyon nehéz elha­tározás előtt állott Eisenhow­er elnök, mikor ezt a tényt nyilvánosságra hozta, de nem volt más választása, mert az Atomic Energy Commission javaslata után kénytelen volt ezt megtenni. Azt talán majdnem fölösle­ges a fentiekhez hozzáfűz­nünk, hogy Dr. Oppenheimert kommunistákkali rokonszenv­­vel vádolják, mit az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején elkövetett ténykedé­seire alapítják. Mindenesetre igen fontos, hogy a valószínű­leg sokáig különleges mérlege­lés alá kerülő tények valódisá­gának megállapításáig min­den hisztériától mentesen vár­juk ki az események fejlődé­sét. A felhozott vádak meg­vizsgálása az Atomic Energy Comission alkalmazottjaira vonatkozó biztonsági bizott­ságra van bízva, melynek elnöke Gordon Gray volt hadügyminiszter, a bizott­ság tagjainak elfogulatlansá­gához és integritásához két­ség nem férhet és határozatát az amerikai demokratikus el­vek igazságai alapján fogja meghozni. Volt-e szükség arra, hogy a viszgálat befejezése előtt szellőztessenek egy hires tudós ellen felhozott ideológiai vádakat? Mindenesetre nyílt kérdés, amire a válasz nem könnyű megadni, hogy helyes volt-e az egész ügyet nyilvánosságra hozni, mielőtt az eljárást Dr. Oppenheimer ellen felhozott ténykedések jogi következmé­nyeire való tekintettel lefoly­tatták volna? Ugyanis e vizs­gálat lefolytatása nélkül egy­előre nem lehet tudni, hogy Dr. Oppenheimer elkövetett-e olyan cselekményeket, ami­kért őt büntetőjogilag felelős­ségre lehet-e vonni? Ha igen, akkor a nyilvánosságnak joga van az ügyet teljes egészében megismerni. Tekintettel azon­ban a jelenlegi zavaros világ­­helyzetre, semmi jó nem szár­mazna abból, ha a vizsgálatot lefolytató bizottság Dr. Op­penheimert b ü ntetőjogilag, vagy más módon nem találna felelősségre vonhatónak, mert igy alaptalanul hurcolnánk meg egy olyan egyént, kivel szemben tudományos szolgá­latai alapján az Egyesült Ál­lamok bizonyos mértékig er­kölcsi hálára van kötelezve. Ellenben kétségtelen, hogy el­lenségeink kezébe óriási pro­paganda anyagot adtunk már most is, akár igazak, akár nem, azok az állítások, amik­nek alapján Dr. Oppenheimer ellen a vizsgálatot megindí­tották. Ha azok igazaknak bi­zonyulnak, akkor a .vizsgálat befejezése után is rá értünk volna az ügyet a nyilvános­ságra hozni, mert Eisenhower elnök a szükséges preventív intézkedéseket úgyis megtet­tette. ^Ellenben ha az állítások valótlanoknak, vagy azokhoz fűzhető következtetések hely­teleneknek bizonyulnak, ak-. kor sokkal jobb lett volna, ha az ügyet sohasem hozzák hi­vatalosan a közvélemény tu­domására. Súlyos visszaélések az FHA által biztosított építkezési kölcsönök terén A másik belpolitikai szenzá­ció a múlt héten a tömeges házépítések előmozdítását és megkönnyítését kölcsönökkel támogató government intéz­ménynek, a röviden FHA né­ven ismert Federal Housing Authority-nak keretében el­követett visszaélések leleple­zése volt. Tulajdonképen az FHA a kölcsönöket csak biz­tosította, de magúkat^ a köl­csönöket a bankok folyósítot­ták az FHA által jóváhagyott összegek erejéig, vagyis ami­kért a government a felelőssé­get elvállalta. Hogy az FHA felelős közegei összej átszot­­tak-e az építési vállalkozók­kal, vagy pedig könnyelműen és tudatlanul végezték hivatá­sukat, aminek következtében az ország sok száz millió dol­lárra rugó veszteséget fog szenvedni ? — az egyelőre még nem lett megállapítva. Azon­ban a nagy tisztogatási műve­let természetesen azonnal megindult, s már is sok nagy állásban levő személy vonult azonnal “nyugdíjba,” de egy­előre nem lehet tudni, hogy mi történik majd azokkal, kik jogosulatlanul jutottak hihe­tetlen nagy hasznokhoz. A módszer, mely szerint az építkezési vállalkozók tör­vényellenesen jutottak nagy “A jó kormányzat folytatásáért” Nemtelen támadás... kommunista berkekből A május 11-iki városi válasz­tásokon Perth Amboyban a sza­vazólapon a “H” vonalon vannak a “Jó Kormányzat Folytatása” nevű lista jelöltjei. A visszavá­­lasztásra pályázó James J. Flynn, Jr. polgármesterrel az élen további négy évi terminusra van jelölve ismét Mihalkó P. István városi tanácsos, a három másik commissioner-j elölt pe­dig: Dr. Richard M. Budnicki fogorvos, Ernest M. Muska, a California Oil Co. számvevője és Rocky F. Terio festő-vállalkozó. Ezek azok a férfiak, akik Perth Amboy város eddigi vezetését lesznek hivatva tovább folytatni a szavazópolgárok többségének akarata szerint, amit a május 11-iki községi választáson ki­nyilvánítanak . . . A jelölteket egyenként egy másik cikkünkben fogjuk bemu­tatni. Most nézzük meg, mi a platfoim-ja ezeknek a jelöltek­nek és mit értenek a “Jó Kor­mányzat Folytatása” alatt: Stabilizált városi adó-ráta. 1952-ben $7.99, 1953-ban 7.93, 1954-ben pedig ismét $7.99 az adóráta. A jelöltek Ígérik, hogy továbbra is ezen a színvonalon fogják az adót tartani. A megyei adó-j árulék egyen­lítése. 1954-ben a városi adójá­rulék $3,821,204-el csökkent, a­­mi a városnak közvetlenül $48,- 418.65 adómegtakarítást jelen­tett. A bond-alatti adósság csök­kentése. A város bond-adóssága az elmúlt négy év alatt 2 millió dollárral csökkent. Ezt a csök­kentést folytatni fogják. Fizetések. 1950 óta évi 900 dollárral javították a városi tan­erők, tűzoltók, rendőrök és más városi alkalmazottak fizetését. A terv az, hogy az egész fizetési kérdést egy párton-felüli, polgá­rokból alakított bizottsággal fogják megvizsgáltatni és annak javaslata szerint változtatni. Alkalmazottak nyugdija és csoport-bzitositása. A városi al­kalmazottak megfelelő nyugdíj­­tervet és csoport-életbiztositást kaptak, amire a város több mint $785,000-t költött el. Civil Service. Bevezették a községi alkalmazottaknak a Ci­vil Service rendszert, ami által munka-biztonságot, igazságos és haszonhoz, körülbelül az volt, hogy a kölcsönök iránti folya­modás alkalmával sokkal na­gyobb összegre állították ki az épületek előállítási árát, mint amennyibe az ténylegesen ke­rült. És ebben annyira sze­rénytelenek voltak, hogy a kölcsön árából nemcsak az épületeket voltak képesek fel­építeni, hanem azonkívül egy tekintélyes haszon is maradt a feleslegből. Törvény szerint nekik a tényleges építkezési költség bizonyos százalékát kellett volna előzetesen befek­tetniük, mielőtt FHA kölcsön­re j ogosultak lettek volna. Te­hát ennek a törvényes követel­­(Folyt. a fi-ik oldalon) egyenlő előléptetési és fizetés­­javítási leheőséget kaptak. Füst- és levegő-javitási ter­vek. Az ipravállalatok és a nagy­­közönség közreműködésével en­nek az életbevágóan fontos prob­lémának okos megoldását fogják keresztülvinni. Lakásügy. Mindig támogatni fognak és segítenek minden al­kalmas alacsony-bérű és veterán lakásügyi elgondolást és tervet. Utcai világítás és felírások. Folytatni fogják afc utcák meg­világításának és névtábláinak folytonos feljavitási program­ját. Városrendészet. — Folytatni fogják a helyi Városrendészeti Tanács működésének támogatá­sát, a folyamatos fejlődés érde­kében. Ipar. A meglevő iparvállala­tokkal való további együttműkö­dés, uj iparvállalatok felkarolá­sa és a fizetések magas színvo­nalon tartása mellett. Ifjúsági és recreation pro­gram. — Folytatása annak a programnak, amelynek keretén belől képzett felvigyázókkal fiuk és leányok szórakozási aktivitá­sait kiépítették. Iskolaszéki Tnács. — Az Isko­laügyek Tanácsába, a kinevezé­seket a rátermettség, jellem és a városnak nyújtott szolgálatok szerint fogják eszközölni. Parkolás. — A vásárlóközön­ség és a kerestedők érdekeinek egyaránt megfelelő további au­tóparkolóhelyek létesítése a fő­utcák mentén. Polgári Védelem. — Első he­lyen fog szerepelni és elsőbbsé­get élvez az életbevágóan fontos polgári védelmi felkészültség munkája. Bingo. — A bingo-jatéknak a városban való engedélyezését helyeslik. Tanács-ülések. — A nyilvános városi tanács-ülések és viták he­lyénvalónk, a jelöltek azonban nem fogják tűrni azt, hogy bár­ki is személyes támadásokra és politikai ugródeszkának hasz­nálhassa ezeket a gyűléseket. Jó kormányzat. — A jelöltek ígérik, hogy felelősségteljes fér­fiakhoz méltó, tisztességes, be­csületes és erdményes kormány­zatot fognak folytatni. Felelősségteljes férfiakat vá­laszt a városi vezetőségbe az, aki május 11-én a szavaólistán a leg­alsó sorra, a “H” vonalon végig szavaz! *** Nyári időszámítás! A korán kelők, vagy éjszakán át dolgzoók jól tudják, hogy haj­nali 4 óra után pár perccel már világosodik, virrad . . . Tavasz van s elérkezett az ideje ismét annak, hogy az óramutatót egy órával előre vigyük s a nyári időszámítás szerint rendezzük be életünket . . . Most szombaton este, lefekvés előtt mindenki igazítsa meg az óráját, mert vasárnap már az uj időszámítás szerint megy min­den. Vártuk, tudtuk, hogy jön a felröffenés kommunista berkek­ből azon cikkünk nyomán, a­­melyben a Bound Brook-i úgyne­vezett “Munkás Otthonban” végbemenő kommunista filmbe­mutatóról, maszlagolásról emlé­keztünk meg nemrégiben . . . Megjött az első fecske, mégpe­dig a kommunista Magyar Szó­val “egy kaptafára és egyazon nyomdában készülő Newarki Hírlapban. “Egy újságíró elté­velyedése” címet adta gyermek­ded vezércikkének Ács Pál (vagy a rossz-szelleme!) és abban min­ket szapul, személyünket és lap­jainkat gúnyolja, ócsárolja ez a magáról és az újságírói tisztes­ségről teljesen megfeledkezett szerencsétlen alak, beszélve min­den másról, csak arról nem, ami­ről illett volna. (Félre beszél, mint Deákné, amikor a vászon árát kérték tőle!) Arról, hogy miért hirdeti és dicséri a kom­munisták előadásait,’ hallgat. Ellenben idézi a mi néhány hét előtti egyik cikkünknek egy ré­szét, amelyben végül is megbo­­csájtás keresztényi szellemében “egy izig-vérig jó magyar em­bert s hajdani barátot” gyászol­tunk el... s aztán ő merészel ne­künk “újságírói etikáról” beszél­ni, amit “egy újságírónak min­denkor respektálni kell” ... ez a szerencsétlen flótás akar min­ket kitanitani, aki az amerikai magyar újságírás nívójának le­­sülyesztésében évek óta borzal­mas férclapokkal jár legelői! Bárgyú cikkét azzal fejezi be ez a szánalmas figura, hogy c mondja nekünk: “Be kell látnia, hogy a lapszerkesztéshez vala­micskét érteni kell, ő pedig csak annyit ért ahoz, mint a csizma­dia a harang öntéshoz. Ajánljuk. vonuljon félre, szerezze meg azi a kis örömet a New Jersey-i ma­gyarságnak. Jóindulatulag a­­jánljuk, tűnjön el, még pe­dig minél előbb.” Miután az újságíráshoz nyil­ván sokat értő Ács Pál jóindula­táról a fent idézett burkolt fe­­nyegtésből is meggyőződtünk, elhatároztuk, hogy megtesszük észrevételeinket hozzánk inté­zett kedves szavaira. Igaz, hogy nem szívesen szántuk rá ma­gunkat arra, hogy leereszked­jünk az ő és társai nívójára, de úgy vagyunk vele, mint az az ember, akinek veszett kutya a­­kar a lábába harapni: ha fel nem rugjuk az ilyen kutyát, tovább garázdálkodik. :{c * * Nézzük meg mindenek előtt, hogy ki ez az Ács Pál és mi indí­totta őt arra, hogy ilyen gyaláza­tos cikket írjon, vagy Írasson lapjába ellenünk? Ez a zseniális újságíró lapja anyagát úgy szedi össze, a többi magyar lapokból ... A négy ol­dalon van cikk a kommunista Magyar Szó-ból (ott helyben át­véve) . . . aztán ollóz cikkeket más magyar lapokból is, amiket hetek, hónapok múlva közöl le s a fennmaradó helyet a mi négy jerseyi lapunkból is hetekkel az­SZÁZ ÉV ELŐTTI, AMERIKÁBAN NYOMOTT KOSSUTH-BANKÓK Több oldalról jött érdeklődésre itt közöljük azoknak a Kossuth-bankóknak a képét, amelyeket egy évszá­zaddal ezelőtt itt nyomtak Amerikában, Kossuth Apánk megrendelésére. Ha nem tévedünk, az érdeklődőket leg­inkább a középső rajz fogja érdeklődni ... a magyar kiscimer . . . előtt kiollózott cikkeinkkel szok­ta megtölteni. Aríii “friss” irás van abban a világlapban, az pe­dig merő badarság! (Egy közel­­multi példa erre: nemrégiben lelkészválasztás volt Perth Am­boyban. Néhai Ft. Dr. Vincze Károly főesperes örökébe egy­hangúlag megválasztották Nt. Ábrahám Dezső lelkészt amboyi lelkipásztornak. Ez vasárnap történt s mi a következő csütör­töki számunk első oldalán, an­nak rendje s módja szerint hoz­tuk a hirt, a cikket és a fényké­pet Nt. Ábrahámról, a megvá­­lesztott lelkészről. Ugyanakkor, a választás utáni csü­törtökön pedig megjelent Ács Pál ujságiró-zseni Newarki Hír­lapja és annak első oldalán egy felelőtlen, bárgyú irás arról, hogy kik a jelöltek az amboyi szószékre, kinek van a legna­gyobb esélye, stb. Nt. Ábrahám­nak, a vasárnap megválasztott uj lelkésznek még a neve sem szerepelt a cikkben, amelyet Newarkon (vagy hol?) Írtak meg, tendenciózus, de egyáltalán nem kétséges szándékkal avat­kozva be a Perth Amboy-i füg­getlen református gyülekezet legbelsőbb ügyeibe. A mi Hír­adónk hivatalos lapja ennek a gyülekezetnek, de ilyen belső ügybe, lelkészválasztás kérdésé­be nem szólunk bele, mert ezt a kérdést teljesen magának tartja fenn minden gyülekezet. A New­arki Hírlap és jólinformált, e­­rénycsősz, etika-professzor szer­kesztője vette magának a jogot és bátorságot, hogy zagyvaságo­­kat írjon össze és még hozzá ak­kor, amikor a lelkész már meg volt választva . . . Valóban: az ilyen lapot megvetéssel, undor­ral dobják el azok, akikben van egy szikrányi tisztességérzet!) Ács Pál, ez a testileg és szelle­mileg szánalmas állapotban levő, egyedül lézengő ujságiró-disz­­példány, — aki minket “jobb sorsra érdemes, törtető, dolláro­kat hajszoló fiatalember”-nek becéz, — annyira nem törtet, hogy eddig még csaknem min­den nyomdának adósa maradt, ahol a lapját nyomták, mig vé­gül bekerült oda, ahová való: az orosz komi nyomda fertőjébe... Úgyszólván könyöradományok­­ból, koldulásból tengeti már az életét s adja ki azt a valóban “jobb sorsra érdemes” newarki négyoldalas gyalázatot ... Mi indította e támadó cikk közlésére ezt a beteg embert ? Az irigység és az elvakult bosszú! Az irigység, hogy mi vagyunk, boldogulunk, szép, nagy lapot a­­dunk olvasóink kezébe és lapvál­lalatunk komoly üzleti alapokon nyugszik. Hogy mi a nyomdának mindig pontosan megfizetjük a heti párszáz dolláros számlát és nem jajgatunk ... Az afeletti irigység, hogy mi folytonosan gyarapszunk és még az általa emlegetett kis egyházak “boj­kottját” is, -hála a jó Istennek, immár ötödik éve jól elbírjuk, mert a nji olvasóink tudják, hogy mit hívásnak és hűségesek hozzánk ... És a bosszú! a bosz­­szu ördögi érzete tétette Áccsal az első oldalra azt a múzeumba való beteg agyszüleményt ... a bosszúé . . . azért, mert megír­tuk, hogy a kommunista Magyar Szó és az azzal egy műhelyben és egy kaptafára készülő Newarki Hírlap ékesen beharangozták azt a bizonyos Bound Brook-i mozi­előadást, ahol a mai Magyaror­szág kommunista-propaganda filmjét mutogatták . . . Nem ez az első eset, hogy Ács (Folyt, a _rik oldalon) Megszűnt egy magyar hetilap... A Bridgeport, Conn.-ban meg­jelenő “Amerikai Magyarság” c. hetilap, — amelyet néhány év óta Székely Izsó, az Amerikai Magyar Népszava évtizedeken át volt igazgatója adott ki — áp­rilis elején váratlanul, minden előzetes bejelentés nélkül meg­szűnt. Egyszerűen nem jelent meg többet . . . A lapot néhai Csongrádi Kor­nél alapitotta. Kezdetben “Bridgeport,” később “Egyetér­tés” volt a neve, a negyvenes é­­vek elején pedig az ottani ma­gyar lelkészek vették át és “Mi Lapunk” néven adták ki. Főt. Chernitzky István halála után azonban válságba jutott a fap, amelyet aztán nyomdástól, adós­­ságostól együtt Nadányi Pál és Boros László, a Népszava volt szerkesztői vettek át, de Nadá­­nyinak a Voice of America-hoz történt távozása után Boros gyű­lölet-szitásra, rombolásra, táma­dó és piszkolódó cikkek közlésére engedte át a lapot, amelytől az­tán, a bajok tornyosulása idején sietve megvált. . . Az uj tulajdo­nos Székely Izsó lett, illetve a Hungarian Publishing Co. Inc., amelynek elnöke és Lázár Miklós távozása után szerkesztője volt. Hogy mi okozta a lap és a válla­lat hirtelen megszűnését, nem tudjuk, de sejtjük, hogy anyagi nehézségek ... Az utóbbi pár év alatt egészen jól szerkesztett, tartalmas, 8-oldalas lap volt az Amerikai Magyarság, de néhány héttel ezelőtt ismét egy komisz, éllel írott cikket láttunk benne s akkor már tudtuk, hogy valami nincs egészen rendjén . . . Szé­kely Izsó kifáradt s már nem tartotta elég erősen a gyeplőt a kezében . . . A bridgeporti magyarság ré­gi hetilapja megszűnt s ezzel is­mét eggyel kevesebb lett az ame­rikai újságok száma ... Ez pedig egyáltalán nem arra mutat, hogy növekszik, gyarapodik, erősödik a mi sajátos amerikai magyar é­­letünk ... igazán nem jelenti azt, hogy újabb magyar lapok alapí­tására és elkezdésére alkalmas időket élünk...! (Lapzártakor értesülünk ar­ról, hogy a lap érdekeltségeit: e­­lőfizetőinek, hirdetőinek “jóaka­ratát” Gombos Zoltán vásárolta fel, napilapjai részére.) A bridgeporti magyar hetilap megszűnéséből mi azt a tanulsá­got vonjuk le barátaink, előfize­tőink és hirdetőink részére, hogy: tekintsék lapunkat a sa­ját ügyüknek is, támogassanak továbbra is minden lehető mó­don, hogy még sok-sok éven át lehessen itt egy helybeli magyar lapunk, mert addig lesz itt “ma­gyar élet,” amig magyar újság van! Az utóbbi években meg­szűnt magyar lapok helyébe nem indult uj, mert nem indulha­tott . . . s ahol csak * megszűnt egy-egy magyar lap, ott elcsen­desült . . . onnan hírét se halljuk már a magyar életnek . . . Ahogy az egyik laptársunk nagyon helyesen megjegyzi: “. . . a magyar sajtó halálát gyors iramban fogja követni a magyar közélet halála is, mert; “nyelvében él a nemzet” és a nyelvet a sajtó ápolja és tartja ébren...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom