Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-17 / 3. szám

JhsL PERTH AMBOY HERALD Only* düuiqWiiarL WcwópapQA. fcdii&jcL cuuL (puhLüJisucL in. (PszáíJl Omboip VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. JANUÁR 17. A régi, barátságos viszony A londoni “Times” Chur­­elun oTii miniszterelnök ame­rikai látogatásának eredmé­nyeit értékelő cikkében meg­állapítja, hogy Anglia és az Egyesült Államok között is­mét helyreállott a régi jóvi­szony. Ez a barátságos viszony ma az egész nyugati világnak lét­érdeke. Az orosz-bolsevista fenyegetéssel szemben föltét­lenül szükséges a közös front, — a közös eszmények védelme érdekében egyes másodrendű elválasztó kérdéseket nagyvo­nalúsággal f e 1 f ü ggeszteni kész, a közös ügy érdekében fenntartások nélkül együtt­működni hajlandó arcvonal létesülése. A megbeszélések eddig nyil­vánosságra került anyagából ebből a szempontból ismétcsak Németország bevonásának kérdését kell pozitiven érté­kelnünk. Végső eredményben az Atlanti Szövetség vala­mennyi tagjának érettnek kell mutatkoznia ahhoz, hogy felemelkedjék érzelmi szem­pontjainak magát-vakitó fel­legéből, és tisztán lássa: Né­metország nélkül nincsen Eu­rópa, — s hamár 1945-ben nem folytatódott a háború va­lóságos befejezéséig, most már az uj erőviszonyokhoz al­kalmazva kell a rendezést folytatni. (Churchillnek az Egyesült Államok törvényhozása előtt tartott beszédével következő számunkban foglalkozunk.) * Eisenhower és a demokraták Az egyik lap (már Lodge szenátor (ismeretes bejelentése után,) felvetettö'-azt a tetterő1-séget, hogy Eisenhower tá­bornokot a Demokrata Párt is fogja jelölni. Az elképzelés elméletben egyáltalában nem tűnik képtelenségnek. A bal­oldal meglehetős örömmel üd­vözölte Eisenhower jelöltsé­gét, s bizonyos, hogy a demo­kraták, ha már mindenképpen át kellene adniok a vezetést a republikánusoknak, a legszí­vesebben Eisenhowert látnák az elnöki székben. Ez a nyílt demokratapárti s z i m pátia persze bizonyosan Eisenho­wer legnyomósabb-szavu el­­len-korteséhek fog bizonyulni, s a republikánus párton belül algihanem Taft szenátor mal­mára hajtja a vizet. * A szentszéki követség ügye Mark W. Clark tábornok, akit Truman elnök a vatikáni nagyköveti tisztségre szemelt ki, a szentszéki követség kér­désében keletkezett vitákra hivatkozva, lemondott a szá­mára kijelölt megbízatásról. A Fehér Házban közölték, hogy Clark tábornok vissza­lépése nem változtatott az el­nök szándékán: Truman to­vábbra is szükségesnek tartja az Egyesült Államok és a Va­tikán között való diplomáciai kapcsolat létesítését. E szán­dékolt kapcsolatnak különö­sen értékelendő időszerűséget ad az a tény, hogy az Egye­sült Államok, mint a mai világ vezető nagyhatalma kíván a rendes diplomáciai viszony létesülése által szorosabb ösz­­szeköttetésbe kerülni a világ vezető erkölcsi hatalmával, egy jövendő emberibb világ együttes kimunkálása érdeké­ben. * Európai rövid hírek Bulgária képviselője beje­lentette a UN előtt, hogy me­gint elfogtak kémeket, akiket “amerikai repülőgépek ejtet­(Folyt, a 4-ik oldalon) Ottó főherceg előadása Európa helyze­téről és a Dunavölgye kilátásairól Habsbufg Ottó főherceg janu­ár 11-én Párjsban a “La Fede­ration” nevű szervezet előtt tar­tott előadást, amelynek különös súlyt nemcsak az előadó szemé­lye ad, hanem az a tény, hogy a főherceg olyan, Magyarország létkérdéseit érintő problémák­nak adott bátran hangot, ame­lyeknek felvetésétől a “hivata­los” magyar emigrációs poli­tikusok a nyilvánosság előtt mindig tartózkodtak. A főherceg először is a világ­háborúkat követő szerencsétlen békeszerződések eredményeit boncolta, kifejtve, hogy e szer­ződések Ausztria-Magyarország balkánizálódásához vezettek. A yaltai szerződés eredménye­képpen a kettévágott Európa ar­ra kényszeritette Amerikát, hogy a megmaradt Európa ér­dekében hatalmas anyagi áldo­zatokat hozzon, amelyeket e­­gyébként megtakaríthatott vol­na. Ottó főherceg rámutatott an­nak szükségességére, hogy Eu­rópa a keleti imperializmus el­leni védekezésképen egyesítse erőit egy föderációban. Ezzel kapcsolatban teljes nyíltsággal beszélt arról, hogy ez a föderáció csak úgy lehet életképes, ha fi­­g/íiddiVüiML "'AC/J a történelmi fej­lődés adottságait s természetes módon kínálkozó regionális fö­derációkat alakit, nem pedig túl­sók államot felölelő mesterséges államcsoport szerkezeteket ál­lítanak föl. Ezeknek össze nem illő volta ugyanis csak gyengí­tené belülről e federációkat. A főherceg, azokat a termé­szetes federáció egységeket, a­­melyek Közép- és Keleteurópa számára kínálkoznak, három csoportban jelölte meg. Az e­­gyik a Duna-völgye térsége, vagyis a Kárpátoktól, a Szudéta­­hegyektől s az osztrák Alpoktól határolt terület. A másik Len­gyelországot és a balti államokat foglalja egységbe, mig a harma­dikat a Balkán félsziget jelenti. A federációkat alkotó egyes államok határkérdéseiről is ma­napság szokatlan nyíltsággal szólt Ottó. Minden nemzetiség számára teljes nyelvi és iskolá­zási jogot követelt, majd igy folytatta: — Ha ezek az elvek érvénye­sülnek és Európa gazdasági egysége a gyakorlatban megva­lósul, a határok kérdése sokat vészit jelentőségéből. De azt mégis meg kell oldani. Mondjuk ki nyíltan, hogy az 1919-ben létrehozott rendszer nem volt igazságos és revizionista moz­galmaknak volt melegágya, a­­melyekről igazságtalan volna egyszerűen azt állítani, hogy e­­zek csakis feudális, reakciós, vagy fasiszta elemeknek voltak akciói. De ugyancsak lehetetlen volna a status quo ante állapotá­ra visszatérni. Nem szabad ab­ból kiindulnunk, hogy ez vagy amaz a terület egy bizonyos idő­pontban kinek tulajdonában volt, de oly elvekből, amelyek al­kalmasak a jövőbeli általános rendezés biztosítására. — Egy terület hovatartozan­­dóságának esetében a legitimi­tás első előfeltétele az ott élő ér­dekelt népességnek akarat-ki­­nyilvánitása kell legyen. Kelet Európa különleges helyzetére a­­zonban tekintettel kell lenni, hol egy pusztító vihar egész nép­csoportokat sodort el hazájuk­ból, tehát a méltányosság alap­ján nemcsak azokat kell majd érdekelt népeknek tekintenünk, akik a felszabadulás pillanatá­ban a kérdéses területek lakói lesznek, hanem mindazokat is, a­­kik régebben o.t éltek, de poli­tikai vagy faji okokból vagy pe­dig a biztos elhurcolástól való félelemből menekültek el. Beszédének igyéb részeiben Ottó főherceg vlágos és ener­gikus politikát.Követelt a Szov­jet ellen, meri — mondotta — “bizonyos, hogy (Oroszország jó­szántából sohasem fogja elhagy­ni azokat az országokat, amelyek fölött ma hatalmát bitorolja.” Európa jeWdegi helyzete tarthatatlan.fp/ngy visszanyeri Európa tepmrjzetes határait vagy megmaradt nyugati részét elnyeli Szovjei-Ázsia . . . Ottó főherceg beszéde világ­szerte nagy érdkelődésre tarthat számot. Hir Father Kiss Szászról A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége hadifogoly-szolgála­tának egyik legutóbbi közlemé­nyében olvass^, hogy “Páter 'líisá SzaléZ íerauiiendi szerze­tessel találkozott egy hadifogoly Lembergben, az elosztó tábor­ban, 1947-ben.” Ez a hir pontosan 5 évig jött... ki tudja mi lett azóta a megkínzott, meggyötört volt new brunswicki ferences atyá­val... ? A kommunista-pokolban sínylődő sok-sok ezer magyar között vájjon él-e még Father Kiss Szaléz, aki a negyvenes é­­vek elején a “hazatért” magyar országrészek feletti örömérzet­tel ment vissza Magyarországra innen közülünk... Swift kapitány cikke a “Life”-ban A magyarországi orosz fog­ságból kiszabadult John J. Swift kapitány hosszú cikket irt élményeiről a népszerű “Life” magazinba. Beszámolójában rendkívül ba­rátságosan ir a magyarokról. A kapitány elmondja, hogy fogsá­gában semmiben sem szenvedett hiányt, annak ellenére, hogy el­­fogatásakor semmi egyéb nem volt nála, mint a tárcája, né­hány pénz-feladóvevény és a szent olvasó, amelyet mindig magánál hord. Barth szembefor­dult Bereczkyvel Feltűnést keltett a párisi rá­dió magyar adásának legutóbbi “Protestáns Krónikája.” Első­nek leplezte- le ugyanis a párisi rádió Bereczky magyarországi népidemokrata református püs­pököt, aki gondosan titkolta Barth Károly hires svájci pro­testáns teológusnak hozzá inté­zett levelét; e levélben Barth közli, hogy kénytelen a jövőben Bereczkitől támogatását meg­vonni. A levél szövegét sikerült Magyarországból kicsempészni, s ebből olvasta Bereczky püspök fejére a rádió bemondója az igazságot. (H.) AZ AMSz disz-bankettja a kommunista fogságból kiszabadult repülők tiszteletére A kommunisták karmaiból ki­szabadult amerikai repülők tisz­teletére az Amerikai Magyar Szövetség nevében és képvisele­tében a philadelphiai magyarság ünnepi bankettet rendez. A bam kett 1952 január 27-én, vasár­nap este 6 órai kezdettel lesz a philadelphiai Hotel Benjamin Franklin-ban (7th Street at Chestnut Street). A bankett előkészítését Mol­nár Béla philadelphiai lakos ve­zetésével egy helyi Bankett Bi­zottság végzi. Mr. Molnár az A- merikai Magyar Szövetség “Váltság Bizottság”-ának az or­szágos elnökeként szerepelt múlt év december 26 óta, amikor a “váltságdíj” gyűjtését az ame­rikai magyarság önkéntes vál­lalkozói megkezdték egy ember­ként, országszerte. A “váltság összeget” ($120,- 000) külügyminisztériumunk az állami kincstárból fizette ki a magyarországi kommunista kor­mánynak s igy már másnap (dec. 27-én) a gyűjtést megállí­tottuk. Miami, St. Louis, Chica­go, Cleveland, Bridgeport, New York, Richmond, Philadelphia, stb. gyűjtési mozgalmainak ve­zetőit és napilapjainkat erről a­­zqnnal értesítettük s kértük, hogy a felvett és ígért adomá­nyokat szíveskedjenek az ada­kozóknak visszafizetni. Értesítésünk után az ország minden részéből kérték Szövet­ségünk központját, hogy a gyűj­tést ne hagyjuk abba, hanem kérjük meg a magyar egyháza­kat és testületeket országszerte, hogy december 30-án tartsanak mindenütt, tiltakozásul a ma­gyarországi zsaroló kommunista rezsim szégyenteljes rablása el­len, egy “áldozat vasárnapot.” Ezen a vasárnapon minden ma­gyar templomban külön adako­zásra hívják fel a lelkipásztorok a híveiket. A begyült pénzt a Szövetség központjába kértük azért, hogy abból a kommunis­ták karmaiból kimenekült piló­tákat megajándékozzuk. Kéré­sünkre többen készséggel felel­tek, de sokan kifogásolták azt, hogy közadományt kérjünk a pilóták személyes céljaira. Mivel a négy pilóta közül há­rom európai szolgálati helyén maradt s csak Swift kapitány került vissza Amerikába, úgy határoztunk, hogy személyén ke­resztül, egy bankett keretében, üdvözöljük mind a négyüket s a bankettel az egész kommunista zsarolási ügyet lezárjuk, a hoz­zánk juttatott adományok össze­gét pedig mindenkinek hiányta­lanul visszajuttatjuk. A philadelphiai bankettre Swift kapitányon kivtil a fele­ségét s felettes parancsnokait s más kiváló amerikai közéleti vezetőt, is meghívunk, akik már előre megígérték, hogy ott lesz­nek. Azon kívül, hogy Swifth ka­pitánynak 8 repülő társainak az amerikai magyarság jókivána­­tait tolmácsoljuk s a “váltság­díj” kampányt tisztesen befe­jezzük, a bankett egyik legfon­tosabb célja az, hogy az ott megjelenő hivatalos amerikai vezetők, a világsajtó és rádió képviseletek előtt nyíltan és fél­reérthetetlenül kifejezésre jut­tassák azt, hogy a zsaroló kom­munista budapesti kormány és Magyarország szenvedő, becsü­letes, kifosztott népe nem azo­nos. Mi, az Amerikai Magyar Szövetség, Magyarország felsza­badításának a biztos reményé­ben, származásunk szenvedő né­pének kívánunk megértő bará­tokat szerezni ezen a banketten keresztül is. * Csak 200 terítéket rendeltünk a Hotel Benjamin Franklin-tól január 27-re. Már 50 helyet hi­vatalos, , amerikai vendégeink töltenek be. Rajtuk és a phila­delphiai magyar testvéreinken kívül ezen a banketten közel és távolból mindenkinek ott kell lennie, aki velünk együtt tisztes­séget kíván adni a becsületes magyar érzésnek. Kérjük a ma­gyar központok hivatalos kép­viselőit, hogy előre jelentsék be részvételi igényüket (szemé­lyenként $5.00 a teríték), mert csakis névre szóló helyeket, tart­hatunk fel. Értesítést kérünk ja­nuár 25. előtt a Szövetség cí­mére: 1624 Eye St., N. W., Wa­shington 6, D. C. Philadelphiát három okból választottuk e tisztes bankett színhelyéül. Először azért, mert a város az Amerikai Szabadság és Függetlenség történelmi böl­csője, — itt a legméltóbb a Ma­­gyarSzabadságért egy uj, szent \ fogadalmat tenni. — Másodszor azért, mert Molnár Béla, a “Váltság Bizottság” elnöke, itt lakik. Ez a kiváló és nagyon sze­rény magyar ember 11 éves gyermekkora óta él Amerikában s ma is a legjobb magyarok e­­gyike, amikor volt hazája ügyé­nek segíthet. Benne és a hozzá hasonló jó amerikai magyarok­ban tiszteli meg Szövetségünk az “önzetlen” amerikai magyar­ságot. — Harmadszor pedig a­­zért, mert Ujházy Lajosné nő­testvérünk szintén philadel­phiai, aki a centennáriumi év “vérszerződés”-ének országszer­te örömmel fogadott gondolatát elindította ebben a minden ma­gyar számára legszebb évben, — a Kossuth Jubileum évében. A viszontlátásra Philadelphi­­áb'an, vasárnap, január 27-én es­te 6 órakor, a Hotel Benjamin Franklin-ban. BALOGH E. ISTVÁN az AMSz. titkára. Mindszenty József hercegprí­más letartóztatásának harmadik évfordulóján- az esztergomi Ba­zilika lépcsőire hatalmas virág­­koszorút helyezett valaki sárga és fehér szalagon ezzel a felírás­sal: Csak ideiglenesen távoztál — Híveid visszavárnak... A koszorút a kora reggeli ó­­rákban az arra igyekvők közül sokan látták és sokan meg is áll­tak egy percre néma tüntetés­ként, halk imát mondva a bebör­tönzött hercegprímásért. Az e­­gyik járókelő kikelt e néma bé­kés megemlékezés miatt és rend­őrt hivott. A rendőr — Kocsor­­ják Albert — azonban semmifé­le intézkedést nem tett a mind jobban összeverődő tömeg ellen, maga is csendben szemlélte az imádkozó embereket, majd ké­sőbb bevitte a koszorút a temp­lomba és átadta a sekrestyés­nek. Még aznap délben letartóz­tatták a rendőrt és Budapestre szállították az ÁVO fogházába. * Kimutatás szerint 1951-ben 840 menekült érkezett Jugoszlá­viába Magyarország területéről. Ebben a számban nem szerepel­nek a tényleges szolgálatban volt katonák és Avósok, akik teljes fegyverzetükkel szöktek át. * Több budapseti gyárban beve­zették azt a szovjet intézkedést, melynek értelmében a gyárba későn érkezőknek saját maguk­nak kell nevüket a gyár szé­gyentáblájára felirpi és kérni, hogy büntessék meg őket. Ami a legmegdöbbentőbb a nyilvános fegyelmi tárgyaláson a vádlott munkásnak saját maga ellen kell elmondania a vádbeszédet. Tv’ A magyar honvédség részére kötelezővé tették az orosz szol­gálati nyelv használatát. * A kistarcsai internálótábor­ban fogva tartott katholikus pa­pok között van ezidőszerint Csa­ba Lajos volt tiszaszalkai, Sarlós János fegyvernek!, Túri Sándor nagy halászi és Csurilla Lajos kenézlői plébános. * A budapesti utlevélosztályori e pillanatban huszonkétezer elin­tézetlen kivándorlási kérelem van. Valamennyi kérelmező Iz­raelbe akar kivándorolni. Izrael állam budapesti követe már hó­napok óta folytat tárgyalásokat a kommunista kormánnyal a ki­vándorlás megkönnyítéséről, de a kormány anyagi feltételeit Iz­rael állam idáig nem tudta 'tel­jesíteni. (R. & H. M.) Palesztinába akarják telepí­teni a világon szétszórt magyar-származású zsidóságot Palesztinából jelentik: — A magyar származású zsidók vi­lágkongresszusán foglalkoztak a magyar zsidóság helyzeétvel. A magyar zsidók világkon­gresszusa az első kétnapi tanács­kozás alatt a magyar kormány­hoz felhivást intézett, hogy en­gedje meg a még Magyarorszá­gon élő zsidóknak a Palesztinába való kivándorlást. Magyarországon ezidőszerint 120 ezer zsidó él a világon szét­szórva pedig 600 ezer magyar zsidó van. A Palesztinában megtartott kongresszus célja: a világ ma­gyar zsidóságát egyesíteni és mi­nél többet áttelepíteni a Paleszti­nái magyar zsidó közösségbe. MARCH OF DIMES JANUARY 2-31 FEDERAL SECURITY AGENCY, Social Security Administration ÓÁSI-8 HIREH RAB-M AG Y AR0RSZÁGRÓL AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
Oldalképek
Tartalom