Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1950-03-16 / 11. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEYT 20 THURSDAY 1950. MÁRCIUS 16. Összefüggés két bírói ítélet között Reánk, magyar származású amerikai polgárokra nézve lényegében semmi különbsé­get nem tesz, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen vi­szonyban van az Egyesült Ál­lamokkal, azonban mégsem esik jól, hogy oly gyakran ol­vashatunk a két ország közöt­ti ellentétek kiszélesedéséről. A múlt héten a magyar kor­mány három katonai attasé visszahívását kérte, kik a bu­dapesti amerikai követséghez voltak beosztva. Ezek a Vo­geler elleni tárgyaláson tett tanúvallomások szerint állító­lag részt vettek azokban a kémkedési tevékenységekben, amiért Vogeler amerikai üz­letembert,- az International Telegraph Company magyar­­országi vezetőjét 15 évi bör­tönre és két magyar állam­polgárt pedig halálra Ítéltek. A magyar kormány kérését az amerikai kormány teljesíteni fogja, mer ta diplomáciai gyakorlat szerint, ha egy ál­lam egy másik államnak vala­melyik diplomáciai vagy kato­nai képviselőjét persona non gratanak, vagyis kegyben nem lévő személynek tekinti, akkor az illetőt haladéktala­nul vissza kell hívni. Most eltekintve attól, hogy a három amerikai katonai at­tasé tényleg követett-e el ál­lamellenes cselekményt Voge­­lerrel együtt, vagy nem, kato­nai attasék általában olyan hivatást töltenek be, ami bizo­nyos fokig a befogadó állam érdekeit sértheti. Ugyanis a katonai attasék a saját orszá­guk katonai főparancsnoksá­gának képletes fülei és sze­mei. Az ő feladatuk a befoga­dó ország katonai erejének titkait kifürkészni; vagyis tu­lajdonképen hivatalosan elis­mert és megtűrt kémek. Ha a különböző országok őszinte barátságban akarnának élni. katonai attasékra szükség nem lenne. Azonban az embe­riség egyik legnagyobb átka az, hogy békés egyetértésben az emberek nem tudnak élni és azért állandó bizalmatlan­sággal viseltetnek egymással viseltetnek egymással szem­ben. A katonai attaséknak a feladatuk tehát figyelni, hogy vájjon nem tesz-e egy ország olyan rendkívüli katonai elő­készületeket, amikből támadó szándékot lehetne észre ven­ni. Az egyetlen ellensúlyozó intézkedés a katonai attasék tevékenysége ellen az, hogy minden országnak vannak ka­tonai attaséi, hol diplomáciai képviseletük van. Nem lehet kétségtelenül megállapítani, hogy van-e összefüggés az amerikai Vo­geler elitéltetése Magyaror­szágon és a hasonló váddal terhelt orosz Gubicsev elleni ítélet hozatal között Ameriká­ban. A valószínűség amellett szól, hogy igenis van. A Gubi­csev ügy ugyanis a régibb ke­letű. Gubicsevet, ki előbb az orosz követségnek volt har­madik titkára, majd az Uni­ted Nations egyik orosz tech­nikai szakértője lett, az FBI tetten érte, amint Coplon Ju­dittól, a State Department al­kalmazottjától titkos iratokat vett át New York egyik uccá­­ján. A tettenérés minden két­séget kizárt, hogy mindketten az Egyesült Államok ellen kémkedtek. Ezt a tényt nem lehetett letagadni és Gubi­csev csak azzal védekezett, hogy ő mint idegen diplomata, — amerikai bíróság elé nem állítható. Hosszú huza-vona után úgy a State Department, mint a bíróság megállapítot­ta, hogy Gubicsevet, mert csak az United Nations alkal­mazottja, diplomáciai mentes­ség nem illeti meg. Katonai attasék furcsa hiva­tást töltenek be \ Vogeler t Magyarországon 15 évre ítélték el, mert a tár­gyaláson “bevallotta,” hogy kémkedett. Az orosz és fenn­hatóságuk alá tartozó államok bíróságai előtt tett vallomá­sok mennyiben fedik a valódi tényállást, arról már számta­lanszor volt alkalmuk meg­győződni a nyugati demokrá­ciák közvéleményének. Hiszen még Mindszenthy kardinális is magára vállalt minden elle­ne felhozott vádat. Gubicsev­­nek nem kellett semmit sem bevallani; a megdönthetetlen tények bizonyítottak és a bí­róság elitélte őt 15 évre — a­­zonban mindjárt felfüggesz­tette az ítéletet azzal a kikö­téssel, hogy Gubicsevnek a legrövidebb időn el kell hagy­nia az Egyesült Államokat. Gubicsev szívesen vállalta ezt a feltételt és márc. 20-án a lengyel Bátori hajón elhagyja az országot. Sokan azt hiszik, hogy ha itt az Egyesült Álla­mokban Gubicsevet nem he­lyezték volna vád alá, akkor Vogeler ellen sem indult vol­na meg az eljárás Magyaror­szágon. Hogy ezeknek meny­nyiben van igazuk, azt min­denki a saját Ízlése szerint ál­lapíthatja meg, azonban a State Departmentet a Kon­gresszusban is többen meg­kritizálták a Gubicsev ügyben foglalt ingadozó eljárása mi­att. Ha Gubicsevet úgyis sza­badon engedték, akkor mire való volt az a költséges és hosszas bírósági eljárás, ami az amerikai és orosz kormá­nyok közötti gyenge barátsá­got még jobban gyengítette. Sokkal egyszerűbb lett volna Gubicsevet mindjárt kezdet­ben persona non gratának nyilvánítani — és akkor talán Vogeler ellen sem indult vol­na meg bírói eljárás. A sok jónevü és befolyásos rádió kommentátor között igen nagy súlya van Drew peárson vásárnap délutáni (Folyt, az 5-ik oldalról) Csak az Atlanti Szö­vetség mentheti meg a világot Will L. Clayton volt külügyi államtitkár a szenátus külügyi bizottsága előtt úgy nyilatko­zott, hogy csakis az atlanti szö­vetség mentheti meg a világot egy uj, mindennél rettenetesebb világháborútól. — A szövetség alatt azt ér­tem, hogy a közös védelemre, közös valutára, közös, egységes külpolitikára és a vámhatárok lebontására van szüksége Ame­rikának és nyugati Európának — mondotta Clayton. Azt jósolja a külügyi szakér­tő, hogy háború esetén az euró­paiak milliói, akik fáradtak a közelmúlt szenvedéseiktől, nem fognak harcolni. Ezekre tehát aligha számíthatunk. Ugyanakkor, majdnem egy­idejűleg azt jelentette az atom­­erőbizottság, hogy eltávozott tu­dósok és szakértők pótlására 329 ösztöndíjas növendéket fog­nak kiképezni “atom és hydro­­gén bomba szakértőkké.” Olcsó Rádiók Dr. George Boubau találmá­nya lehetővé teszi, hogy a jö­vőben jobb és olcsóbb rádiókat gyártsanak. Az újfajta készü­lékek ára 5 dollár lesz. A talál­mány hasonlóképen megjavítja a televíziós adásokat is. Nemso­kára olyan telefonkészülékeket hoznak forgalomba, amelyek­ben nemcsák hallani lehet azt, akivel beszélünk, de egyúttal látni is fogjuk a beszélőt. ■ HOLLYWOODBAN ismét di­vatba kezd jönni a Charls­­ton,” a huszas évek világszerte divatos tánca. “Szakértők” azt hiszek, hogy ez a tánc ismét nép­szerű lesz mindenfelé...- MÁRCIUS 15 -Az idei Szabadságharc év­fordulói ünnepét nehéz szív­vel ünnepli meg minden igaz magyar. Mert hol van már az a magyar szabadság, melyért száz két évvel ezelőtt annyi honfi ontotta vérét a szabad­ság és függetlenségért vívott harcában az osztrák elnyomói ellen? A hősiesen küzdő ma­gyar hadsereg ugyan nem győzött, de csak azért nem, mert akkor is, mint ma, az orosz kolosszus segített elti­porni a magyarság szabadsá­­gát. Azonban 1867-ben létrejött a kiegyezés, melyet Deák Fe­renc készített elő. Ez megad­ta Magyarországnak rég ó­­hajtott függetlenségét — a magyar nép vallási és politi­kai szabadságát, mit a két vi­lágháború teljesen elrabolt tőle. És ma szegény jobb sors­ra érdemes testvéreink az orosz bolsevizmus nehéz jár­mát nyögik, egyelőre a meg­szabadulás minden reménye nélkül. Ma nemcsak függet­lenségét vesztette el a ma­gyar, de rabszolgájává lett az oroszoknak és még gyerme­keinek a lelkét is megfertőzik a káros tanokkal. ■ Ezért ünnepeljük ma mehéz sziyvel a magyar szabadság­harc évfordulóját. :: aÉÉ -_________ ~— Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatóságának “Határozata” Az Amerikai Magyar Szövet­ség Igazgatósága február 14-én tartotta évi közgyűlését Wash­ingtonban, amelyen Ft. Biró Be­nedek bridgeporti r. k. plébános, a Katolikus Magyarok Vasár­napja főszerkesztője az alábbi határozati javaslatot terjesztet­te be, amit a gyűlés egyhangúlag elfogadott: “Az Amerikai Magyar Szö­vetség, mint az egyházakban, egyletekben és egyéb közintéz­ményekben tömörült félmillió­nyi amerikai magyarság képvi­seleti szerve, a mai napon, Wa­shington, D. C.-ban, megtartott Igazgatósági Gyűlésén a követ­kező i HATÁROZAT-ot hozta: | 1. ) Mélységes aggodalommal figyeljük azokat a felháborító eseményeket, amelyek a közel­múltban lismét a közérdeklődés központjába állitoták Magyar­­országot. 2. ) A minden emberi jogot eltipró sia magyar népre rá­­kényszeritett rendszer legutóbb propagandája eszközévé állított egy Vogeler nevű amerikai ál­lampolgárt, akit kémkedés, ösz­­szeesküvés és szabotálás lehetet­len vácijával illet. 3. ) Szövetségünk még jóval Pearl Harbor előtt az Egyesült Államok Elnökéhez intézett me­morandumában is kifejtette és a háború alatt sorozatos dekla­rációkban mélységesen elitélte a barbár nácizmusnak a magyar népet gyilkoló szörnyűségeit. Regisztrálniok kell a kommunistáknak Közeleg az óra, amely véget vet a vörösek ittenei garázdál­kodásainak ! A washingtoni törvényhozás előtt egy olyan javaslat van, a­­mclyik szerint minden kom­munistának, még ha nem is tagja a pártnak, de kommunis­ta elveket vall, jelentkeznie kell regisztrálásra. Összeírják a vörösöket Amerikában! Aki kommunista-párti "és nem jelenkezik összeírásra, pénzbírsággal és 10 évig ter­jedhető börtönbüntetéssel sújt­ják. Ez azonban korántsem je­lenti azt, hogy Amerikából “rendőrállam” lesz — ahogy a vörösek szeretik mondogatni — hiszen ugyanigy a náciknak és fasisztáknak is jelentkezni kellett annakidején. A háború alatt közel tízezer “ellenséges elem” volt koncentrációs tá­borban itt Amerikában és még se lettünk rendőrállam! így van ez jól és okosan! Melegebb ruhák - könnyebb szövetek Egy újfajta találmány segít­ségével könnyebb szövetből melegebb ruhákat fognak gyártani olyképen, hogy a szö­vet anyagához alumininum íé­­meta adnak. Gyantaszerü anyaggal viszik a gyapjúba a fémport, amely elszigeteli a külső hidegtől a ruha viselőjét, így a jövőben nem lesz szükség “vastag” kabátra, vagy ruhá­ra ahhoz, hogy télen meleg ma­radjon az emberi tést. Az uj szövet gyártását már elkezdő­tök. Ugyanúgy most, — amikor a Szovjet terror irtja nemcsak a magyar népet, hánem terrorisz­­tikus tetteivel naponta megbot­ránkoztatja az egész müveit vi­lágot és odáig megy, hogy koholt vádak alapján az Amerikai E- gyesült Államok polgárait bör­­tönzi be, — lelkiismeretünk pa­rancsára hallgatva, hazánk El­nökéhez, kormányunkhoz, fele­lős tényezőinkhez s az Egyesült Nemzetek utján a még szabad világ közvéleményéhez fordu­lunk; hogy a) “MEGÁLLJ”-t kiáltsa­nak az emberi szabadság min­den jogát lábbal tipró rend­szernek ; b) állapítsák meg egyszer s mindenkorra, hogy a Ma­gyarországon történő ször­nyűségekért a magyar népet semmiféle felelősség nem ter­heli, hanem azokat, akik a ma is némaságra szorított nemzet testén, akarata ellenére, a Szovjet imperializmus végre­hajtói. Kelt Washington, D. C., 1950. február 14-én.” A CIO kizárja a kommunistákat Amerika egyik legnagyobb munka érdekképviseleti szerve­zete, a CIO határozatot hozott, amely szerint - mindazokat a tagszervezeteket, ahol kom­­munista-gyanus elemek van­nak a vezetőségben, kizárja. VÉGKIMERÜLÉSIG HAJ­SZOLJÁK A MAGYAR MUNKÁSOKAT A magyar tervhivatal jelen­ti, hogy a szovjetrendszerti Stakhanov féle termelés “nagy eredményeket” hozott. Egyes munkáscsoportok 200 - 2000 százalékkal többet termeltek a rendes mennyiségnél. Ezt úgy éarik el az orosz “szakértők,” hogy mindenféle jutalmakat tűznek ki a stakhanovisták számára. Ina szakadtáig dolgo­zik a munkás, hogy ilyen ered­ményt érhessen el. Közelebbről nézve ezeket az eredményeket, az az igazság, hogy a végkime­rülésig hajszolt munkásnak csakúgy felkopik az álla, mint annak, aki minden erőltetés nélkül folytatja a munkáját. Egy “kitüntetett” stakhano­­vista Bécsbe, rokonaihoz írott levelét ismerteti a New York Times. — Hat hét alatt 172 százalé­kot értem el — írja a munkás — majd fel vittem 237 száza­lékra a termelést. 400 forintot kaptam ezért az állati robotért, amely úgy kimerített, hogy utána ágynak dőltem. Rabtele­­pe-ken sem hajszolják igy az embert, mint ma a magyar gyá­rakban. A magyar kormány halál­­büntetéssel sújtja a szabotőrö­­ket, miután egyre több a sza­botázs a gyárakban. Az elkese­redett munkásság csak igy tud védekezni az orosz hajcsárok terrorjával szemben. A sztrájkért börtön jár. De börtönbe vetik a “lassú” mun­kást is, aki nem tud eleget ten­ni az úgynevezett “normának” a hivatalosan megállapított ter­melési átlagnak. Nt. Béky Zoltán esperes ajánló sorai Abból az alkalomból, hogy a tranioni Függetlenséget átvet­tük, Nt. Béky Zoltán, a Függet­len Magyar Református Egyház esperese az alábbi bejelentő és .ajánló sorokat irta., a lapban, melynek tulajdonjogát átruház­ta ránk: BEJELENTÉS Lapunk olvasóközönségének ezúton jelentem be, hogy március 1-én a Függetlenség tulajdonjogát Ikafalvi Diénes László újságíró urnák adtam át. Több, mint egy évvel ezelőtt, mondhatnám: kényszerülve voltam, hogy a lapot átvegyem. Egyfelől, hogy a Trenton és kör­nyékbeli magyarságot megmentsem a szélsőséges elemek kalózko­dásaitól; másfelől — teljes tudatában annak a missziónak, amit az amerikai magyar életben a magyar lapok betöltenek — megment­sem a lapot a pusztulástól. Meggyőződésem ma is az, hogy az ame­rikai magyar lapok egyik legszebb és legnemesebb missziót végzik magyar életünkben. Nélkülök aligha lehetne ma beszélni azokról a hatalmas alkotásokról, melyekkel az Amerikába szakadt magyar­ság az utolsó félszázad alatt az Uj Haza földjét, kultúráját és tör­ténelmét gazdagabbá tette. Az egyházak után a tisztességes ame­rikai magyar sajtóé az érdem mindazokért az örök értékű alkotá­sokért, amelyekkel az amerikai magyarság ma dicsekedhet. Jó szellemű sajtóra tehát szükségünk van! Szükségünk van különösen ezekben az itéletes időkben, ami­kor a leigázott és halálra ítélt magyarságnak mi vagyunk az egyet­len része, amely szabadon szólhat. Szabadon viheti a világ itélő­­széke elé azt a teng er sok igazságtalanságot és gyalázatot, melyet halálra kinzott fajtánkkal elkövetnek! Isten rendelése, hogy mi itt lehetünk és teljes meggyőződéssel vallom, hogy a magyar felszabadulásnak — az átkos bolsevizmus alól — innen kell kiindulnia. S vallom, hogy az amerikai magyar­ságnak egy szabad, független, demokratikus Magyarország kiépí­tésében nagy szerepet adott az Isten! Ezért élet- és sors-kérdés, nemcsak a mi, hanem az óhazai magyarság számára is a tisztességes, jó szellem^, hivatásának ma­gaslatán álló amerikai magyar sajtó. . Ez.a.meggyőződés vezetett, amikor a Függetlenséget átvettem és több, mint egy eve súlyos anyagi áldozatok árán fenntartottam. Mindig terhesebb egyházi munkám miatt azonban kénytelen vagyok a lapot átadni. Igaz örömömre szolgál az, hogy a lap olyan embernek a kezébe kerül, aki másfél évtizedes közéleti és újságírói működése és tevé­kenysége folytán az amerikai magyar közéletnek egyik kiváló egyé­nisége lett. Ikafalvi Diénes László személye, közéleti és újságírói műkö­dése politikai iránya; garancia arranézve, hogy a szép múltúi Füg­getlenség továbbra is a Trenton és környékbeli magyarság .közös kincse lesz. A lap itteni üzleti vezetője továbbra is Szamosszegi Jenő marad. Az uj szerkesztő-tulajdonost és üzletvezetőt szeretettel ajánlom olvasó közönségünk szives pártfogásába. BÉKY ZOLTÁN RÖVIDEN: EGY PHILAI nagy cipőü2let­­ben éjjel betörtek és elvit­tek egy pár cipőt. A betörő más­nap éjjel visszavitte a cipőt és kicserélte a megfelelő számra. BERLINBEN az amerikai had­sereg, a gyalogság, légiflot­ta és ejtőernyős osztagok ké­szen állnak arra az esetre, ha a v;rösek erőszakkal próbálnak elfoglalni a város nyugati öve­zeteit. “Lehet, hogy ez uj há­borút jelent majd, de még en­nek a kockázatával is tartani fogjuk a nyugati zónák sértet­lenségét” — mondotta Taylor tábornok. ACHESON külügyminiszter be jelentette, hogy a tavasszal „összeül a háromhatalmi konfe­rencia, hogy megtárgyalják a “hidegháború” dolgát. NEW YORKBAN megkezdik a mesterséges esőcsinálást. Tudományos alapon, szakem­berek fogják végezni a felhők­ből történő vizfacsarást. Egy­előre 50,000 dollárt szavaztak meg a vízhiány megelőzését célzó meterséges esőcsinálásra. Nincs kellő védelem atomtámadás ellen Louis Johnson honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a hadsereg nem tud teljes és kellő védelmet nyújtani egész Ameri­ka számára egy kívülről jövő atombomba támadás esetén. Fa­natikus ellenséges pilóták átha­tolhatnak a védő vonalon és vál­lalva a biztos halált, mint a ja­pán öngyilkos pilóták, eljuthat­nak repülőgépeikkel amerikai területek fölé, hogy ledobják bombáikat. NINCSEN ÁRVÁBB NEMZET.. (MAGYAR DAL MÁRCIUSRA) Nincsen árvább nemzet sehol a tépett magyarnál, Nincsen keservesebb sóhaj a magyar sóhajnál; Sir az erdő, sir a róna, sir a gerle madár, Sir a leolomp, ct délibáb, sir az egész határ . . . Magyar sóhaj; magyar bánat örökké nem tarthat. Van még hitcj, ereje a magyar szívnek, karnak! Lesz meg husiét, fellámadés, lesz meg boldog cici! Édes hazánké inagyar hazánk, risszaszerztrk téged! ---------;..... -L­­■ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom