A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 18. Tömöri Fanni (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna múltja, jelene és jövője

Megkezdődtek az 1950-es évek végén a kiágazó főcsatornák kiépítési munkálatai (K-I, K-III, K­­IV, K-VI, K-VII, K-IX). Közel 6500 ha-os halastó fejlesztési program valósult meg Hortobágy tér­ségében, amelynek a biztonságos vízellátás érdekében megépült 1963-1965 között a Nyugati­főcsatorna, az N-I., N-II., N-III. és N-XIII. mellékcsatornák. 1966-ban kiépült a Nagyhegyesi AC telep nyomócsöves 1646 ha-os öntözőfürtje, illetve 1969-ben elkészültek a K-V., K-XI. tározó­rendszer nagyjából 1200 hektáros Hajdúszováti és 2700 hektáros Hajdúnánás-Tedej öntöző­fürtjei. A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) építése 1974-1981-ig tar­tott, mely rendszer többek között ellátja a Debreceni térség lakossági, ipari, és jóléti vízigényét is. Az első ütemben épült meg a szivattyútelep, a Látóképi tározó, és a 6 km hosszú nyomóve­zeték egészen Ebesig. (A TIVIZIG és Debrecen város összefogásával a HTVR II. ütem elképzelé­sein túlmutató program született 2000-2001-ben. A Hajdúhátság és Debrecen térségének víz­pótlását célzó program CIVAQUA néven vált közismerté.) Kilometers TIVIZIG JELMAGYARÁZAT Keleti-főcsatorna Vízfolyások TIVIZIG működési területe Települések belterületei ; Települési közigazgatási határ Szakaszm érnökségek Berettyóújfalu Hajdúszoboszló I Polgár 6. ábra. A Keleti-főcsatorna elhelyezkedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom