Hiradó, 1949. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1949-08-11 / 32. szám

YOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1949. AUGUSZTUS 11 Kínában komoly bajok vannak, de külső segítsé­get nem lehet nyújtani Már meglehetős régen lát­ni lehetett, hogy az Egyesült Államok külpolitikája Kíná­ban csődöt mondott a Csiang- Kai-she irányítása alatt tel­jesen hibás útra terelt nacio­nalista government támoga­tásával. A kínai nemzeti kor­mány tiszteségtelen korrupt személyek kezébe került, kik önkéntelenül is elősegitették a kínai kommunista párt és hadsereg győzelmét. Az E- gyesült Államok kormánya végkép leszámolt a bizalmá­val visszaélt reakciós kinai politikusokkal és a múlt héten kiadott 1,054 oldalas White Paper-ben rámutat a hibák és tévedések egész sorozatára, a­­mik Kínának nagy részét az orosz befolyás és támogatás alatt álló kommunista párt kezébe adta. A White Paper nyíltan beismeri, hogy Kina elveszett a világ szabad nem­zetei számára és Dél-Kinának az a része, mely egyelőre még a nacionalista government kezében van, nem lesz képes megakadályozni a kommu­nista hadsereg teljes győzel­mét. Bár a White Paper-ben a State Department igyekszik fehérre mosni kormányunk kinai politikáját, hangsúlyoz­va, hogy minden lehetőt elkö­vetett, amit csak el lehetett követni, mégis a jelenlegi helyzet bekövetkezését nem volt módjában megakadályoz­ni. A jövőre vonatkozólag a White*Paper szerint az Egye­sült Államok kormánya to­vábbra is küzdeni fog Kina függetlenségéért és egyetlen lehetőséget erre vonatkozólag csak abban lát, hogy a kinai nép igyekezni fog felszabadí­tani magát az idegen j árom a­­lól. Ugyanis a kommunizmus térfoglalása azt jelenti, hogy az orosz kommunista diktá­torok parancsainak feltétle­nül engedelmeskedniük kell a vasfüggöny belül került or­szágok népeinek. Keménydió a Tito Jugoszlávia esete mutatja azonban, hogy még a legna­gyobb kockázatot is vállalja Tito és vele rokonszenvező szerb nép többsége, csakhogy kiszabadítsa magát a rokon szláv nép, az orosz halálos ö­­leléséből. Többre van szükség, mint bátorságra, hogy az a­­ránylag kis Jugoszlávia szem­be mert szállni a hatalmas 0- rosországgal. A kétségbeesés késztette Titót és vele együtt Jugoszláviát erre a lépésre, HALLGASSA a ‘Voice of America' (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig s 4:30-tól 4:45-ig (E.S.T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. — 19.25 ke. 31 Meter A világ minden részében hall­gatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igazság Hangja’’ ez. Hallgassa meg! ép úgy mint ahogy még ki­sebb Norvégia, mely tőszom­szédja Oroszországnak, ha­sonló kockázatos lépésre szánta el magát, mikor az At­­lantic-Pact-be tömörült nyu­gati demokráciák szövetségé­be lépett be. Kétségtelennek látszik, hogy Tito mögött a jugoszláv nép többsége áll, mert ha csak egy kisebbség lenne mögötte, az orosz diktátorok módját találták volna már annak, hogy Titót eltegyék az útból. Tito nem csinál titkot abból, hogy ő az oroszok esetleges támadásától nem fél. A jugo­szláv hadsereg generálisai és magasabb rangú tisztj einek múlt héten tartott bankettjén Tito beszédet tartott, mely­ben kijelentette, hogy a had­sereg készen áll megvédeni az ország területét, bármelyről jöjjön is a támadás, beleért­ve ebbe Szovjet-Oroszország hadseregét is. Jugoszláviát nem lehet megfélemlíteni, mondta beszédében Tito — olyan rémhírekkel, hogy O- roszország csapatokat von össze Jugoszlávia határán, s bármelyik percben készen áll a támadásra. “A jugoszláv nép csak természeti erőktől fél, például a szárazságtól, vagy jégesőtől — de nem em­berektől — bárkik legyenek is, vagy bárhonnét is jöjjenek azok.” Titónak ez a merész beszé­de elég ok lenne arar, hogy a “szövetségeseitől”, feltétlen engedelmességet váró orosz kommunista vezérkar kiadja a parancsot a megtorlásra. Azonban az oroszok hallgat­nak, amiből két eshetőségre lehet következtetni; vagy ar­ra, hogy az idő nem érkezett még el, hogy Titóra rácsapja­nak, vagy pedig arra, hogy Tito Jugoszláviáját letörni nem lehet anélkül, hogy egy harmadik világháború vesze­delmét magukra ne zúdítsák. Mindenesetre úgy látszik, hogy az orosz kommuniz­mus előrehaladásának utj át Tito alaposan aláaknázta. Az amerikai vezérkari főnök valamint a tengeri és légi erők parancsno­kai Európában Apropos, — Harmadik Vi­­lághábru . . . Milyen könnyen leírjuk és kimondjuk ezt a két szót, pedig ha elgondol­juk, hogy mennyi és milyen szörnyűségek lehetőségét fe­jezi ki e két szó, — akkor an­nak még a gondolatát is sze­retnénk elhesegetni magunk­tól. Azonban — sajnos—nem lehet, sőt nem is szabad strucc politikát folytatni a szabad demokráciáknak, ha mega­karják népeik szabadságát és függetlenségét védeni egy ha­mis ideológiai elmélettől, mely a gyakorlatban mérhe­tetlenül több szenvedést és nyomorúságot hozott az ör­vényébe került népek nagy többségére, mint az a csekély számban lévő vezetők által él­vezett előnyökön kívül; valaki másnak bármilyen jót is á­­dott volna. Erőszak utján voltak Csak képesek a kom­munisták magukhoz ragadni a hatalmat, bármelyik ország­ban sikerült is ezt nekik elér­ni, — s csak a legféktelenebb erőszakkal képesek e hatal­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Négymillió munka­­nélküli, de még nincs nagy baj... Júliusban több mint négymil­lióra ugrott fel a nyilvántartott munkanélküliek száma. Ugyan­akkor azonban megállapították, hogy egyre több munkást fog­lalkoztatnak a különféle ipar­ágakban. Az amerikai bankár­szövetség eliöke szerint semmi okunk a félelemre és a borúlá­tók, akik depresszióval rémitge­­tik a közönséget “közönséges szenzációhaj hászok.” Amerikát nem fenyegeti a de­presszió réme, állítja Earl R. Muir, a szövetség vezetője. A bankokban, mondotta Mu­ir, 175 billió megtakarított pén­zük van a kisembereknek. Soha a múltban ennyi betétje nem volt a népnek. Muir a szenátusi bizottság előtt nyilatkozott a helyzetről. Séllyei bírónk haza­érkezett vakáció­járól Séllyei F. Lajos, Perth Am­boy város rendőr-magisztrátu­sa vakációját családjával együtt egy hosszabb autóturán töltötte el. Többezer mérföldet utaztak be, Arizonán át egész Kaliforniáig elmentek s a Pa­­cifikus Óceán partjai mentén Dél-Kaliforniából jöttek haza a napokban. Az egyébként fá­rasztó autóut szemlátomást jót tett a mi kedves magyar bírónk egészségének is, aki az utóbbi hónapokban sokat gyengélke­dett. Érdekes feljegyezni való, hogy egy helyen, nevezetesen Vandalia, Ohioban a mi bírónk abban az ágyban aludt a Yan­­des Motel nevű autós-szállóban, amelyben egyszer Truman el­nökünk aludt. Salt Lake City­ben a Séllyei fiuk megfürödtek a Sóstóban, amelyről a város a nevét kapta és amely oly nagy sótartalmú, hogy sűrűsége mi­att szinte nem lehet benne alá­merülni. (Még az úszni nem tudók is nyugodtan beleme­részkedhetnek.) Örömmel köszöntjük újra itthon a mi bírónkat és kedves családját. A pápa figyelmez­tetése A vatikáni rádió figyelmez­tette a katolikus hívőket, hogy a kommunisták a kereszténység kiirtására törekednek. Akár­csak Néró idején, úgy üldözik most is a katolikusokat, mondot­ta a Vatikán szónoka. Amihez nyugodtan hozzáte­hetjük, hogy a komik egyik val­lás híveit sem szívlelik s ha raj­tuk múlna, a világ minden val­lását és vallásos Isten-hivőjét kiirtanák. Erről nem szeretnek beszélni Anglia elismételte a vádat a szovjetkormány ellen, hogy tíz­millió embert javarészt politikai foglyokat tartanak szégyenletes rabszolgaságban. A foglyok tá­voli táborokban élnek és addig dolgoztatják őket, mig erejük­ből futja. Akár a náci időkben, ezek a rabok sem kapnak fize­tést, ellátásuk gyenge, hiányos, orvosi ápolásban nem részesül­nek ha betegek. így termel az­tán “olcsón” a< szovjet — álla­pítja meg az angol jelentés. Az oroszok még nem feleltek a fel­hívásra, hogy engedjék meg egy nemzetközi bizottságnak a kon­centrációs táborok állapotának kivizsgálását. Social Security ki­küldött Cartereten Kedden, augusztus 16-án reg­gel 9-től d. u. 1 óráig Cartereten a Községházán egy Social Secu­rity kiküldött áll teljesen díjta­lanul az érdeklődők szolgálatá­ra. Mindenféle S.S. (társadalom biztosítási és öregkori) nyugdíj kérdésben szaktanácsot és útba­igazítást ad. Nemcsak a carte­­reti, de a környékbeli magyarok is bizalommal fordulhatnak hozzá. A kormány által kiadott magyarázó könyvecskéket is díjtalanul osztja ki ez a megbí­zott azok között, akiknek felvi­lágosításra van szükségük. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Feleségével csókolézott - megbüntették Roy Miffleton, 31 éves férfi a Mayo beachen (Washington) rendőr szeme láttára megcsó­kolt egy nőt. A rendőr felelős­ségre vonta, mire kiderült, hogy “a hölgy” Miffleton felesége. A rendőrt még ez a fordulat sem hozta zavarba. “Az a rendelet, hogy a beachen tilos csókolózni” — mondotta. Letartóztatta a férjet, bekísérte az őrszobába, a hol megbüntették. Mert rend­nek muszály lenni, mondja a he­lyi rendelet. Egyszerre haltak meg az ikertest­vérek Két ikernővér, mindketten 69 évesek, egyszerre haltak meg, néhány óra különbséggel new­arki otthonukban. Mrs. Bertie > Edwards délután két órakor le­helte ki a delkét, Mertie Yates, a testvére pedeig éjfél után. Délsarki expedíció­ra készül Byrd Byrd admirális, a hires sark­utazó újabb délsarki expedíció­ra készül, A télen indul útnak 3500 emberrel, nyolc hajóval és repülőgépekkell. Európánál na­gyobb területet ölel fel a Déli- Sark, amelyet most fognak'első ízben térképezni. Az első hajók októberben indulnak. Byrd sze­rint hatalmas szénmezők terül­nek a sarkvidék jege alatt. Ne­mes ércek is vannak a hólepte hegyekben. Mi lesz Ausztriával? Politikai körökben azt talál­gatják, hogy mi történik Auszt­riával, ha az amerikai, francia s angol csapatok kivonulnak. At tóltartanak, hogy a kommunis­ták szovjet segítséggel puccsot terveznek és hasonlóképen a többi csatlósállamokhoz, itt is magukhoz ragadják a hatalmat. Amerikai biztonsága érdekében tartják szükségesnek az osztrá­kok fegyverrel való ellátását. Petőfi Sándor Emlékezete Julius 31-én volt századik év­fordulója, hogy az 1948-as sza­badságharc «nagy költője, Petőfi Sándor orosz fegyverektől se­bezve, hősi halált halt a seges­vári csatában. Ahol csak magya­rok élnek a föld kerekén, a költő és szabadságharcos fénylő em­lékének áldoznak és Amerika magyarjai is lerójják az emléke­zés adóját halhatatlan szelleme előtt. Petőfi a maga korának való­ban lánglelkü költője volt. A magyar nemzet szabadságvá­gyát és a nép jobb sorsának állí­tását örökítették meg versei az igazi költészet eréjével és szép­ségével. Már akkor hirdették, hogy szociális javulás kell, de nem a nemzeti szellem feladása árán, hanem azzal együtt. “Ha majd a bőség kosarából minden­ki egyformán vehet, ha majd a jólét asztalánál mindenki egy­formán foglal helyet” . . . “ak­kor mondhatjuk majd, hogy megálljunk, mert itt van már a Kanaán,” énekelte Petőfi — de teljesen közömbös maradt Marx 1848 elején megjelent “Kommu­nista kiáltványával” szemben és egyetlen verse sincs, amely is­tentagadó vagy nemzettagadó volna. Még a “Világszabadság” cí­mű verse se máll ellentétben a nemzeti érzéssel, mint ahogy pl. senki sem mondhatta volna az elhunyt Roosevelt elnökről, hogy nem volt jó amerikai ha­zafi, mert a háború alatti beszé­deiben állandóan hangoztatta, hogy Amerika a világ minden népe számára biztosítani akar­ja a szabadságot, amiként abban a harcban, amelyet “hideg há­ború” néven folytat most Ame­rika a bolsevizmus ellen, válto­zatlanul ez a lényegi cél. Petőfi, ha ma élne ennek az amerikai célkitűzésnek a párt­ján állna, nem Moszkváén. Ma újból megírná a “Világszabad­­ság”-ot és összeesküvés címén, az Andrássy ut 60-on keresztül már régen valamely börtön rá-Zsidóüldözés orosz védelem alatt (Az “Anti-Defamation League of B’nai B’rith” nevű amerikai zsidó szervezet — amely külö­nösen az antiszemitizmus és a felekezeti és fajú megkülönböz­tetés elleni felvilágosító munká­ban és harcban szerzett magá­nak elvitathatalan érdemeket — magyarra lefordítva, kész cik­kek formájában küldte meg la­punknak az alábbi bizonyítéko­kat arranézve, hogy a kommu­nisták igenis üldözik a zsidókat is épugy, mint minden más val­lás fiait. Ezeket a cikkeket foly­tatásokban, vezető helyen közöl­jük, hogy azok, akiknek legcse­kélyebb kételye is volt arranéz­ve, hogy a szovjet és kommunis­tái nem zsidóellenesek, most tisztábban lássanak a bolseviki mesterkedések szövevényes, szándékosan összekuszált ut­­vesztőj ében.—Szerk.) csa mögé került volna. Száz év előtt orosz fegyverek golyójától pusztult a magyar szabadság védelmében s ma újra oroszok és orosz ügynökök áldozataként szenvedne vértanuságot. Hiába élnek vissza nevével Moszkva ügynökei, a magyar nép nem hagyja magát félreve­zetni. Hiába akarják kisajátíta­ni az ország és az egyén felett zsarnokoskodó idegen uralom nemzeti színűre festésére, a ma­gyar nép ma Petőfi versét, “ne higyj magyar a németnek,” meg toldja azzal, hogy “de az orosz­nak sem!” Eszményei ma is ugyanazok, mint voltak Petőfié: szabad Magyarország és benne bőség, .jólét a nép minden igaz fia számára. Ha egyszer felsza­badul Magyarország és mindez megvalósul, az lesz Petőfi emlé­kének legméltóbb megdicsőülé­se, a legszebb bizonyság, hogy nem élt és áldozta fel életét hi­ába. Lesz még magyar ünnep, Petőfi ünnep odaát a Duna- Tisza táján! II. A zsidó kulturális élet elnyo­másának módszerét a román pél­da illusztrálja a legjobban. A zsidóknak itt sikerült a háború minden fázisán keresztül fenn­tartani egyes szervezeteiket. A háború után azonban a kommu­nisták “uj demokratikus” zsidó bizottságot állítottak fel és csak amikor ezek működése csütörtö­köt mondott, folyamodtak más eszközökhöz. 1947. novemberében Dr. Wil­liam Fildermant, a Zsidó Hit­községek Szövetségének az el­nökét és a Román Zsidók Egye­sületének három évtizeden át volt vezetőjét, lemondásra kény­­szeritették. Később kierőszakol­ták azt-is, hogy elhagyja az or­szágot. Dr. Alexander Shafrant, Románia főrabbiját, 1947. de­cemberében szintén kikerget­ték, mindössze néhány órai időt engedve arra, hogy elkészüljön. Főrabbi egy ember lett, aki so­hasem volt zsidó pap, de annál jobb kommunista. 1947. novemberében Dr. Wil­liam Fildermant, a Zsidó Hit­községek Szövetségének az elnö­két és a Román Zsidók Egyesü­letének három évtizeden át volt vezetőj ét, lemondásra kénysze­­ritették. Később kierőszakolták azt is, hogy elhagyja az orszá­got. Dr. Alexander Shafrant, Románia főrabbiját, 1947. de­cemberében szintén kikergették, mindössze néhány órai időt en­gedve arra, hogy elkészüljön. Főrabbi egy ember lett, aki so­hasem volt zsidó pap, de annál jobb kommunista. 1948. februárjában a vallás­ügyi miniszter, aki korábban vasgárdista volt, feloszlatta a Zsidó Hitközségek Szövetségét és uj szervezettel helyettesítette. Az uj szervezetnek kommunista a vezértitkára és az igazgatóság­ban az ellenzéki pártok nincse­nek képviselve. Ugyanebben a hónapban a Romániai Zsidók E- gyesületét összeolvasztották egy kommunista csoporttal, mire nevemberben ez is “önkéntesen” feloszlott. A 60 román zsidó elemi- és 23 közép-iskolát 1948. augusztus­ban zárták be. A kommunisták megígérték, hogy azonnal olyan felekezeti iskolákat fognak fel­­állitani, amelyeknek yiddish lesz a tannyelvük. De csak 1949. márciusában nyitottak meg 3 i­­lyen iskolát és Ígértek egy ne­gyediket, a feloszlatott 83 he­lyett. A kommunista nyomás rész­letei külömböznek egyes orszá­gokban, de a minta mindig u­gyanaz marad. Magyarországon azok az egyének, akik ellensze­gültek a kommunista térhódí­tásnak, letartóztatásba kerül­tek, mint például a hajlithatat­­lan Dr. Kiár Zoltán, vagy szám­kivetésbe, mint Dr. Hevesi Fe­renc, főrabbi. 1948. májusában két zsidó vezető egyesületben választásokat rendeltek el, ami­kor is minden ellenzéki csopor­tot kényszeritettek arra, hogy visszavonuljanak a kampánytól a kommunista ilsta javára. így megy ez országról-ország­­ra. Lengyelországban a Zsidók Központi Bizottsága eleinte megengedte, hogy a kommunis­tákon kívül mások is szóhoz jus­sanak, de legujaban a demokrá­ciának még a nyoma is eltűnt azzal, hogy kizárólag kommu­nistáknak engednek szerepet vállalni. A Központi Bizottság és az Ortodox Hitközségek Szö­vetségének kikényszeritett ösz­­szeolvadása után, ez a kommu­nista szervezet lett a lengyelor­szági zsidók egyetlen képviselő­­ja. A zsidó intézmények hivata­los elnyomásán kívül az antisze­mitizmus a vasfüggöny mögött a régi kiszólásokban és a csőcse­lék “kilengéseiben” is megnyil­vánul. Ez azonban egyáltalában nem meglepő, tulván azt, hogy rengeteg fasiszta szint változta­tott és tüzes kommunistává ved­lett. Magyarországon a kommu­nista párt Szálasinak sok bizal­mas hívét avatta tagjai sorába. A kommunista párt vidéki szer­vezetei között többen vezető sze­repet töltöttek zsidó-ellenes ki­robbanásokban. Pogromokért lelkesülő csőcselék kommunista vezére ma is tagja a képviselő­háznak. A Paraszt Párt Klub­ja, amely kommunista vezény­let alatt áll és amelynek kikül­döttje résztvesz a kormányban, csak úgy visszhangzik a zsidó­­ellenes kitörésektől. Romániában a hírhedt vér­szomjas vasgárda tagjainak nagy részét átvette a kommu­nista párt és most fontos álláso­kat foglalnak el a minisztériu­mokban. Csehszlovákiában a miniszterek ismételten antisze­mita nyilatkozatokat engedtek meg maguknak. Lengyelország­ban, bár a kormány a nyílt anti­szemitizmus felett kezet mos, a kielcei pogromot a milicia kez­deményezte. A zsidó vallás gyakorlása sgyré nehezülő akadályoknak néz elébe, ahogy a kommuniz­mus a csatlós államokban be­rendezkedik. Mint valamennyi diktátorság, a kommunizmus sem engedheti meg, hogy más eszmék is foglalkoztassák az el­méket, legyen az akár Judaiz­mus, akár Katolicizmus, akár Portestantizmus. Hasonlókópen nem engedheti meg területén autonomikus szervezetek műkö­dését sem, akár politikai, fele­kezeti, vagy kulturális jellegűek azok. * Kétséges, hogy Keleteurópá­­ban valaha is visszaállitható lesz a zsidók szokásos hitélete. A zsidó hitközségek, amelyeket a nácik megtizedeltek, a kommu­nisták elnyomtak, kimerültek ahhoz, hogy a kultúrát újból felvirágoztassák. Puszta fenn­maradásuk attól függ, hogy a szabadságot, türelmességet és demokráciát sikerül-e visszaál­lítani valaha a világnak ezen a részén. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom