A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 18. Tömöri Fanni (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna múltja, jelene és jövője
A KELETI-FŐCSATORNA A Keleti-főcsatorna hossza 98,156 km, a Tisza bal part 520+150 km szelvényből ágazik ki a Tiszalöki duzzasztó felett, Tiszalök, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Tetétlen, Kaba, Földes, Berettyóújfalu és Bakonszeg mentén található. A csatorna felülről vezérelt, felvízszint-tartással üzemelő öntöző főcsatornaként épült meg. Jelenleg víztakarékossági okokból alvízszint-tartásos, alulról vezérelt. Vízpótlását főként a Körös-völgyi vízleadási igények, illetve a hozzá csatlakozó csatornák öntöző és kettősműködésű vízkivételei szabják meg. A Keleti-főcsatornát a torkolat és a Tiszavasvári beeresztő- és hajózsilip közötti szakaszon a TIVIZIG Polgári Szakaszmérnöksége, míg a zsilip alatti szakaszt (a Bakonszegi vízleadó zsilipig) a TIVIZIG Hajdúszoboszlói Szakaszmérnöksége üzemelteti. 2000. márciusban nehézfém szennyezés miatt a Keleti-főcsatorna 0+100 km szelvényében ideiglenes elzárást építettek. A Keleti-főcsatorna 7 főcsatornába, 10 kettősműködésű csatornába, 4 nyomásközponthoz és 3 vízkészlet tározóba biztosítja a vizet. A Keleti-főcsatorna torkolati kapacitása 60 m3/s-ra lett tervezve, amely a feliszapoltság miatt 50 m3/s-ra csökkent le, a beeresztő zsilip kapacitása 45,0 m3/s. 7. ábra. A Keleti-főcsatorna felújított beeresztő zsilipje
