A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései
hozam idősorának minél pontosabb szimulációja. Az 5. ábra mutatja a vízgazdálkodási szempontból egyik legproblémásabb Hévízi-tó-forrás mért és a lokális modellel számított, valamint prognosztizált vízhozamát. A Dunántúli-középhegységben egy 1950-60-as évekbeli, a bányászati vízkivétel előtti állapotot vélünk jónak, ezt tekintjük „természetesnek". Ez az állapot azonban csak irodalomban került rögzítésre, a terület nagyságához képest csak nagyon kevés mért karsztvízszint adat áll rendelkezésre. A természetes állapotra jellemző forrás vízhozam adatokból még kevesebb áll rendelkezésre, mint vízszint adatból. Ezek zöme is becsült, más módszerrel mérték, ráadásul más hidrometeorológia időszakban történtek a mérések, gyakorlatilag összehasonlíthatatlanok a jelenlegi mért adatokkal. Ráadásul az 1960-70-es években a csapadék mennyisége és eloszlása is más volt, az éghajlatváltozás következtében a nyári hidrogeológia félévek csapadék mennyisége nőtt, a téli féléveké csökkent és a területi eloszlás is változott (6. ábra). A nyári hidrogeológia félévek csapadék mennyiségének a növekedése a nagyintenzitású csapadékeseményekkel van kapcsolatban. 1996-tól a nyári félévi csapadékösszeg alakulása válik döntő tényezővé az éves csapadékmennyiség alakulásában, különösen a kiugróan csapadékos években. Összességében ez a folyamat a beszivárgás csökkenéséhez vezetett, ami vízgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen. Változott a termelés eloszlása is, igaz a termelés mennyisége jelentősen csökkent, de a termelőkutak száma nőtt. Míg a termelés mennyiségéről viszonylag pontos adataink vannak, főképpen 2003-tól, addig a termelőkutakban mért üzemi és nyugalmi vízszintről szolgáltatott adatok megbízhatatlanok. 2018-ban 1243 db karsztvíz termelő létesítmény (fúrt kút, forrásvízmű, vízakna) rendelkezett üzemelési engedéllyel. 2009-2018 közötti időszakban a karsztvíztárolóból az éves átlagos vízfelhasználás 78 millió m3 körül volt. A vízellátás jelentős részét
