A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében
A Bikol-patak hidrológiai vizsgálatát követően, mederhidraulikai elemzésre is sort került. Az ÉDUVIZIG, a Bikol-patak alsó 2700 m-es hosszúságú szakaszára biztosította a patak keresztszelvényi, illetve helyszínrajzi adatait (LIDAR). Ezen adatokból szerkesztettem meg a patak belterületi szakaszának hossz-szelvényét. A belterületi patakmeder szakasz vízemésztő képességének vizsgálatához 1 dimenziós hidraulikai szoftvert (HECRAS), alkalmaztam. A HEC-RAS program számítási rendszere alapvetően az amerikai hadsereg modelljén alapul. A program a tömeg-megmaradási és az impulzus megmaradási tételeken alapuló linearizált egyenletrendszert old meg. (Pregun és Juhász, 2014). A lefuttatott modelleredmények alapján megállapítható, hogy a torkolati alsó közel 100 m-es hosszban, illetve a 0+400 - 0+800 km-es szelvények között alakulnak ki elöntések. Ez Süttő belterületét tekintve, a torkolat menti területeket (itt a Duna visszaduzzasztó hatása miatt amúgy is számolni lehet elöntésre), illetve leginkább a Petőfi Sándor és a Patakmalom utcákat érinti. Meg kell jegyezni azt is, hogy a 0+000-0+500 km-es szelvények között, az árhullám levonulása során magas vízsebességek alakulnak ki, melyet a modell eredmények is alátámasztanak. Mind a négy nagy vízhozamhoz tartozó modell futtatás sebesség és ahhoz kapcsolódó hidraulikai paramétereit (Energia vonal lejtése, a vízfolyás középsebessége, nedvesített keresztszelvény területe, víztükör szélesség, Froude-szám). A lefuttatott hidraulikai modellek azt mutatják, hogy már NQ20%=8,18 m3/s-os nagy vízhozam levonulása esetén is számolni kell káros kiöntéssel a 0+000-0+100 km szelvények közötti a torkolati szakaszon, illetve a korábban már azonosított a Petőfi Sándor és a Patakmalom utcák környezetében, a 0+500-0+800 km szelvények között. Ezeken a helyeken ténylegesen vizsgálni a meder vízemésztő képességét. Kérdés, hogy mekkora az a vízhozam, amely ezeken a szakaszokon kártétel nélkül, vagyis kiöntés nélkül le tud folyni. Q = 6 m3/s-os tetőző vízhozam, a torkolati szakaszon már nem okoz kiöntést, ugyanakkor, a 0+500-0+700 km szelvények között még továbbra lehet kiöntésekre számítani. Az elöntéssel érintett szakaszok fokozatos csökkenését lehet tapasztalni, a folyamatos vízhozam csökkenés függvényében. Q=3 m3/s-os vízhozam esetében már nem kell belterületi elöntésre számítanunk, azonban továbbra is az 1,0 m/s-os határsebesség feletti szelvénysebességekkel kell számolnunk. A BIKOL-PATAKON MEGVALÓSÍTANDÓ ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA Beavatkozás nélküli esetek vizsgálata A Bikol-patak vízgyűjtőjén, többnyire rekreációs, illetve horgász tavi hasznosítású tározók is találhatóak. Az ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnökségének adatszolgáltatása alapján, valamint a helyszíni bejárások során azonosított tározókat olyan szempontból vizsgáltam meg, hogy vane lehetőség, a jelenlegi üzemeletetési engedélyükben szereplő üzemi vízszintjük tovább emelésére annak érdekében, hogy a belterületi szakasz vízhozam terhelését tovább csökkentsék ezek a tározók.
