A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken
3 A KAVITRON BERENDEZÉS ALKALMAZÁSA 3.1 Az iszap stabilizálása keverék előállításával Keverékek előállításához szokásosan egy tartályra van szükség, amelybe betöltjük az összekeverendő anyagokat, majd egy a keverőtérbe lógó szárnylapát segítségével összekeverjük azokat. A kavitronnal történő keverés némiképp másként történik, hatását tekintve intenzívebb. A kavitációs zónán való többszöri áthaladás során egyfajta nedves őrlés is bekövetkezik, amely mind iszapot, mind az adalékanyagot érinti. A 2. ábrán szereplő félüzemi kísérleti berendezés erre alkalmas. A kísérletek során külön-külön meghatároztuk az iszap és víz, valamint az adalékanyag és víz szuszpenziókban a szárazanyagtartalmak fajlagos felületének nagyságát. Az átkeverés az iszap és adalékanyag részecskék találkoztatását is jelenti, melynek során adszorpciós megkötés jön létre. Végül is ez a hatás eredményezi az iszap stabilizálódását. A kulcskérdés keverékek előállításában az, hogy mennyi adalékanyagra van szükség és mennyi ideig történjen a keverés. Tapétázáskor annyi tapéta tekercset kell vegyünk, amelynek felülete lefedni képes a falfelületet. Hasonlóképpen annyi adalékanyagra van szükség, amely a teljes iszapmennyiség megkötését lehetővé teszi. Mindkét esetben a felületazonosság a megoldás kulcsa. A keverőtartályba V [m3] térfogat kevert iszapot töltünk, majd ehhez m [kg] tömegű adalékanyagot keverünk. A kavitációs zónán való többszöri áthaladás során nemcsak elkeverés történik meg, hanem közben az őrlés és a kavitáció révén nő az anyagok fajlagos felülete és részben elpusztításra kerülnek az iszapban megtalálható mikróbák is. Az aiszap [m2/g] fajlagos felületű, szaiszap [g/kg] szárazanyagtartalmú és piszap [kg/m3] sűrűségű iszap a V [m3] térfogatú tartályban F = a * sza. *p *V [m2] iszap iszap iszap / iszap felületet képvisel. A bekeverendő adalékanyag felülete F = 1000 * w * a adalékanyag *adalékanyag *■'*' adalékanyag [m2] ahol 1000 [g/kg} mértékegységváltó szorzó. képlettel adható meg. Alapvetésünk szerint a két felület azonosságát követeljük meg. F = F iszap adalékanyag Ebből a feltételből kapjuk m adalékanyag a. * sza *p *V iszap iszap r iszap 1000 * a adalékanyag [kg] a szükséges adalékanyag tömegét. A képletekben aiszap és aadaiékanyag helyettesítési értékei a kavitációs kezelést követő értékek lesznek. Mixet kevertiszapból készítünk. A kevertiszap szárazanyagtartalma és sűrűsége ismert menynyiségek. A kevert iszap fajlagos felületét az őrlőhatás következtében megnövekedett fajlagos felülettel azonosítjuk. Az adalékanyag estében ugyancsak a megnövekedett fajlagos felülettel számolunk (lásd 3. táblázat).
