A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái

behajlási medence jön létre a kerék alatt, mely a kerékkel együtt mozog és így a keréknyomban a kerék haladási síkjában az útpályaszerkezet minden pontjában egy kerék elhaladásakor kétszer változnak ellenkező előjelűre a hajlító feszültségek.

Ugyanakkor a keréknyom szélső peremein csak a közel kör alakú behajlási medence változatlan hajlítófeszültségei terhelik a burkolatot, egy kerékáthaladáskor csak egyszer, felső felületén keresztirányú hajlító-húzófeszültséget okozva, melynek nagysága, a kerék alatti alsó hajlító-húzófeszültségnek kb. 25 %-a.

Nyáron a felső aszfaltrétegek rendkívül alacsony hajlítási merevsége (S <1000 N/mm2) miatt, hajlító-feszültségek alig keletkeznek a felső rétegekben, inkább csak a nyomó-feszültségeket elosztva közvetítik az alsó teherviselő rétegekhez. Az aszfaltrétegek hajlító igénybevételét csökkenti az a mérésekkel igazolt tény is, hogy Európában nyáron a szárazabb időjárásban, az útpályaszerkezeteket alátámasztó földműteherbírása tetemesen megnő és az aszfaltrétegek hajlítási merevségének elvesztése ellenére, az útpálya behajlása a kerékterhelések alatt csökken.

Az aszfalt rétegek nyári dinamikus hajlító igénybevétele, tehát gyakorlatilag nem okoz hajlító fáradási károsodásokat az aszfaltanyagban.

Az aszfalt rétegek téli, 0°C alatti hajlító igénybevételénél a megnövekedett aszfalt merevség arányában megnőnek a hajlító-feszültségek is. Ezek a hajlító-húzófeszültségek azonban megfelelően kialakított és méretezett együttműködő útpályaszerkezetek esetén, - a hajlításra leginkább igénybe vett alsó alaprétegben is, - a h mérsékletnek megfelel hajlítóhúzószilárdsága 30 %-át sem érik el. Csökkenti az aszfalt rétegek téli hajlító igénybevételét, a földmű ilyenkor is tapasztalható nagyobb teherbírása.

Amennyiben a pályaszerkezeti rétegek nem együttműködők, a leghidegebb és így legnagyobb merevség felső rétegekben olyan nagy hajlító-húzófeszültségek keletkezhetnek, melyek meghaladhatják az anyag azonos h mérsékleten meglévő húzószilárdságát. Ilyenkor a termikus feszültségekkel összegződő hajlító-húzófeszültség a keréknyom mentén hosszirányú és mozaik repedezettséget okoz először a kopórétegben, majd egyre mélyebben. A továbbiak minden úthasználó és útfenntartó előtt ismertek.

Európa középső éghajlati sávjában 0°C alatti h mérséklet évente legfeljebb 70 napon fordul elő, zömében a téli hónapokban kisebb megszakításokkal. Ugyanez az időtartam jellemző a 25°C feletti maximum hőmérsékletű, úgynevezett nyári napokra vonatkozóan is.