A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében
Szelvény Tározó Árvízi tározó térfogat (m3) Torkolati árhuNámtömeg (m3) Árvízi tározó térfogattal csökkentett torkolati árhullámtömeg (m3) Csökkentés aránya a teljes torkolati árhuNámtö meghez viszonyítva (%) Bikol-patak 2+825 Gelbmann tározók- alsó 19137 278507.7 233513.7 6.87 Bikol-patak 3+245 Gelbmann tározók- felső 5855 252650.7 9.28 Gerecse-patak 1+645 Pap-réti tározó 10167 258505.7 7.18 Bikol-patak 11+260 Malomtavak - felső tó 9835 268672.7 3.53 ÖSSZESEN: 44994 16.16 1. táblázat: A megvizsgált tározók torkolati árhullám tömeg árvízcsúcs csökkentő hatása A megvizsgált tározók morfológiai jelleggörbéinek vizsgálata alapján, az árvízi vízszintjéhez tartozó víztérfogatai tehát az NQi%-os árvízhozamhoz tartozó, torkolati árhullám tömeget 16,16 %-kal csökkentik, azonban érdemben a belterületi szakaszon ez nem jelent számottevő vízszint csökkenést. Amennyiben semmilyen fejlesztés nem valósul meg, abban az esetben a település vízkár veszélyeztetettsége nem csökken. A Dunán, a növekvő árvízszintek miatt, a korábbiaknál nagyobb védekezési munkálatok válhatnak szükségessé, akár a 2013-ban levonult árhullámnál nagyobb árvízszintek is előfordulhatnak, melyek jelentős védekezési költséget jelentenek egy Önkormányzatnak. Az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal mentén, mely árvízvédelmi szempontból műszakilag nem megfelelő, ezért fokozódó árvízi jelenségekre lehet számítani (szivárgás, átázás, buzgárok) melyek azonnali beavatkozást igényelnek a védelemvezetés részéről. Továbbra is szükségesek lesznek a vasútvonal menti átereszek és hidak ideiglenes zárása, melyek a nagy elzárási felületek miatt jelentős védelmi anyagát felhasználását követelik meg. A nagyobb védelmi személyzet igénybevétele megterheli az Önkormányzati költségvetést is, és az ÉDUVIZIG-től, vagy más területi Vízügyi szerv részéről kirendelt védekezési személyzet is a fővédvonali védekezés elöl, veszi el a szükséges kapacitásokat. Összefoglalva a növekvő árvízszintek hatására nagyobb védelmi erőforrások (ember, gép, anyag) alkalmazására lesz szükség, mely a beruházások elmaradása esetén tervezhetetlenné válik. A Bikol-patakon, akár egyegy hevesebb nyári csapadéktevékenység hatására is komoly árhullámok tudnak levonulni, melyek a 2010. évi helyi vízkár eseményeknél is súlyosabb elöntési károkat tudnak okozni. Ebben az esetben, a településnek a védekezési költségek mellett a helyreállítási költségekkel is számolnia kell. Műszaki beavatkozások nélkül, a település csak a Bikol-patak vízgyűjtőjén lévő különböző hasznosítási céllal épült tározók csekély árvízi tartalékára építhet. Azonban ez a tartalék, a mértékadó árvízhozam (NQi%) árhullám tömegét csupán 16,16 %-kal tudja csökkenteni, amely nem elegendő ahhoz, hogy a belterületi szakaszon kártétel nélkül levonuljon az árhullám. Egy mértékadó Dunai árvízi eseménynek és egy Bikol-pataki árhullámnak az egybeesése ugyan ritka, de nem lehetetlen, ami azt jelenti, hogy a hidrológiai és hidrometeorológiai eseményeknek akár kismértékben is kedvezőtlen irányba történő változása is előidézheti
