Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1950-05-11 / 19. szám

A nyugati demokráciák diplo­matáinak fontos tanács­kozásai Dean Acheson, az Egyesült Államok külügyminisztere e héten fontos tanácskozásokat folytat az angol és francia ál­lamférfiakkal, hogy az oro­szok további eggressziv lépé­seit a nyugati demokráciák kellő eréllyel utasíthassák vissza. Acheson a múlt szom­baton délután utazott el repü­lőgépen Európába és utazásá­nak jelentőségét emelte az a tény is, hogy Truman elnök is megjelent a repülőtéren. Tru­man szerencsés utat kívánt külügyminiszterének és si­kert a missziójához, melynek-' eredménye nagyban hozzájá­rulhat a világ békéjének meg­szilárdulásához, — ha a hábo­rú fenyegető veszélyét ta­nácskozásokkal el lehet hárí­tani. Acheson az elnöki repülő­gépen előbb Párizsba repült, hol Shuman francia külügy­miniszterrel tárgyalt, majd Londonba ment, hol az angol államférfiakkal tartott fontos tárgyalásokat. Úgy látszik, hogy a nyugati demokráciák diplomatái nem várják to­vábbra is tétlenül azokat az elkövetkezendő inzultusokat, amiket az utóbbi pár évben ol ysokszor volt alkalmuk ta­pasztalni az oroszok részéről. A Balti tengerben elpusztult 10 amerikai repülő, kiket a világbékét hirdető oroszok öl­tek meg, fájdalmas emlékez­­tetés arra, hogy eddig — és ne tovább! Tiltakozó jegyzé­künkre adott orosz válasz nemcsak hogy nem volt kielé­gítő, hanem egyúttal egy u­­jabb inzultus is volt. Kényte­len kellemetlen lenyeltük azt is, — de nem emésztettük meg. Az oroszok valószínűleg ugyanabban a tévhitben rin­gatják magukat, mint aminek az árát 30 éven belül a néme­tek kétszer fizették meg igen drágán. A németek azt hitték, hogy az Egyesült Államok nem militarista ország, azért az amerikaiakat nem lehet ko­moly háborús ellenfélnek tar­tani. E sorok irója közvetlenül is tapasztalta ezt az általános európai militarista felfogást szibériai hadifogsága alatt. Ugyanis a hadifogoly tábor­ban lévő hivatásos katonatisz­teknek Németország és a köz­ponti hatalmak győzelmébe vetett hitét nem renditette meg az atény, hogy Amerika 1917-ben hadat üzent Német­országnak és a központi ha­talmaknak. Igaz ugyan, hogy akkor már a cári Oroszország nagyban ingadozott és ez több jóval kecsegtetett, mint ami­lyen fenyegetőnek Amerika hadüzenete látszott. A tények azonban mást igazoltak. Az alsó-ausztriai orosz zóna lakossága nem akar kommunizmust Városi és községi választá­sok voltak Alsó-Ausztriának az oroszok által megszállt zó­nájában. Az egész területen csak mintegy 750,000 válasz­tó szavazott, azért különös fontossága a választásnak nem volt. Azonban különleges jelentősége igenis volt a vá­lasztásnak, mert a kommunis­ta jelöltek a szavazatoknak csak alig 5%-át kapták. Ez e­­léggé világosan mutatja, hogy az emberek igen nagy többsé­gének nem kellenek a kommu­nizmusnak áldásai. Valószí­nűnek látszik, hogy orosz részről valami hiba történt a választáson, mert már több­ször bebizonyult, hogy ahol az oroszok akarják, ott a kom­munista jelöltek majdnem tel­jes 100 százaléknyi többségét kapják a szavazatoknak, de viszont ahol szabadon nyilvá­níthatják akaratukat a szava­zók, ott a kommunisták csú­fos vereséget szenvednek. A- zért nem értjük meg tisztán, hogy az alsó-ausztriai orosz zónában mit gondoltak az o­­roszok a lakosság érzelmeit illetőleg? Ha azt hitték, hogy Alsó- Ausztriában a kommunizmus annyira tetszik a népnek, hogy a választás alkalmával a régi recept szerint jól bevált erőszak alkalmazását hasz­nálni ott már szükségtelen, — akkor nagyon tévedtek. Vala­ki, vág yvalakik valószínűleg drágán fizetnek meg e tévedé­sért. Azonban bizonyára in­gyen kapnak one way ticketet — Szibériába. (Folyt, a 6-ik oldalon.) Perth Amboy Városi Tanácsosai A nem militarista Amerika erősebb ellenfél, mint ami­lyennek azt ellenségei hiszik Kétszer már megmutatta Amerika, hogy habár nem mi­litarista állam, mégis mikor szükség van rá, nemcsak nagy hadsereget képes kiállítani, de jó katonákat is tud nevelni, kik a regula mellett az eszü­ket is használják. Azonban a legnagyobb erőssége a nem militarista Amerikának a há­borúban az, hogy az amerika­inál jobban felszerelt hadse­rege egy országnak . sincs. Mennél előrehaladottabb a hadviselés technikája, annál erősebb lesz az amerikai had­sereg. Ugyanis még a régi időkben is, mikor a nyers erő, az egyéni bátorság és p. kato­naság számbeli túlsúlya dön­tötte el a háború kimenetelét, még akkor is szükség volt egy más igen fontos kellékre. Ezt a nélkülözhetetlen kelléket igen jól jellemezte már a 17- ik században az olasz szárma­zású Montecuculli, a hires osztrák generális, kinek tör­ténelmi, patináju kijelentése szerint a háborúhoz három dolog szükséges; pénz, pénz — és megint pénz. Ha ezt a materialista állás­pontot egy kicsit túlzottnak is lehet tekinteni, azért elvitat­hatatlan, hogy az anyagi elő­feltételek bősége úgy az első, mint a második világháború kimenetelére igen fontos be­folyást gyakorolt. JAMES J. FLYNN, JR. A keddi városi választások meglepetést hoztak Perth Am­­boyban. A demokrata organizá­ció által támogatott “Good Go­vernment” ticket jelöltjei közül csak négy jött be, ötödiknek pe­dig a “Clean Government” ticket egyik jelöltje, Edward P. Tarloski nyert megválasztást a városi tanácsba. A megválasztott tanácsosok James J. Flynn (11,631 szava­zattal), Mihalko Péter István 11,175 szavazattal), Stephen F. Balinski (visszaválasztva 10,- 608 szavazattal), Harold D. Runyon (visszaválasztva 9,790 szavazattal) és Tarloski (9,674 szavazattal). A demokraták ötö­dik jelöltje, Joseph Sieber 9,438 szavazattal hatodik helyre ke­rült, illetve kiesett. Eger Sán-STEPHEN PETER MIHALKO dór, Tarloski jelölt-társa 7-ik helyre került 8,111 szavazattal, ami feltűnő jó eredményt jelent. Molnár 3,365, Karkus 2,940, Kelsey 2, 472 lés Iorillo 2,378 szavazatot kaptak. Az 1946 évi commissioner- vá­lasztáskor a regisztrált szava­zók mintegy 50»-a adta le sza­vazatát; az idén több, mint 70 százaléka. 24,689 szavazó közül 18,299 élt szavazati jogával. A magyarság: szempontjából Sieber commissioner kibukása dacára is diadalmas választás volt az idei, mert jelöltünk, Mi­­halkó Péter István másodiknak jött be a listánI Minden okunk megvan hát örvendeni és való­színű, hogy már közeljövőben megalakul egy bizottság a ma­gyar demokrata erők összessé-55,000 áruló Amerikában NEW YORK. — J. Edgar Hoover, az FBI feje szerint 55,- 000 áruló kommunista él Ameri­kában. Ezek mind fegyelmezett párttagok, akik habozás nélkül vinnék romlásba a saját hazáju­kat is, hogy rögeszméjüket kie­légítsék. Ezen kívül még félmil­lióra tehető a társutasok száma. “Hipokriták és erkölcsi szélhá­mosak, akik készen állanak a végső csaltkozásra. Mint a han­gyák túrják és rágják az ország alapjait. Erejük nem a számará­nyukban rejlik, hanem a kár­ban, amit okozni tudnak Ameri­kának” — véli Hoover. Ugyan­annak a szabadságnak az elpusz­títására törnek, amelynek védel­mébe kapaszkodnak görcsösen, ha felelősségre vonják őket ha­zaáruló munkáj ükért. Dróton rángatott bábuk, akiket kihasz­nálnak kémszolgálatokra is és a­­kik a vörös Hitler, a moszkvai Kremlin diktátorának a cselé­dei. A világbéke megmentése Dr. Harold C. Urey a Nóbel­­dijas amerikai atomtudós azt a nézetét fejtette ki, hogy az uj vi­lágháborút csak úgy kerülhet­jük el, ha a nyugati államok né­pei közös kormányzat alatt e­­gyesülnek. Ez a kormány intéz­né a közös külügyeket és a hon­védelmet. Enélkiil minden más csak “szóbeszéd és terv” és le­hetetlen lesz a nemzetközi atom­ellenőrzés megvalósítása. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Tito leleplezi, ho­gyan fosztja ki szö­vetségeseit a szovjet Tito megengedte, hogy a kor­mánysajtó leleplezze a szovjet­kormány machinációit. Megír­ják, milyen terrorral, trükkök­kel sajtolják ki az úgynevezett “szövetséges” csatlósokból ter­melésük legjavát, többnyire 75 százalékot. A szovjetmonopoli­­um két bőrt nyúz el egy rókáról. Lefölözi a belföldi termelés hasznát — miközben a munkás­ságot telj esitményük fokozásá­ra hajszolják stakhanovista haj­csár eszközökkel — és ugyanak­kor elrabolja a csatlósok s a nyu­gati demokráciák között keres­kedelmi ügyletek hasznát. A Moszkvába rendelt magyar, román, bolgár, albán, cseh és lengyel kereskedelmi bizottsá­gok és az általuk kötött szerző­dések biztosítják a szovjetszom­széd számára a kisországok ter­melésének többletét. Gyakran előfordul, hogy a szovjet a nevetségesen alacso­nyan megállapított hivatalos á­­ron átvett magyar gyári termé­keket dollárért adja tovább Len­gyelországnak, R o m á niának, Bulgáriának. Termelési áron alul viszik el a magyar föld kincseit az oro­szok és közben a kommunista kormány egyre magasabb “nor­mákat” állapit meg a végletekig hajszolt munkásság számára. EL AKAR ADNI? Akar valamit venni? Van va­lami, amit közhírré akar tenni? Helyezzen el egy apróhirdetést az amboyi Híradóban, a bruns­­wicki Magyar Hírlapban, vagy mindkettőben egyszerre. Meg­látja, eredményes lesz. Apró­­hirdetéseket telefonon is felve­szünk: Metuchen 6-1369. géből, hogy Perth Amboy első magyar városi tanácsosának tiszteletére méltó bankettet ren­dezzünk... A Városi Tanács uj tagjai jö­vő kedden ülnek össze. Ekkor fogják maguk között kiválaszta­ni, hogy ki legyen a város pol­gármestere. A két legvalószí­nűbb férfiú erre a tisztségre Mihalkó Péter István és James J. Flynn. (Jóslásokba természe­tesen nem bocsátkozhatunk...) A. nép akarata ismét érvényre j ütött, — a nép döntött. És akár­hogyan van, igy van ez jól! A közelharc Tarloski és Sieber kö­zött fol^t ^ abbdl Tarlpski kerülj ki győztesen. A hatodik ward szavazatai döntötték el a küzdel­met, ahol a nemrég alakult Ame­rican Citizens Club, Inc. indor­­zálta Tarloskiékat s ahol a sza­vazók több mint 1000 szavazat­­többséget adtak neki... John A. Delaney polgármes­ter és Sol Kelsey tanácsos nem pályázott visszaválasztásra. A polgármester egészségi okokból vonult vissza a közszerepléstől s Hazudott a szovjet Rendkívül kemény hangú és a diplomáciai világban szokatla­nul éles jegyzéket küldött Ame­rika a szovjetkormánynak. Az­zal vádolja Washington Moszk­vát, hogy a Balti Tenger fölött lelőtt amerikai repülőgép inci­denssel kapcsolatban tudatosan hazudott és olyan magatartást tanúsít, amely a világbékét ve­szélyezteti. Ez immár a második ameri­kai jegyzék ebben a tragikus ügyben. Mint ismeretes, tiz ame­rikai pilóta vesztette életét, ami­kor az oroszok orvul lelőtték a védtelen amerikai patrol-repü­­lőgépet. A Kremlin urai nem tartják kötelezőnek magukra nézve a nemzetközi törvények betartá­sát, mondja az amerikai jegy­zék. ^Az amerikai kormány figyel­meztette a szovjetet, hogy rend­kívül komoly és súlyos következ­ményekkel járhat a Szovjet-uni­ónak ez a viselkedése. Azt a vá­dat, hogy az amerikai repülőgép “megsértette a határvédelmi törvényt” és Lettország fölött járt, hazugságnak nevezik. A szovjet egyáltalán nincs tekin­tettel a nemzetközi jogokra és az emberiség véleményére — erre a következtetésre jut az ameri­kai jegyzék. “A repülőgép fegyvertelen volt. Nem igaz tehát az oroszok­nak az a védekezése, hogy “rá­juk tüzelt.” Még inkább hazug­ság az a vád, hogy az amerikai gép felvételeket készített az orosz védelmi berendezésekről.” úgy tudjuk, hogy a Vároházán, Mihalkó helyét fogja betölteni. Perth Amboy népe mindig sze­retettel gondol rá, jó polgármes­ter volt, mindnyájunk jóembe­re! Valóban megérdemli a vá­rosházi állást. Mindent egybevetve: az idei EDWARD P. TARLOSKI városi választások Perth Am­­boyban nem egészen úgy “sike­rültek,” ahogy mi, demokraták reméltük, de lehetett volna ennél rosszabb is... Mihalkó Péter Ist­ván diadalmas megválasztása pedig minden magyart igazán örömmel és büszkeséggel tölt el! ANYAK NAPJA Vasárnap, Május 14-én MÁJUS 15-ÉN KEZDŐDIK A NAGTf “SAVINGS BONDS” KAMPÁNY Snyder pénzügyminiszter be­jelentette, hogy az 1950-ik évi “Savings Bonds Independence” kampány alatt összesen $650,- 000,000 dollárt kívánnak a nép­től kölcsön venni. A Savings Bond kampány május 15-én kezdődik és julius 4-ig tart. Jelképe a “Liberty Bell”, a Szabadság Harang s jel­szava “Takarékoskodjon a Füg­getlenségéért — Vásároljon U. S. Takarék Bondokat.” A takarékosság mindenkinek saját javára szolgál Azonban az egyének takarékossága egyúttal a Városok és az ország javát is szolgálja. Éppen úgy szolgálja a kereskedelmet és ipart, mert ál­landó munkaalkalmat és munkát biztosit, végeredményben tehát mindenkinek a javát szolgálja. A “Szabadság Harang” Ame­rika legnagyobb becsben tartott szimbóluma. Száz és száz törté­net és legenda van róla. Az ame­rikaiak részére jelenti a nemzet megalapítását és kifejezője az egyéni függetlenségnek, szabad­ságnak, mely alapköve a köztár­saságnak. A Szabadság Harang Phila­delphiában, az Independence Hallban van s azt évente az a­­merikaiak millió keresik fel. Legutóbb 1944. junius 6-án szó­lalt meg, amikor a szövetséges nemzetek katonái partraszálltak Normandiában. 1950. május 15-én újra meg­szólal a Szabadság Harang, ami­kor az Állampénztár megkezdi a nagy Independence kampányt. 49 Szabadság Harang másolatot fognak az ország minden álla­mába elvinni a kampány hetei a­­latt s mindenütt annyi ideig fog­ják azt közszemlére tenni, a­­mennyi annak mindenki által való megtekintésére szükséges s hogy azok előtt az önkéntes cso­portok önnepségeket tartsanak. A Harangokat piros-fehér­­kék szinü teherautókon fogják körülvenni. Az országos túra be­fejezése után minden államban marad egy Szabadság Harang s a 49-ik District of Columbiában, hogy állandóan ösztönözze a la­kosságot a takarékosságra. A feliratuk: “Hirdesd a Szabadsá­got az Egész Országban és Az Összes Lakosságnak Ezentúl.” A Szabadság harang előszói akkor szólalt meg, amikor a Függetlenségi N y i 1 atkozatot 1775-ben felolvasták. Megszó­lalt 1776-ban másodszor, ami­kor a Nyilatkozoatot aláírták. 1835-ben, amikor John Mar­shallt temették, megrepedt a Harang. 1846-ban a Philadel­phiai State House-ban helyezték el. 1876-ban az Amerikai Füg­getlenség századik évfordulója alkalmával Philadelphiában új­ra megszólaltatták. 1915-ben hangját San Franciscóba közve­títették abból az alkalomból, hogy létrejött az Atlantic és a Pacific partjai között a távolsá­gi telefonvonal. 1926-ban meg­szólaltatták a Philadelphia-i másfélszázados évfordulói kiál­lítás megnyitásakor. A Szabadság Harang másola­tai, miután nincsenek megre­pedve, éppen olyan hangon szól­­nap majd meg, mint az eredeti Harang szólt, mielőtt megrepedt volna. A Szabadság Harang eljön a mi városunkba is. A napját kö­zölni fogják s ez lesz egyúttal a jeladás, hogy mindenki teljes erejével és anyagi tehetségével azon legyen, hogy a mostani Sa­vings Bond kampányt teljes győzelemre vigye. STEPHEN F. BALINSKI HARLD D. RUNYON

Next

/
Oldalképek
Tartalom