Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-04-05 / 14. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JksL Only- diungWiiwL VlsiwApapsiJv £diiejcL amt (pubüáJiejcL in, (p&fdJv Úmboi^ VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. ÁPRILIS 5. A Icinai kommunisták gúnyo­san utasították vissza Mc­Arthur békeajánlatát McArthur tábornok a kínai és észak-koreai haderők pa­rancsnokaihoz közvetve inté­zett felszólítására, — hogy a y harctéren lévő főparancsno­kok jöjjenek össze egy igaz­ságos bekét előkészítő megbe­szélésre, — a rádión át jövő válasz nemcsak elutasító, de elbizakodottan sértő és gú­nyos volt. Majdnem biztosra lehetett venni, hogy McAr­­thurnak jóindulatú ajánlatát a kommunisták nem fogják elfogadni, mert Koreában az oroszok nem akarnak békét mindaddig, mig az észak-ko­reai és kínai katonák harcké­pes állapotban maradnak. Éppen ezért — tekintetlel a kínaiak majdnem kimeríthe­tetlen ember anyagára, a Nemzetek Szövetségének had­serege szinte megoldhatatlan­nak látszó feladat előtt áll. Hacsak tehát valami eddig még szinte el sem képzelhető váratlan változás nem áll be, Koreában a Nemzetek Szö­vetségének hosszú és kielégítő eredményre sokáig nem veze­tő háborúra kell számítani. Igen valószínnek látszik, hogy minket a kínaiak nem lesznek képesek Koreából kiszorítani, de viszont mi sem leszünk ké­pesek — legalább egy előre­láthatólag rövid időn belül — a kínaiakra olyan súlyos csa­pást mérni, hogy azok felad­ják a további harcot. Vagyis az az “eldöntetlen” hadi álla­pot, melyről már a múlt hé­ten is irtunk, úgy látszik, hogy hosszú ideig el fog hú­zódni, hacsak valamilyen “csoda” nem történik. Elhibázott lépés volt a békeajánlat Ez az eldöntetlen állapot reánk nézve rosszabb, mint a kínaiakra, — nem is említve az oroszokat, akiknek ez igen kényelmes megoldás, hogy a nyugati demokráciák, de első­sorban az Egyesült Államojc erejét gyöngítsék, — igy Mc- Arthurnak elgondolását egy esetleges békés megoldást il­letőleg meg lehet érteni. A- zonban McArthur mégis két nagy hibát követett el az ő kü­lönleges békeajánlatával. Az egyik az volt, hogy erre neki Washingtonból senki sem a­­dott felhatalmazást és igy hatáskörén kiviili cselekede­tet végzett. Ha véletlenül Mc- Arthurnak nem lenne olyan különleges tekintélye Wash­ingtonban, akkor őt azonnal leváltották volna és talán még hadbíróság elé is került volna az ügy. így azonban — na­gyon okosan — nem csináltak nagy dolgot McArthur bal-lé­péséből, s egy-két nap múlva az újságokban semmi további hir a békeajánlat és következ­ményeiről nem volt. A másik hiba az volt, hogy a békeajánlattal a Nemzetek Szövetségének a tekintélyén esett csorba. Ugyanis katonai parancsnokok ilyen lépésre rendszerint csak akkor szán­ják el magukat, ha egy vesz­ttÁa>a í aIa n lrÁT> VOgc iciv. cí ívűi -mányhatóságok teljesen de­moralizálódnak és semmi jóra már nem vezető további vér­ontásnak a katonai hatóságok véget akarnak vetni. A koreai harctéren a helyzet ilyen fel­tevésre semmi okot nem szol­gáltat, de mivel a Nemzetek Szövetségének fennhatósága alatt harcoló csapatok főpa­rancsnoka jött elő egy béke­­ajánlattal, nagyszerű propa­ganda anyagot nyújtott Mc­Arthur ezzel a kínai kommu­nistáknak. Az oroszok is siet­nek valami kis előnyt kiszorí­tani a békeajánlatból, ameny­­nyiben alkalmuk nyílott a kí­nai kommunistáknak "érdem­telen bókot adni. Ugyanis a legfontosabb orosz újságban, a Pravdában, mit a Kremlin szócsövének tekintenek, hosz­­szabb dicsérő cikk jelent meg, melyben elismeréssel illetik a kínai kommunista kormányt, hogy oly bátor és határozott magatartást tanusit a “kapi­talisták” erőszakoskodásával szemben. Amerikai magyar egyleti dolgok... KONVENCIÓK ESZ­TENDEJE Az amerikai magyarság éle­tében nevezetes esztendő ez az 1951-ik . . . Úgy is nevezhetjük, hogy “konvencióink esztende­je,” de a meghatározás nem fedi egészen azt, amit egyleteink dol­gaival foglalkozva ebben az év­ben cselekednünk kell. Több or-4 szágos testvéri biztositó egyle­tünk konvenciója és más kisebb Az oroszok és csatlós államaik gazdasági problémái Az oroszok a dicséret da­cára is nagyon jól tudják, hogy a kínai kommunisták nem lennének távolról sem oly bátrak és határozottak, ha ők nem állnának ahátuk mögött. Ez nemcsak a kínaiakra vo­natkozik, hanem a világ ösz­­szes kommunistáira, kiknek uralmát mindenütt, ahol sike­rült nekik hatalomra jutni, — az orosz hadseregtől való fé­lelem tudja életben tartani. A félelemr ealapitott uralom a­­zonban nem tudja azokat a gazdasági problémákat sem megoldani, amikkel még a legprimitívebb rendszer is meg tud birkózni. Ha az orosz csatlós államokból jövő hírek alapján'ítéljük meg az azok­ban élő népek helyzetét, akkor elfogulatlanul is arra a követ­keztetésre kell jönnünk, hogy a kommunizmus “áldásait” élvező országok lakosságának legnagyobb része még a leg­szükségesebb emberi szükség­leteket sem tudja már meg­szerezni magának. A szigorú vasfüggöny dacára is nem ti­tok, hogy Magyarországon például nincs a lakosság ré­szére elegendő liszt és cukor, pedig nem is olyan régen mindkettőből valóságos bőség volt. Mi történt tehát a liszttel és cukorral? Nem hihető, hogy a termelés oly hirtelen annyira lecsökkent volna, hogy egyszerre ilyen hiány legyen belőlük. Valószínűbb­nek látszik, hogy vagy elvit­ték a készlet nagy részét Oroszországba, vagy pedig el­raktározták az egészet egy közel jövőbeli háború esetére. Végeredményben e g é s z en mindegy, hogy az előbbi két (Folytatás a 6-ik oldalon) _____i ^j i_ í____________^ «r» egyitiieK Kunvenciujci 1» cuucn <x/^ évben lesz s igy, minden negye­dik évet “Konvenciók Esztende­jének” szoktunk Magyar-Ame­rikában nevezni, ezúttal azon­ban más jelentős körülmények is ráterelik a figyelmet egylete­inkre és azok problémáira. Mi pedig, nemcsak mint többévtize­des amerikai magyar újság, ha­nem mint legtöbb nagy magyar egyletünknek tagjai is, köteles­ségünknek tartjuk és jogot ér­zünk ahhoz, hogy ezekkel a kér­désekkel foglalkozzunk, véle­mény nyilvánítsunk s a tagság érdekeinek szem előtt tartásával beleszóljunk ezekbe a dolgokba. Az alábbiakban megkezdjük cikksorozatunkat azzal, hogy sorra vesszük és röviden ismer­tetjük azoknak az egyleteink­nek dolgait, amelyek ezidén tart­ják konvenciójukat, vagy ame­lyekkel kapcsolatban fontos fej­lemények várhatók. * ❖ * A NEW JERSEY MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLETE tudomásunk szerint, április 1- én tartotta konvencióját, vagy évi nagygyűlését Trentonban, a Magyar Házban. Minthogy ezen cikkünk anyaghalmaz miatt nem kerülhetett előbb lapunkba, a Jerseyi Egyletekről irt szakasz egy része időszerűtlenné vált és amig a trentoni gyűlés munká­járól bővebb információkat nem szerzünk, a Jerseyi Egyletek dolgával nem foglalkozhatunk. Olvasóink között számosán van­nak, akik tagjai ennek az egy­letnek és akiket nagyon is érde­kel nemcsak az, hogy mi lesz a várható sorsa az egyletnek, ha­nem bizonyára az is, hogy mi­ként vélekedünk mi a Jerseyi Egyletekről és milyen tanácsot adhatunk mi ebben a ma már nagyon is problematikus kérdés­ben. (E sorok írója történetesen egyike volt azoknak a szerkesz­tőknek, akik az 1941-es konven­ción az uj ráta-tervezetet kidol­gozták és az átalány-fizetésről ráta-rendszerre áttérést szor­galmazták, miután valamely na­gyobb egylethez való csatlakozás lehetősége — sajnos — akkor még megtárgyalás alá sem ke­rülhetett.) A RÁKÓCZI SEGÉLYZÖ EGYESÜLET junius 4-iki kezdettel tartja szo­kásos négyévenkénti konvenció­ját Bridgeporton, az egyesület székhelyén. Az anyagilag és mindenképpen jól álló — 6 mil­lió dolláron felüli vagyonnal rendelkező — Rákóczi egyesület mostani konvenciójának aligha­nem egyik legfontosabb dolga a BRIDGEPORTI SZÖVET­SÉGGEL, angolul “American Life Insur­ance Association”-al való egye­sülés megszavazása lesz. A két nagy egylet között a tárgyalások már hosszabb ideje folynak s a sajtóban is megjelent kinyilat­kozások szerint előrehaladott stádiumban vannak. A kiküldött bizottságok a legnagyobb egyet­értésben végzik munkájukat ez­­irányban s nem lennénk cseppet sem meglepve és örömmel fo­gadnánk annak hírét, ha a kon­venció dörgedelmes egyöntetű­séggel kimondaná az egyesülést, illetve az egyesülési tervek el­fogadását. Minthogy a Bridge­porti Szövetség konvenciója is, úgy tudjuk, ebben az évben ese­dékes, (kitűzött időpontjáról még nem tudunk) észszerűnek látszik és érdekes lenne egy e­­gyüttes, vagy “párhuzamos” konvenció megtartása. (A két konvenció egy napon tűzné na­pirendre az egyesülés dolgát, szavaznának felette s aztán kö­zös konvencióra ülnének ösz­­sze...) Mindenesetere egész ma­­gyar-Amerika* nagy várako­zással tekint a junius 4-re behir­detett Rákóczi konvenció elé: azok is, akik ragjai az egyesülés előtt álló két országos egylet va­lamelyikének és azok is, akik nem . . . A VERH(t)VAY SEGÉLY E iYLET, az amerika magyarság ezidő szerinti legnLvobb testvéri biz­­tosito mtezniínye ez ev szeptem­berében tartja konvencióját Pittsburghban, az egylet szék­helyén. Az egylet 65 éves törté­netében ez lesz az egyik legfon­tosabb nagygyűlése a Verhovay­­nak, mert az újítások és tervek között, amiknek keresztülvite­lére kilátás van, még az egylet nevének megváltoztatása is sze­repel ... Ez persze, egymagában még nem jelent sokat, viszont a központ által elkészített alapsza­­bály-módositó javaslatok néme­lyike gyökeres változtatásokat kíván. (A fiókok nagyrésze máris megszavazta részleteiben, vagy teljes egészében ezeket a javaslatokat.) A Verhovay Segély Egylet tagsága nem közvetlenül a fió­kok utján küldi delegátusait a konvencióra, hanem választói Megtámadnak-e? Katonai szakértők és a moz­gósítási ügyek intézői úgy véle­kednek, hogy az oroszok vagy most támadnak ránk, az elkövet­kező pár hét leforgása alatt, vagy — soha. Charles E. Wilson, a honvéde­lemmel kapcsolatos mozgósítási ügyek igazgatója úgy nyilatko­zott a képviselőház. megajánlási bizottsága előtt, hogy a háromé­ves fegyverkezési program ké­pessé teszi a nemzetet a sikeres védelkezésre és háborús táma­dás esetén a harcra. Wilson szerint Amerika ezév végére már rendkívül erős lesz. Eric A. Johnston, a gazdasági ügyek rögzítője azt mondotta, hogy ha az oroszok nem támad­nak most, a háború veszélye egyre csökken, mert Amerika annyira megrősödik, hogy fölé­nyesen tud majd elbánni minden ellenségével. 1953-ban Orosz országnak semmiféle esélye nem lehet há­borús támadás esetén, véli a Na­tional Production adminisztrá­tor, Manly Fleischmann. A fegyverkezési program há­rom éves költség vetése 150 bil­lió dollár. kerületenként. Azoknál a fiók­osztályoknál, ahol számszerinti nagysága folytán a fiók egyma­ga képez egy választói kerületet, a tagság közvetlenül szavaz afe­lett, hogy ki képviselje a nagy­konvención. Ott viszont, ahol több fiókosztály képez egy kerü­letet, a konvenciós delegátus ki­választása a fiók egy, vagy két, esetleg három “kis-konvenció­­ra” kiküldött képviselőjének a feladata, illetve a fiók-kiküldöt­tek maguk közül választanak nagygyűlés! képviselőt. Hogy azután nagygyülési képviselők ilymódon kikből lesznek és kik­ből lehetnek, az, a jelenlegi rendszer szerint igen sok tekin­tetben más egyebektől is függ, mint rátermettség, alkalmasság, értelmesség, az egylethez való hűség s az egylet fejlődésének és jövőjének feltétlen szem előtt tartása ... Ez a közvetett (és nem közvetlen) delegátus-vá­­lasztó rendszer igazságtalan rossz és megváltoztatandó. Ren­dezendő ez a kérdés már csak azért is, mert hiszen egy-egy konvenció munkájának az ered­ménye elsősorban magának a konvenciónak az összetételétől függ. Az idei Verhovay konvenciót megelőzőleg tehát a delegátus­választó kerületi gyűlések képe­zik a legfontosabb mozzanatot az egylet életében. Ezek a kerü­leti gyűlések legtöbb helyen most a nyáron lesznek (a fiók­kerületeknél már meg voltak) és az ilyen kis-konvenciók nem­csak nagygyülési képviselőt vá­lasztanak és küldenek ki az őszi nagygyűlésre, hanem megtár­gyalják az összes aktuális kérdé­seket s kiküldött képviselőik ut­ján igyekeznek javaslataikat a nagygyűléssel elfogadtatni. A nagy-konvenció egyes határoza­tait tehát már a kerületi gyűlé­sek “eldöntik” s a kerületi gyű­lések j egyzőkönyveiből, amiket a hivatalos lap a konvenció előtt leközöl, már körülbelül látni le­het egy-egy javaslat, vagy hatá­rozat-tervezet sorsát... A központ, illetve az igazgató­ság azon tervét, hogy az idei Verhovay konvenció egy hétnél is rövidebb idő alatt menjen végbe, referendum-szavazás ut­ján a fiókok többsége már elfo­gadta. Az igazgatóság utasította a központot, hogy dolgozzon ki egy név-változtatási versenyt, a­­melynek utján az egylet minden egyes tagjának lehetőséget ad­nak arra, hogy uj nevet ajánl­hasson a “Verhovay” helyébe. Félő azonban, hogy 65 év alatt a Verhovay név annyira átment már a köztudatba, annyira való­sággal fogalommá vált magyar- Amerikában ez a név, hogy an­nak elhagyása, megváltoztatása káros hatással lenne az egylet­re. (Igaz, hogy a Bridgeporti Szövetség már két Ízben is ne­vet változtatott, de mi még min­dig Bridgeporti Szövetségnek hívjuk. És ha a Rákóczival való egyesülés megtörténik, a “brid­­geporti szövetség” nevet sokan még vissza is kívánnák, mert annál kifejezőbbet keresve se találhatnának...! Ami viszont a Verhovay névre nem áll . . .) Ennyit egyelőre egyleteink dolgairól. Következő cikkeink­ben még visszatérünk a fenti egyletekre, a legközelebbi cik­künk azonban a katolikus egyle­tek egyesítésével foglalkozik.) — iclil — Az élelmiszer árak szabályozása Az árellenőrző bizottság elké­szült a füszerüzletek árucikkei­nek árszabályozásával. Április­ban lép életbe a rendelet, amely­nek alapján az elsőrendű élelmi­szerek 60%-ának az árát rögzí­teni fogják. Az ország 560,000 kiskereskedője tartozik majd kifüggeszteni az árjegyzéket és annak alapján adni árucikkei­ket. Egyes cikkek árát emelték, de a legtöbbét leszállították. El­sősorban a tejtermékek árát rögzítették. Hasonlóképen a kannázott hús, hal, fagyasztott gyümölcs és főzelékfélék árát. Kávé, tea, liszt szintén szerepel­nek aj egyzékben. Michael V. Di Salle áradmi­nisztrátor jelenti, hogy a közel jövőben aligha kerül sor az élel­miszer készletek adagolására, mivel van bőven minden. Készül az uj, nagy televízió leadó Leégett egy Perth Amboy-i mozi Perth Amboybanj a State Streeten levő 780-üléses Ditmas moziszinház vasárnap délelőtt, eddig meg nem állapított módon kigyulladt s teljesen leégett. Sze­rencsére az épületben senki sem tartózkodott s igy emberéletben nem esett kár, a több mint 100,- 000 dollárra becsült anyagi kárt pedig biztosítás fedezi. A tűznél 18 tűzoltó kisebb sebesülést szenvedett. Eleinte azt hitték, hogy az előcsarnok tájékán ke­letkezett tüzet sikerült lokalizál­ni, a lángok azonban a falakban levő szellőztető és légfiitő nyílá­sokon át az egész nagy épület­ben elharapóztak és amikor ké­sőbb az egész tetőzet beomlott, csak a csupasz kormos falak és egyetlen nagy romhalmaz ma­radt a szép színházépületből. New Yorkban a világ legerő­sebb televíziós leadóállomása é­­pül fel hamarosan az Empire State Building tornyában, aho­vá az újfajta, hat láb magas Klystron csövet fogják beszerel­ni. Ez az úgynevezett “ultra ma­gas frekvenciájú televíziós léa­dó” sokkal szebb, tisztább képe­ket ad, mint az, amelyik jelenleg van forgalomban. Hamarosan más állomások is hasonló leadó­­val fogják továbbítani műsorai­kat. A kisugárzott elektromos szikrák hatóereje nagyobb és a gép kezelése egyszerűbb, mint a régi rendszertieké. Uj gyógyszer a rák ellen A krebiozin nevű uj gyógy­szer segítségével “reménytelen­nek” nyilvánított rákbetegeket sikerült meggyógyítani, jelenti dr. Andrew C. Ivy, az Univer­sity of Illinois alelnöke. A szer­rel további kísérletek folynak. Sulyok Dezső meg­nyerte perét a ma­gyar állammal szemben Dr. Sulyok Dezső menekült magyar politikus pert in­dított az Egyesült Államok bíróságánál a magyar ál­lam ellen, mert az üldözések kö­vetkeztében kénytelen volt el­hagyni a Pénzintézeti Központ­nál betöltött elnöki állását. Erre az állásra 1952-ig terjedő szer­ződése volt s a hátralévő időre eső fizetése fejében hetvenezer dollárra perelte a magyar álla­mot, kérve az Egyesült Államok­ban lévő magyar állami tulajdo­nok lefoglalását. Az elsőfokú bíróság elismerte, hogy Sulyok az üldözés követ­keztében kényszerűségből hagy­ta el magyarországi helyét és megítélte a kártérítési összeget. A magyar állam képviselője fe­­lebbezett. Sulyok Dezső jelenleg New Brunswickon lakik. Bűnbeesés a vörös Paradicsomban Mikor Sztálin megteremtette vala az első szovjetembert Magyarországon, ki vévé annak oldalbordáját, zsírját és ge­rincét. Az oldalbordából élettársutast akotott, a zsírt elszál­lította a Szovjetunióba, a gerincet pedig mint imperialista luxuscikket, összetörte. Ugyancsak kilátásba helyezte, hogy Ádámov többi csont­ját is apróra töri, ha nem verejtékezik eleget. A Paradicsomban mindössze három fa vala, egy uborka­fa, roskadásig megrakva pártitkárral és vállalatvezetővel, akik oda felkapaszkodának, továbbá egy Titófa és egy bitófa. — Ha ennek a fának gyümölcséből eszel — mutatott Sztálin a Titófára — feljutsz erre a fára! — És rámutatott vala a bitófára. — Ha pedig minden parancsomat teljesíted, az ötéves terv végén jutalomként felemelem a normádat a duplájára! Ezzel visszaméne Moszkvába. Meg kell dögleni! — mondotta vala Ádámov, mikor egy este hullafáradtan hazaérkezett a melóból és a szeminárium­ból — kizártak a Pártból, mert a gyomrom úgy korgott, hogy elnyomta a szónok elvtárs Sztálint dicsőítő szavait. Évan'ova egész testében reszketett vala. — Képzeld, délután itt járt a Kígyó, hogy lépjünk be a kolhozba, akkor nem lesz semmi bajunk. — Azt már nem! — hördíile fel Ádámov — azonnal cso­magold be a legszükségesebbet, megyünk Nyugatra! És elindulának vala az éj leple alatt egy kis batyuval a hátukon Nyugat felé. Mielőtt azonban elérték volna a kijá­ratot, egy ÁVOS-legény lángszóróval visszaüzte őket és Sztá­lin haragjában szörnyű büntetést szabott rájuk. — Mivel nem engedelmeskedtetek — Ítélkezett menny­dörgő hangon — örökké fogtok élni Paradicsomban! (Ági) (Emigráns Bor szem Jankó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom