A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 14. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 125 éve épült a Fehér-körösön a Gyulai Duzzasztómű

125 ÉVE ÉPÜLT A FEHÉR-KÖRÖSÖN A GYULAI DUZZASZTÓMŰ

SZLÁVIK LAJOS

okl. mérnök, Professor Emeritus

1. A Fehér- és a Fekete-Körös szabályozása

A Kettős-Körös vízgyűjtő területe a Sebes-Körössel való összefolyásnál 10 386 km1 2 3, ebből 1 744 km2 van hazánk területén. A Kettős-Köröst alkotó két fő mellékfolyó, a Fehér- és a Fekete-Körös közt sem hosszúság, sem pedig terület tekintetében nincs nagy különbség, eltérő viszont a vízgyűjtők alakja, csapadékossága, a folyók árvízi hidrológiai sajátosságai.

A Körösök szabályozásának egyik első fontos lépése volt, hogy 1802-ben Vay Miklós1 hadmérnököt a Körösök királyi biztosává nevezték ki. Huszár Mátyás2 1818-23 között elkészítette a Körösök szabályozásának első összefüggő tervét, amelynek megvalósítását 1833-tól meg is kezdték. 1847-től Bodoki Károly3 irányította a Körösök szabályozását, aki 1855-re elkészítette a Körösök új (második) szabályozási tervét, amelyet jóvá is hagytak (Szlávik-Fejér 2021).

Az első szabályozási tervek szerint (Huszár Mátyás, Bodoki Károly) a Fehér- és Fekete-Körös Gyulán egyesült volna, s a hajózható Kettős-Körös felső végállomását Gyulára tervezték (Kertai 1963).

A vízrendezési munkálatok előtt a Fehér-Körös Gyula és Békés városokon folyt keresztül. A csabaiak, annak érdekében, hogy városukban is legyen vízfolyás, 1777-1778-ban megépítették az „egyedül a csabai nép által ásott" 14,2 km hosszú hajózó utat és faúsztatást szolgáló csatornát (Kertai 1963). (1. ábra)

1. ábra. A csabai élovizcsatorna

1 Vay Miklós báró (1756-1824), hadmérnök, korábbi dandártábornok, a londoni Royal Society tagja, szabolcsi birtokos, országgyűlési követ, a Körösök királyi biztosa (1804-1824).

2 Huszár Mátyás (1778-1843) mérnök, geodéta, 1815-től lugosi, majd nagyváradi kerületi kamarai mérnök, a

Körösök és a Berettyó felmérésének vezetője. 1824-ben az ő vezetésével kezdődött meg a Duna vízrajzi felvétele, az ún. „Duna mappáció".

3 Bodoki Károly (1814-1868), Békés vármegye mérnöke, az 1845-ben alapított Körös Szabályozási Társulat műszaki igazgatója, majd a Körös-Berettyó vidék osztálymérnöke.