A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken
A mérések két csoportra oszthatók. • A mintavételes mérések - csíraszám/telepszám, fajlagos felület, szárazanyag tartalom. és lézerdiffrakciós szemcseméret eloszlás - a kavitációs hatás bizonyítását és a keverékek előállításánál az adalékanyag mennyiségének meghatározását szolgálják. • A kavitron történetében megemlítésre került a kavitáció kedvező hatása a növények fejlődésében. Az in situ mérésektől - pH, ORP, t, oldott O2 - azt várjuk, hogy ezeknek a hatásoknak az okára magyarázatot kapjunk. A mérési igényeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A 2. táblázat öt kísérlet mutat. A kísérleteket 3 iszapminőséggel (szennyvíz, kevert iszap, rothasztott iszap) és a két adalékanyag (szén és zeolit) szuszpenziójával hajtottuk végre. A kísérlet 350 liter médium betöltésével kezdődik. Mindegyik kísérletnél tulajdonképpen a kavitációs zónán történő áthaladás hatását vizsgáljuk. A korábbi tapasztalatok alapján előre meghatározott időpontokban mintát veszünk, illetve az in situ mérések esetén azonnal mérünk. Az időpontok a kavitációs zónán történő áthaladások számának, azaz a kezelés gyakoriságának felelnek meg. A kavitron „szivattyús" jelleggörbéje segítségével (lásd 3. ábra) konkrét számításokat is végezhetünk. Kavitron 50 3 3. ábra. A kavitron jelleggörbéje A berendezés szállítómagassága H ~ 5 m, a térfogatáram Q ~ 1400 liter/perc, a V =350 liter mennyiség egyszeri átforgatásához így 0,25 perc szükséges. A 24 perc, maximális időtartam alatt 96 átforgatás történik meg. A kavitációs roncsolóhatás létrejöttét a csíraszám (vagy telepszám) csökkenésétől, a fajlagos felület növekedésétől várjuk. A lézerdiffrakciós szemcseméret mérés eredménye egy részecske összetételi spektrum. Ha a kezelés utáni kép a kisebb részecskék irányába tolódik, úgy a kavitációs roncsolás bekövetkezik. Az iszapok közül a termék előállításra szánt kevert iszap és az adalékanyagok felületének azonosságának feltételezéséből számítjuk ki az adagolandó anyag mennyiségét. Az adagolandó adalékanyag mennyiség és az átforgatások számának meghatározása a kezelés, illetve a keverés gazdaságossága miatt érdekes.
