A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései
mok, átadódás) bemutatásával. A modellezéssel meghatározott vízmérleg felhasználásra került Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének 2. felülvizsgálata elkészítése során. Elemzésre kerültek a törzshálózati észlelő kutakban mért karsztvízszint adatok, azok időbeli trendjellegű változásai. Összevetésre került az 1950-es évekre jellemző, úgymond természetes állapotot a jelenlegivel. Továbbá a numerikus modell alapján prognosztizáció készült a karsztvízszint 2030-ig várható változásáról. A veszélyeztetett területek a projekt során kétféle módszerrel is meghatározásra kerültek. Egyrészt a tényleges állapot alapján, másrészt hidraulikai számításokkal. A veszélyeztetett területekre szabályozási javaslat készült, amelyek az Önkormányzatok építési szabályozásába bevezethetők. 3. A VÍZHÁZTARTÁSI MODELLEZÉS EREDMÉNYEI A regionális léptékű tranziens (nem permanens) modellezés célja az volt, hogy szimulálja az 1951-től 2019-ig tartó időszakot és megfelelő mértékben visszaadja a bányászati vízkivételek által okozott vízszintcsökkenést és a visszatöltődés folyamatát. 1951-2019 időszak modellezése és kalibrálása a tényadatok alapján történt. A kalibrált tranziens modellből készült a 2030-ig meghosszabbított időintervallumú tranziens modell, melynek célja a karsztvízszint és forráshozam változás előrejelzése volt. Arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy várható-e a karsztvíztároló további feltöltődése, a karsztvízszint és a forráshozamok további emelkedése. Az előrejelzés három modellváltozatra készült, az egyes szcenáriók a klímaváltozás hatásait vették figyelembe. A 2019-2030 közötti klímaváltozás szimulálása már megtörtént éghajlati események megismétlésével történt. Fontos megemlíteni, hogy a szcenárió megnevezése nem a vízkészlet állapota, hanem a veszélyeztetett területek szempontjából történt, mivel a projekt végső célja a veszélyeztetett területek meghatározása volt. Az egyes szcenáriók esetén a beszivárgás és a termelés a következőképpen lett figyelembe véve:- pesszimista változat: a 10 éves legnagyobb beszivárgású időszak (2009-2018), 2018-as év tényleges vízkivételei- átlagos változat: az 1980-2010 évi átlag beszivárgás, a 2018-as év tényleges vízkivételei- optimista változat: a 10 éves legkisebb beszivárgású időszak (1984-1993), a 2020-as év engedélyezett vízkivételei A numerikus modellezés eredményeképpen az egyes időlépcsőkre kirajzoltatható a karsztvízszint (3. ábra), a monitoring pontokban a hosszútávú, a leszívás és a visszatöltődés időszakára jellemző számított vízszint és a nagyobb források esetében a források számított vízhozama. Példaképpen a 4. ábrán egy a Nyirád közelében található monitoring kút mért és a regionális modellel számított, valamint a 2030-ig prognosztizált karsztvízszint idősorát mutatjuk be. A regionális léptékű modellen túl szükség volt a kritikus helyeken - ahol a legnagyobb vízkárok jelentkeztek - nagyobb felbontású lokális modellek kialakítására, amik segítik a döntéshozatalt és előrejelzést. A lokális modellezés a 2003-2030 időszakra készült. A Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, és Tata területeken elsősorban a veszélyeztetett területek pontosítása volt a cél, így a modellek futtatása a pesszimista változat szerint történt. A Hévíz-Keszthelyi-hegység lokális modell esetében, mind a három (pesszimista, optimista, átlagos) változat elkészült annak érdekében, hogy a lokális modell vízkészlet-vízgazdálkodási kérdések megválaszolására is alkalmas legyen. A Hévíz-Keszthelyi-hegység lokális modell elsődleges célja volt a Hévízi-tó-forrás
