Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-09 / 15. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhjL Only* dlunqahjum. WouiApapoh- ßjdiisuL cuuL (pubiiAhsucL in. (pcAtfa. Chnboip VOL. XXXII. ÉVFOLYAM'— NO. 15. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. ÁPRILIS 9. A háború és béke körforgása Az első világháború kitöré­se óta az emberiség nagy ré­sze többször ment keresztül olyan időponton, melynek be­következése fordulatot jelen­tett a világ sorsának a kiala­kulására. Száz milliók várták sóvárogva az első világháború befejezésének sokáig késedel­mes napját. Mit hozott ennek a háborúnak befejezésé t je­lentő béke ? A részletek mellő­zésével a választ ebben a rö­vid mondatban fűzhetjük ösz­­sze: egy újabb és nagyobb há­borúnak a csiráját. Mit hozott a második világháború utáni béke? Ugyanazt, mint amit az első hozott, — csak a formai megnyilatkozásban van egye­lőre egy kis eltérés. Az újabb háború csiráját ez a második béke (?) is elve­tette és az előjáték mostan Koreában játszódik le sokkal több szereplővel, mint ameny­­nyi az első előjátéknak Spa­nyolországban volt. A koreai háború már közel három éve tart. Most elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amely a koreai háború befejezését jelentheti. A múlt héten váratlan nagy események lehetőségének be­következését jelentő hírek ér­keztek a vasfüggöny mögül. A kommunisták ha nem is hatá­rozott béke ajánlatokkal, de a fél évvel ezelőtt abbahagyott fegyverszüneti tárgyalások ujrafelvételére alkalmas fel­tételekkel fordultak a nyugati demokráciákhoz. A kommunisták béke aján­latának értéke Mi sohasem akartunk há­borút és a koreaiba is csak a körülmények kényszerítő ha­tása alatt sodródtunk bele, a­­zért örömmel ragadunk meg minden alkalmat, mely az em­beriségnek békésebb, nyugod­­tabb és szabadabb életet bizto­síthat. Ezért jelentette ki Ei­senhower elnök, mikor a kí­nai kommunisták a beteg és sebesült hadifoglyok kicseré­lésével egyidejűleg kérték a fegyverszüneti tárgyalások újra felvételéris, hogy az E- gyesült Államok kormánya minden olyan ajánlatot, mely a békét elősegítheti, úgy ér­telmezi, mint ahogyan az mondva van. Vagyis az elnök mindaddig hisz az ajánlat ő­­szinteségében, mig annak el­lenkezőjéről meg nem győző­dik. Tekintettel arra a sok ke­serű csalódásra, amikben a nyugati demokráciáknak ré­szük volt a második világhá­ború befejezése óta az orosz kommunistákkal kötött meg­állapodások be nem tartása miatt, Eisenhower fenti kije­lentése félremagyarázhatatla­­nul mutatja, hogy mi valóban és őszintén szeretnénk módot találni egy elfogadható béke megkötésére. Nem, elég világos a kínai mi) tiszt erelnök aj án lata Ha valóban ez a szándékuk a kínai kommunistáknak, il­letve a Kremlin uj urainak, akkor a Panmunj ómban most hétfőn összeült fegyverszü­neti bizottságnak egy olyan kérdést kell előbb tisztázni, mely Chou En-!ai kínai kom­munista miniszterelnöknek a­­zon beszédéből, amivel ez az uj béke-offenziva megindult, elég tisztán ki nem világlik. Ezért Clark tábornok jegyzé­ket intézett a kínai főhadi­szálláshoz, hogy az összes ha­difoglyok kicserélésére Vonat­kozó tárgyalások megkezdése előtt bővebb magyarázatot szeretne kapni Chou En-lai a­­jánlatára vonatkozólag. U- gyanis a régebbi fegyverszü­neti tárgyalások azért marad­tak abba, mert a nyugati de­mokráciák ragaszkodtak ah­hoz, hogy az ő fogságukba e­­sett kommunista hadifoglyok­nak szabad választásuk le­gyen visszatérni olyan terü­letre, ahova ők menni akar­nak. Tehát ne legyenek.kény­szerítve kommunista fennha­tóság alá kerülni, ha jogos o­­kuk van félni a kommunista hatóságok bosszújától. Ezzel szemben a kommunista főhad­­vezetőség a fegyverszünet megkötésének előfeltételéül az összes kommunista hadi­foglyok átadását követelte. A mi hadvezetőségünk a kormányunk utasítására azt ajánlotta a kommunistáknak, hogy a végleges béke megkö­téséig azok a hadifoglyok, kik nem akarnak kommunista fennhatóság alá kerülni, sem­leges országokban találhassa­nak menhelyet. Ezt a megol­dást ajánlottá India képvise­lője is az Egyesült Nemzetek tanácsának, s bár az ajánlatot nagy többséggel el is fogad­ták, a kommunisták ezt hatá­rozottan visszautasították. Chou most sem fogadta el az önkéntes repatriálás elvét, ellenben beleegyezését aján­lotta beszédében ahhoz, hogy azok a hadifoglyok, kik köve­telik (“insist”) — mondja az angol fordítás) a saját zász­lóik alá való visszakiildetésü­­ket, azok oda vissza küldesse­nek. Ez a mi szemünkben egy olyan nyakatekert kínai okos­kodás, ami talán megfelel a kínai mentalitásnak, de nem lehet megfelelő az egész vilá­got érdeklő igen komoly nem­zetközi kérdés megoldásánál. Ugyanis nem ad választ arra a problémára, hogy mi legyen a sorsa azoknak a hadifog­lyoknak, akik nemcsak hogy inszisztálják, hogy a kommu­nista zászló alá kerüljenek vissza, hanem egyenesen ret­tegnek még annak a gondola­tától is. Nem hagyjuk magunkat félrevezetni Habár Eisenhower a kom­munisták béke hajlandóságá­ra azon melegében ahogy az tudomására jutott, azt mond­ta, hogy a kínai kommunista miniszterelnök beszédének ő­­szinteségét az amerikai ‘be­nefit of doubt” elve alapján nem akarja kétségbe vonni, mindazonáltal néhány nappal később a North Atlantic Trea­ty megkötésének (Az Észak Atlantic Egyezmény) negye­dik évfordulóján figyelmez­tette Nyugat-E urópát, hogy a jelenlegi orosz béke fuvalmak dacára is kellőképen védekez­nie kell minden erőszak ellen. Azt mondta az elnök : “Keserű és kétségbevonha­tatlan tapasztalatokból meg-Az Amerikában tartózkodó kiiföldiek kötelességei az uj Bevándorlási Törvény érteimében (Az alábbi cikk, az uj bevándorlási törvény rendelkezéseit ismereteti a Common Council szerkesztésében, de nem fog­lal álláspontot a törvény hátrányai vagy előnyei kérdésében—5.) A külföldi állampolgár, akit az Egyegsült Államokba been­gedtek — akár mint bevándor­lót, akár mint látogatót — nem­csak az ország törvényeinek kö­teles engedelmeskedni amelyek polgárokra és nempolgárokra egyformán kötelezők, hanem o­­lyan speciális előírásoknak is, a­­melyek csak külföldiekre vonat­koznak. Az uj McCarran-Walter féle bevándorlási törvény változtatá­sokat hozott be az idegenek köte­lességeinek a meghatározásá­ban, súlyosbította a büntetése­ket azokkal szemben, akik köte­lességeiket nem teljesitik. Min­den külföldi állampolgárnak te­hát fontos érdeke, hogy ponto­san ismerje az előírásokat. Ezek a következők: 1. Évenkénti cimbejelenlés. — Minden idegen köteles január havában az igazságügyminisz­tert értesíteni tartózkodási he­lyéről, az 1-53. számú űrlapon, amelyet bármely postahivatal­ban vagy Bevándorlási Hivatal fiókjában szerezhet be. (Azelőtt tanultuk, hogy békét a gyenge nem védheti meg. Erőt köve­tel az; erőt a fegyvereinkben, erőt a gazdasági életünkben, de legfőképen — erőt a lel­kűnkben.” Ugyanakkor fi­gyelmeztette az elnök Orosz­országot is, hogy ha a NATO- hoz tartozó országok bárme­lyikét is megtámadná, akkor az erőszakkal szemben az ösz­­szes többi államok egyöntetű­en fognak ellenállni. Eisenhower elnöknek ebből a beszédéből a kommunisták is megtanulhatják, hogy a félrevezetések korszaka le­járt. Ha tisztességes békét ko­molyan akarnak, akkor azt tő- • lünk könnyen megkaphatják, ha azonban továbbra is csak (Folyt, a 3-ik oldalon) január 1-10 között kellett ezt az űrlapot benyújtani.) A kitöltött papirost nem lehet postán be­küldeni, hanem személyesen kell a postahivatalban átadni. Ha a külföldinek nehezére esik az űr­lap kiállítása, a hivatalnokok szívesen segítenek neki. Ha az idegen január 1-én nem tartózkodik az Egyesült Államok területén, megérkezése után kell ezt az űrlapot benyújtania. A 14 éven aluliak bejelentését a szü­lők vagy a gyám végzi el. 2. Címváltozás bejelentése. — Címváltozást 10 napon belül, a postahivatalnál b e s zerezhető AR-11 sz. űrlapon kell bejelen­teni. A két fenti jelentésen kívül, a látogatók, tehát azok, akiket csak ideiglenesen engedtek az országba, még minden három hónapon belül is kötelesek az 1-53. sz. formát kitölteni, még akkor is, ha címük nem válto­zott meg: A fenti előírások elhanyago­lása pénz-, sőt bjrtönbüntetés­­sel jár és ha a vétTjg szándékos, az idegen deortáihátó. 3. Lajstromozás és ujjlenyo­matfelvétel. — Minden 14 évnél idősebb idegen, akinek még nem vették fel az ujjlenyomatát A- merikában, vagy bizumának ki­állításakor, megérkezése után 30 napon belül lajstromozni köteles magát és ujjlenyomatának fel­vétele végett jelentkezni. Ez a­­zokra az idegenekre is vonatko­zik, akik még 1940 előtt érkeztek ide, tehát még mielőtt az idege­nek összeírására és ujjlenyoma­tára való szabályok életbeléptek. A 14 éven aluli gyermkekért szüleik vagy gyámjuk jelentke­zik. A gyermekek ujjlenyomatát nem veszik fel, de amikor 14. é­­letévükbe érnek, jelentkezniük kell ebből a célból a Bevándor­lási hivatalban. A törvény szán­dékos megszegése büntetéssel Drágább lett a posta A másodosztályú postai szál­­litmányok dija ápr. 1-től kezdve ismét 20 százalékkal drágább lett. Vagyis: lapunkat ezentúl 20c/c -kai drágább díjszabás mel­lett viszi a posta az olvasókhoz. jár és ha az idegen hamis adato­dat vall be összeírása idején, vagy csalást követ el, deportál­ható. 4. Személyazonossági kártya. Ha a külföldit lajstromozzták és ujjlenyomatát felvették, sze­mélyazonossági kártyát kap. Most kisebb alakú, zöld kártyá­kat bocsátanak ki, a korábbi fe­hér és nagy alakú kártya he­lyett. Akiknek régi kártyájuk van, cserélják ki újra, amely ha­tárátlépésnél is használható. Az uj kártyákat a Bevándorlási hi­vatal adja ki. Ha a kártya elveszett vagy megsérült, kérjünk azonnal újat j helyette az L-90. számú űrlapon. 5. Szervezetek. A külföldiek legyenek különösen óvatosak, ha szervezetekhez való csatlako­zásra hívják fel őket. Azt a kül­földit, aki olyan szervezetbe lép, amelynek célja az Egyesült Álla­mok kormányát felforgatni, a­­zonnal deportálhatják. 6. Visszatérési engedély. Ha az idegent az Egyesült Államok­ba állandó tartózkodásra been­gedték, akár többször is elhagy­hatja az országot ideiglenesen és később visszatérhet. Elutazása előtt azonban kérjen “Reentry permitet” a Bevándorlási Hiva­taltól. Ezzel az engedéllyel ismét Jbebocsátják az országba, anél­kül, hogy uj vízumot kellene be­szereznie, de belépéskor „ugyan­olyan követelményeknek van a­­lávetve, mintha először jönne be. (Kivévén a vízumkényszert és az irni-olvasni-tudás bebizo­nyítását. ) A re-entry permit egy évre szól és még egy évre meghosz­­szabbitható. Többszöri beutazás­­| ra is jogosít. Ha azonban az ide­gen hat hónapnál hosszabb ideig marad külföldön, itteni állandó tartózkodását megszakította, a­­mi kellemetlenséget okozhat ak­kor, amikor a honosítás céljából ötévi tartózkodást kell bizonyí­tania. SENKI ÉS VALAKI Mig pártfogással a válladra vernek S vagy szép tehetség és jó gyermek, óh addig senki sem vagy! Mig csak dicséretet aratsz S bántatlanul maradsz: Hatásod nerp, nagy. De, amikor Már ellened irigyek dühe forr És szidnak, tépnek, Reád uszítanak balga népet, Ha minden rosszat rád hazudnak, Sárral dobálnak és lezugnak, Árad feléd gúny, szitok, átok S húzódnak tőled rongy barátok; Ha minden hitvány, gyönge, gyáva Bízván tömegbe’ s nem magába’, Mer aljasul packázni véled, Nem félve szablyaéled; Akkor emeld fel a fejed És bátran fölfelé tekintve, Parancsolóan intve Foglalj a jobbak közt helyet. Ne félj, tágulnak már előled, Elnémul az irigy had is Mert érzi — s érzed magad is: VALAKI lett belőled. KOZMA ANDOR | MI ÚJSÁG...? 1 Szélütés érte Nt. Sebestyén Endre esperest A Független Amerikai 'Ma­gyar Református Egyház tiszte­letbeli főesperesét, a most 67 éves Nt. Sebestyén Endrét, ki már nyugállományban van, sú­lyos természetű jobboldali szél­ütés érte, melynek nyomán el­vesztette beszélőképességét s jobb karját sem bírja használni. Dr. Sebestyén, mint ismere­tes, egyike a legjobb amerikai magyar szakíróknak. Angol­­nyelvű könyve — “Kossuth” nagy feltűnést keltett a tavalyi Kossuth-j ubileumok alkalmával. A könyv még mindig kapható és kiadóhivatalunkban is meg­rendelhető. Ára $2.50. A Katolikus Liga gyűlése Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga keleti kerülete április 13-án, hétfőn este 7 órai kezdet­tel New Brunswickon, a Szent László egyházközség templom­alatti helyiségében.gyűlést tart. A gyűlésen résztvesznek a liga keleti körzetébe tartozó helyi szervezetek egyházi (papi) és világi képviselői. Labdarúgás Most vasárnap, április 12-én fél 3 órai kezdettel a Buccleugh Park-i pályán bajnoki mérkőzés lesz a HAAC csapata és a Pater­son Indians labdarugó csapat között. MRS. BASHÁNT JULIA honfitársunk, 507 Smith St.-i lakásában, ablakmosás közben oly szerencsétlenül esett el, hogy balkarját a csuklónál eltörte és a kórházba kellett szállítani a gipsz-kötés alkalmazása végett. A baleset már vagy 10 nappal ez­előtt történt és még néhány hé­tig “betegállományban” lesz Mrs. Bashánt, aki szorgalmas, dolgos kezemunkájával keresi kenyerét . . . Mielőbbi teljes fel­épülését szívből kívánjuk! SIMON ISTVÁN 62 éves, 74 Burchard St. Clara Barton Sec­tion, Raritan Township-i lakost ápr. 6-án délután holtan találták a garázsban, a kocsijában. Fele­sége, testvérei és más rokonsága gyászolják. Csütörtökön délután temették Perth Amboyban. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a HÍRADÓBAN! PERTH AMBOY adórátája 6 ponttal kevesebb, mint az elmúlt évben: $7.93 minden $100 becs­lés után. Ebből $1.69 megyei adó, $2.72 kerületi iskolaadó és $3.52 városi adó. Emlék-mise Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga néhai IV. Károly, az utolsó koronás magyar király emlékére szentmisét, requiemet tart halála évfordulóján, most szombaton, április 11-én délelőtt 10 órakor a New York-i Szent István templomban, amelyen Spellman biboros-érsek képvise­letében Donahue püspök fog presideálni. Az ünnepélyes re­quiemet Ft. Horváth Lőrinc perth amboyi plébános fogja ce­lebrálni, Ft. Gáspár János pas­­saici és Ft. Lényi Vince wood­­bridgei plébánosok segédletével. Megölték a méhek Mrs. Elsie C. Jiper Somrner­­villee, Tenn.-i lakos időtöltésből méheket tartott s azzal szórako­zott . . . Egy óvatlan pillanatban azonban a méhek egy raja a fe­jére szállott és úgy összevissza csípték a mézes-mázos kis bo­gárkák, hogy a 66 éves asszony belehalt a csípésekbe ... Az or­vos, aki megvizsgálta a halottat, kijelentette, hogy az asszony e­­gyébként is allergiás volt a méh­­fullánk-méregre, anélkül, hogy tudta volna szegény . . . ÖZV. HALBAK LAJOSNÉ, 409 Smith St.-i honfitársunk 72 éves korában meghalt. Csütörtö­kön temették a Mitruska Temet­kezési Kápolnából a Clover Leaf I temetőbe. Kuthy Károlyné, ! Resch Jánosné és Mrs. Thomas Scott édesanyjukat gyászolják az elhunytban, Kosa Sándorné pedig a nővérét. Uj balzsamozószer Dr. Carlos J. R. Fernandez venezuelai fogorvos újfajta bal­zsamozószert talált fel, amely vetekszik az egyiptomi fáraók csodálatos múmiáit prezerváló szerrel, aminek titkát az egyip­tomiak magukkal vitték a sír­ba .. . Dr. Fernandez évek óta kísér­letezik ezzel a szerrel. Állatokat balzsamozott be, amelyek töké­letes épségben, rothadás-mente­sen megmaradtak hosszú ideje már. “Atom-pilula” Amerikai tudósok most hoz­ták nyilvánosságra azt, hogy a­­tombomba-támadás . esetére o­­lyan pilulák készíthetők, ame­lyek megvédik az emberi, vagy állati szervezetet a rádióaktive sugárzás következményeitől. Az atom-bomba robbanásának' e­­gyik borzalmas következménye ugyanis a súlyos belső bántal­­makat és végül is halált okozó X-sugár és neutron-sugárzás. Ez ellen lehet védekezni az em­lített, meglehetősen nagy adag cysteine-pilulákkal, amiket a­­zonban az atom-boma robbanást megelőzőleg kell bevenni . . . Te­hát nemcsak hogy kéznél kell le­gyenek a pilulák, de már a bi­zonyosra vehető bombatámadás előtt egy-két órával be kell ven­ni. Az “atom-pilulának” a másik nagy hátránya viszont az, hogy ha valamilyen okból az atom­bomba nem robban, a pilulát be­vevő ember vagy állat szerveze­tében a cysteine anyag károkat okozhat. A pilula mintegy $4.00-be ke­rülne egy kb. 150 font súlyú e'm­­ber számára; testsúly szerinti mennyiséget kell bevenni ebből a szerből, hogy az atomrobbanás káros sugárzásai ellen kellőké­pen fel legyünk “vértezve”. . . 83 millió telefon Egy statisztikai kimutatás szerint a földkerekség összes te­lefonjainak 60 százaléka, több, mint ötven millió telefon az E- gyesült Államokban van hasz­nálatban. Oroszországban, ahol a lakosság száma csaknem há­romszor annyi, mint nálunk, csupán alig másfélmillió telefon van. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, • hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! wk llä I 'm&bIÍIi Ili* f AI sü * Jl TM­Jllj * ■ «2 AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY ; polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom