Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1950-06-08 / 23. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1950. JUNIUS 8. LEVELEK AMERIKÁBÓL 1. HARC AZ IGAZSÁGÉRT Nemsokára magasabb lesz a Social Security által fizetendő összeg A kötelező aggkori biztosí­tás, mely 13 évvel ezelőtt lé­pett életbe, s amit Social Se­curity néven ismer mindenki, egyike azoknak a szociális in­tézkedéseknek, amik nélkül egy modern társadalmi rend ma már nem létezhet. De mig névről mindenki ismeri a So­cial Security-t, mert minden munkásnak hetenként levon­nak fizetéséből bizonyos ösz­­szeget erre a célra, aránylag nagyon kevesen tudják, hogy körülbelül mily összeget fog­nak egyesek kapni, ha majd elérik azt az életkort, melyben a Social Security előnyeire jo­gosultak. Ma még ezek az elő­nyök olyan csekélyek, hogy abból még a leszállított igé­nyli aggkorban sem lehet megélni. Ennek természetesen az az oka, hogy a Social Security tulajdonképen egy biztosítási alap, melyhez azonban nem­csak a munkás, de a munka­adó is köteles hozzájárulni., Mig az alap nem elég nagy, abból csak keveset lehet kifi­zetni. Azonban most már egy­re tekintélyesebb összeg áll rendelkezésre, s azonkívül a befizetési összegeket is eme­lik, úgy hogy a Kongresszus elérkezettnek látta az időt a biztosítottnak járó összeg e­­melésére. De mint a legtöbb e­­setben, amikor egy uj törvény hozásáról van szó, úgy most is némi eltérés van az alsóház és a szenátus elé kerülő törvény­­javaslatok között. Sőt a javas­latok megszavazásának ideje között is van eltérés, s az al­sóház már a múlt évben meg­szavazta a Social Security módosításáról szóló törvény­­javaslatot, ellenben a szená­tusba nmég nem került szava­zás alá a javaslat. Nagy elté­rés nincs a két javaslat kö­zött, mert például mig a jelen­legi törvény szerint aki 1937 óta átlagban heti 55 dollárt keresett, az havi 40 dollárt kap, addig az alsóház javasla­ta szerint havi 62 dollárt, mig ha a szenátus javaslatából lesz törvény, akkor havi 68 dollárt fog kapni a 65-ik élet­évének betöltése után. Ehhez hozzá számítandó még a fele­ségnek járó 60%-OS'pótösszeg úgy hogy egy házaspár 93 vagy 102 dollárt fog kapni, a­­szerint hogy az alsóház vagy a szenátus előtt lévő javasla­tot fogadják el. Természete­sen ezek az összegek csak hoz­závetőlegesen vannak kiszá­mítva, mert minden egyes e­­setben bizonyos eltérések le­hetnek az átlagos munkabér kiszámítása tekintetében. Amerika uj személyszállító hajókat épít, amiket termé­szetesen csap átszállításra is lehet majd használni Junius 3-án, Quincy, Mass.­­ben vízre bocsátották az első nagy hajót, mit az Egyesült Államokban a háború befeje­zése után építettek. A 26,000 tonnás Independence New York és a Földközi tenger ki­kötői közötti forgalmat fogja lebonyolítani. A három osztá­lyán a hajó több mint 1000 u­­tast fog tudni szállítani órán­kénti 25 tengeri mérföld se­bességgel. Az egész hajó air condition-nal lesz ellátva és azonkívül a hajóépités techni­kájának legújabb vívmányait is felszerelik rája. Mellesleg megjegyezve, — háború ese­tén 5000 főnyi csapatot lesz képes egyszerre átvinni Euró­pába. Természetesen még egy ideig eltart, mig a szükséges berendezéseket mind elvégzik rajta de már építés alatt áll az ugyanolyan nagyságú testvér­hajója, a Constitution is, mit nemsokára szintén vízre bo­csátanak. Bár sohasem lenne szükség e két hajót csapat­­szállitásra használni, azonban ha mennél jobban felkészü­lünk ilyen eshetőségre, annál nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy hajóink békében és békés célokat szolgálva fogják járni a tengerek szabad út­jait. A vándor munkások problé­mái nag ygondot okoznak az amerikai hatóságoknak Az átlag amerikainak igen kis fogalma van arról, hogy milyen szociális probléma a munkaerőnek vándorlása e­­gyik helyről a másikra, s ez­zel kapcsolatban az alacso­nyabb életszínvonalhoz szo­kott idegen munkások beözön­­lése ebbe az országba. Ezek legnagyobb része törvényes u­­ton jönnek be az Egyesült Ál­lamokba, mert például Mexi­kóval erre vonatkozólag szer­ződésileg szabályozott megál­lapodásunk van. A vándorló munka erő problémái különö­sen a dél-nyugati államokban égetők, hol az állandó letele­pedési hellyel nem rendelkező belföldi munkások száma 1- től 5 millió között mozog. És ezt a mozgást szószerint kell venni, s igy természetesen ez a rengeteg ember, beleértve a kiskorú gyermekekeiket is, úgy egészségügyi, mint szoci­ális szempontból az érdekelt államok hatóságainak állandó fejfájást okoz. Azonban ezeknek az úgyne­vezett migratory workerek­­nek problémáit csak egységes intézkedésekkel, vagyis csak a szövetségi hatóságoknak ren­delkezésére álló eszközökkel lehet megoldani. Truman el­nök felismerve e kérdés ren­dezésének szükségességét, a­­zért a múlt héten egy 7 tagú bizottságot nevezett ki a ván­dorló munka erő problémái­nak tanulmányozására azzal az utasítással, hogy a bizott­ságnak legkésőbb dec. 1-ig je­lentést kell tenni. A törvénye­sen bejövő mexikói munkáso­kon kívül a közép- és délame­rikai országok sok leszegénye­dett földművese jön be farm munkára az Egyesült Álla­mokba. Ezek egyszerűen át­­usszák, sőt egyes helyeken csak átgázolják az Egyesült Államok és Mexikó között a határvonalat képező Rio Grande folyót, s ha már egy­szer bent vannak az ország­ban, akkor nagyon nehéz megállapítani, hog ytörvénye­­sen vagy törvénytelenül jöt­­(Folyt. a 4-ik oldalról) Nyugatra mene­külnek Naponta százával érkeznek Berlinben a nyugati zónába a keleti zóna németjei, akik az if­­jukommunista parádé zűrzava­rát használták fel a menekülés­re. A szökevények között \jan 270 fiatal, kékinges ifjú kommu­nista, akik szintén megszöktek a szovjet uralom alól. A kommu­nista néprendőrség 38 tagja u­­gyancsak kereket oldott. A nyu­gati zónában politikai menekül­teknek tekintik őket. (Ha az orosz uralom alatt va­lóban olyan rózsás lenne a hely­zet, vájjon maradna a mi olda­lunkon egy német is?) 28 millió katolikus Amerikában Az Egyesült Államokban, leg­utóbbi adatok szerint közel 28 millió katolikus él, pontosan 27,766. Egy év alatt 1 millió 47 ezerrel növekedett a katolikusok száma Amerikában. A U. S. ka­tolikus egyházainak most meg­jelent évkönyve adja ezeket a megbízható adatokat. Összesen 23 érsekségben 157 püspök, 42,970 világi pap, 7,377 szerzetes és 147,310 apáca mű­ködik. A katolikus jellegű isko­lákban összesen közel 5 millió növendék tanult az elmúlt évben. Nem nézzük okét “ölhetett kézzel” Jól informált helyről szár­mazó értesülés szerint Amerika atomerővel töltött srapneleket és ágyulövegeket gyárt- Külön­leges lövegek készülnek, me­lyek rádióval irányított robot gépek segítségével küldhetők a kiszemelt célpontok fölé. Ezenkívül még számos atom­­löveg készül, melyeknek nagy a taktikai és stratégiai jelentősé­gük. A srapnelek, ágyulövegek csapatok ellen is használhatók a harctereken, valamint ipari célpontok megsemmisítésére is alkalmasak. Ilyen atomfegyve­rek birtokában bizonyosra ve­hető Nyugat-Európa védelme a szovjet támadással és kommu­nista erőszakoskodással szem­ben. Acheson külügyminiszter, miközben kérte a kongresszus­tól a billiós katonai program megszavazását, hangoztatta, hogy “a szovjetet meg kell állí­tani világhódító útjában.” Mi­közben nyomatékosan hangsú­lyozta Japán és délkeleti Ázsia védelmének fontosságát, hozzá­tette, hogy a világ minden ré­szében résen kell állanunk az ellenséggel szemben. Az atomerőbizottság azon dolgozik, hogy átalakítsák a Washington állambeli Han­­fordban levő atómerőtelepet és tritium gyártására tegyék alkal­massá. A tritium a “nehéz hydrogén­­nek” egy formája, amely a tu­dósok szerint hihetetlen erejű robbanóanyaggá változtatha­tó. A cél az úgynevezett “su­­perhydrogén bomba előállítá­sa. Ez a bomba az atombombá­nál százszorta erőteljesebb és rombolóbb erejű. , Bármilyen borzalmas rombo­­lóerejü is lesz a hydrogénbom­­ba, atombombával is jelentős eredményt érhetnek el háború esetén. Mihalkó P. Istvánt ünnepelték A Mihalko városi tanácsos tiszteletére rendezett múlt szom­bat esti bankett szépen sikerült. Nemcsak a Szt. Mihály g. k. egy ház és a Szt, György G. K. Szö­vetség tagsága köréből, de a vá­rosházi alkalmazottak közül is szép számban voltak ott és más városokból is eljöttek Commis­sioner Mihalkó tisztelői és bará­tai, hogy tiszteletet tegyenek an­nak az embernek, aki Perth Am­boy “első magyar városatyja”... Ft. Gajdos Albert g. k. lelkész asztali áldása és alkalmi üdvöz­lete után felszolgálták az Ízletes csirkevacsorát, majd James J. Flynn, városunk uj polgármes­tere, valamint Stephen Balinski és Edward Tarloski városi taná­csosok, Samuel K. Kain megyei coroner-jelölt, Mitruska János temetésrendező, Lesko András egyházi trustee és mások mon­dottak beszédet, többeket pedig bemutattak. Végezetül Commis­sioner Mihalko előbb angolul, majd magyarul mondott köszö­netét a szerencsekivánatokért és a szép ünneplésért. A megjelent vendégeket Kovács György, a Szt. György Szövetség kp. elnö­ke üdvözölte megnyitó szavai­val. Az ő és Mihalkó tanácsos magyar beszédén kívül más ma­gyar beszéd egész este nem hangzott el, pmi szomorú érzése­ket hagyot f "Síkunk szivében . . . (Jó amerikaiak vagyunk, de a­­zért szeretünk magyarul beszél­ni és magyar beszédeket hallani, különösen amikor a város első magyar tanácsosát ünnepel­jük!) Az üdvözlőtáviratok, melyek között ott volt Davi dT. Wilentz volt állami főügyész, városi de­mokrata vezér üdvözlete, és sze­­rencsekivánata is, valamint az elhangzott köszöntők csaknem egyöntetűen Mihalkó Péter Ist­ván kiválóságát és egyéniségét méltatták, kifejezvén azt, hogy őbenne nemcsak a magyarság, de a város minden lakója egy rá­termett, nagyszerű városatyát nyert. A Kára Testvérek hires rádió­zenekarának muzsikája mellett az estély tánccal s magyaros mu­latozással folytatódott. 40.000 dollár apró­pénzben ... Wisconsin államban meghalt egy jómódú farmer, aki a papir­­dollárokban nem nagyon bízott s ezért összes vagyonát, mintegy 40.000 dollárt aprópénzre vál­totta, ezüst 10, 25 és 50 cente­sekre és szépen becsomagolva még 1936-ban elásta a pincében. Az elhunyt iratai között az öz­vegy megtalált egy neki címzett levelet, amelyben pontosan meg volt jelölve a hely, ahol a kin­cset keresni kell. A temérdek ap­rópénz bankba szállításához két teherautó kellett... Készül az uj DP törvény A képviselőházi és a szená­tusi bizottságok most egyez­kednek az uj DP törvény fölött. Elvben már megegyeztek. Esze­rint 1951 junius 30-ig összesen 340,000 hontalant fognak Ame­rikába engedni. A jelenlegi törvény, amely negyedmillió DP számára teszi lehetővé a letelepedést, junius 30-án jár le. Eddig 150,000 hon­talan érkezett Amerikába. A kompromisszumos megegyezés lehetővé teszi, hogy 54,000 me­nekült, akik a vasfüggöny mö­gül érkeztek az aurópai nyuga­ti övezetekbe az elmúlt évek­ben, szintén jogot nyerjenek a bevándorlásra. (Lapzártakor halljuk, hogy a törvény már az Elnök asztalán van, aláírásra készen.) Az orosz gabona A szovjet ajánlata, hogy hajlandók gabonát eladni a nyugati országoknak, problé­ma elé állította a szövetségese­ket- A Duna medence bőséges gabonatermését ragadta magá­hoz Oroszország és próbálja most jóáron eladni a nyugati népeknek. Normális körülmé­nyek között semmi akadálya sem lenne a vásárnak. De mivel a magyar, román gabonater­més orosz kézre került, a nyu­gati országok sohasem tudhat­ják, hogy mennyiben számít­hatnak az orosz szállításokra. A magyar gabonáért nem a ma­gyarok kapják a pénzt, hanem Moszkva, amely cserébe orosz nyersanyagot ad a magyar iparnak — saját feltételei mel­lett, borsos áron. «T 1 • • f » 1 elevizioion Ezt a nevet mi adtuk ezennel annak az uj készüléknek, amely a telefon és a távolbalátó-készü­lék kombinációja. Az uj készülék egy olyan telefon, amin keresz­tül nemcsak beszélgetni lehet drótvezetéken át valakivel, de a beszélgetők láthatják is egy­mást. A készüléket már ki is próbál­ták. Az amerikai katonai erők hetében, amely május 13-20 kö­zött volt, egy katonai osztag be­mutatta ezt a tefeviziós telefont. A televíziós programon is bemu­tatták a készüléket, működés közben: egy katonatiszt beszél­getett Spellman new yorki bíbo­rossal. Nem lehetetlen, hogy a Bell System már a közeljövőben be­vezeti az általunk “televiziofon”­­nak nevezett táv-látó és táybeszélő készülékeket, ame­lyekkel felcserélhetjük mostani telefonjainkat... Tanulság A London, O.-i börtönben egy Tarzan-filmet mutattak be a ra­bok részére. Az előadás után há­rom rab elbújt a teremben és egy szellőztető nyíláson át egy kötéléi ellenditve magukat — Tarza nmódra — leereszkedtek a földre és megszöktek. PÁRTOLJA lapunk hir­detőit, mert akik a Híra­dóban hirdetnek őszinte nagyrabecsülői az itteni magyarságnak! Az elmúlt héten, épenugy mint minden héten, amerikai polgárok sokezer levelet Írtak külföldi rokonaiknak és baráta­iknak. Ugyanakkor és ugyanab­ban az irányban sokezer üzleti levél is keresztezte az óceánt. Mindezek a levelek sokat segít­hetnének abban a harcban, ame­lyet Amerika folytat az igazsá­gáért. A levelek irói talán meglepőd­nek azon, hogy Írásaiknak ilyen nagy fontosságot tulajdonítunk. “Mi segíthetünk az igazságért folytatott harcban?” — kérde­zik ők. “Mi egyszerűen csak csa­ládi és hétköznapi eseményekről számolunk be. Az üzleti ügyek pedig aztán semmiféle összeköt­tetésben sincsenek a politikával. Itt valami tévedés lesz!” Nem tévedünk. Akár tudja a levél írója, akár nem, minden ilyen levél fontos üzenetet visz a külföldi címzettnek. Az Ame­rikából érkezett levelet nagyobb érdeklődéssel olvassák Európá­ban, mint a leghíresebb írók vagy államférfiak nyilatkoza­tait. Az első televíziós leadás... Az első elnök, akit valaha az amerikai közönség televízión lá­tott nem Truman volt, hanem Hoover. Még 1927-ben a Bell telefontársaság előtt bemuta­tott egy televízió leadást Wa­shingtonból New Yorkba. Her­bert Hoover, aki akkor még csak kereskedelmi miniszter volt, jelent meg a vásznon. Ez volt egyébként az első televí­ziós leadások egyike. “Romba dől a •1 / 99 világ.., George C. Marshall tábornok az arlingtoni nemzeti temetőben, az Ismeretlen Katona sírja előtt tartott beszédében azt hangoz­tatta, hogy továbbra is ki kell tartani az UN mellett, ahol sza­vakkal lehet küzdeni puskago­lyók helyett. Egy uj háború, folytatta Marshall, romba dönti az egész világot.” Akárki lesz is a győztes, saját romjai fölött ünnepelhet majd.” Marshall helytelenítette Hoover javasla­tát, hogy oszlassák fel a Nemze­tek Szövetségét és állítsanak fel újat, melyben csak a nyugati nemzetek foglalnak helyet. Uj sorozási törvény “Sorozásnélküli sorozási tör­vényt” szavazott meg a wash­ingtoni képviselőház 216—11 a­­rányban. Az újfajta törvény lé­nyege, hog ytovábbi két évre ki­terjesztik a junius 24-én lejáró sorozási törvényt azzal a felté­tellel, hogy a katonaköteles ame­rikai ifjak egyelőre csak regiszt­rálásra jelentkeznek a helyi boardoknál. Behívni őket kato­nai kiképzésre azonban csupán akkor lehet, ha a kongresszus országos szükséghelyzetet hir­det. Ebben az esetben növelni fogják a hadsereg létszámát és ekkor sor kerül az újoncok ki­képzésére és a katonai szolgálat telj esitésére is. Az ilyen levélben például meg­írja valaki, hogy vasárnap ki­hajtott a környékre. Tudja-e a levél írója, hogy ennek a jelen­téktelen hírnek milyen rendkí­vüli hatása van arra, aki ezt ott olvassa? Elsősorban is bámula­tot kelt, hogy a levél Írójának saját automobila van, másodsor­ban, hogy akkor hajthat ki és o­­da, ahova akar, hogy este ismét békésen visszatérjen családi hajlékába. Sokan vannak persze Ma­gyarországon is, akiknek mind­ez nem újság; mégis felfrissíti a már korábban helyesen megal­kotott képet. Mások azonban, a­­kiket ellenséges propaganda fél­revezetett, helyesebb fogalmat alkothatnak magukban arról, milyen az igazi Amerika. El fogják majd mondani szomszédaiknak, hogy Amerikát mégse tette tönkre a munkanél­küliség és a gengszterek, nem támadják meg a békés autózó­kat. Azt fogják mondani: “Ame­rikai rokonaink úgy élnek, a­­hogy mi szeretnénk élni, békéseji és biztonságban.” Ha ez megtörtént, a levél fon­tos szolgálatot végzett. Truman elnökünk felhívta Amerika népét, hogy segítsen megcáfolni a külföldön Ameri­káról elterjedt hamis híresztelé­seket. ő használta ebben az érte­lemben a “Harc az Igazságért” kifejezést. Sokféle módon lehet terjesz­teni az igazságot. A levélírás az egyik legközvetlenebb módszer ésmi ebben a rovatban hétről­­hétre megjavittajuk majd, ho­gyan avathatjuk az egyszerű magán levelet fontos missziók hírnökévé. Persze szükséges, hogy mi, a levelek irói, tudjuk, mit hiresztelnek mi rólunk, ne­hogy akaratlanul is az álhireket támogassuk. Szükséges, hogy tudjuk azt is, mit várnak tőlünk a külföldiek és miben bíznak; hogy ebben a hitükben megerő­síthessük őket. Mindennapi eseményekről fo­gunk beszélni, mint például pia­ci bevásárlásainkról, vagy arról, hogy a moziban voltunk; de ko­molyabb tárgyakkal is fogunk foglalkozni, például az idegek háborújával is. Példákkal fog­juk illusztrálni, hogyan kelthet­nek leveleink a valóságnak meg­felelő benyomást külföldön, or­szágunkról, szabadságjogaink­ról, egyszerű örömeinkről és mindenki részére nyitvaálló ér­vényesülési lehetőségeinkről. Közben gondoljunk azokra, a­­kik távol tőlünk, várva-várják a híreket. Adja Isten, hogy ami­kor leveleink igaz képet nyújta­nak, reményt és hitet keltsenek ott, ahova elérnek. 50 INGYEN JEGYET ajándékozunk el előfizetőink kö­zött a Majestic Színház junius 11-14-i “Guilty of Treason” elő­adására. Bárkinek előfizetőink közül (aki telefonon, vagy egy postakártyán kéri) kiküldünk egy ingyenes belépőjegyet, ami­vel a Mindszenty-filmet bárme­lyik előadáson megtekintheti a perth amboyi Majestic moziban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom