A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 13. Richter József Richárd (KÖTIVIZIG): 80 éves a tiszafüredi öntözőrendszer
80 ÉVES A TISZAFÜREDI ÖNTÖZŐRENDSZER Richter József Richárd területi felügyelő Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Kiskörei Szakaszmérnökség KIVONAT A Tiszafüredi öntözőrendszer 2020-ban ünnepelte 80. évét. Sajnos a COVID-19. járvány okozta pandémiás időszak nem tette lehetővé, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság megrendezze 2020-as Országos Vándorgyűlését, ahol jelen dolgozatomat leadhattam volna az évforduló évében. Napjaink nagy vízépítő mérnökei, tisztelegve az öntözőrendszer országos jelentőségének, annak legfontosabb létesítményét a tiszaörvényi szivattyútelepet beválogatták Magyarország 111 vízi emlékműve közé. A dolgozatom célja az volt, hogy megemlékezzem az ország első' állami építésű öntözó'rendszerének 80. évnyi szolgálatáról, hiszen, igaz kisebb igények mellett, de a II. világháború alatt is üzemelt. A Tiszafüredi öntöző'rendszer 2017-ben került vissza a VIZIG, azon belül a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság üzemeltetésébe. Úgy gondolom, hogy ettől az esztendőül újból olyan „gazdája" lett, amire régóta vágyott. Apró lépésekben, de arra törekedtünk, hogy az öntöző'rendszerhez tartozó létesítményeket újból jó műszaki állapotba hozzuk. Az elmúlt öt évben azon dolgoztunk, hogy az üzemeltetés stabil legyen, a beavatkozásokat ennek megfelelően terveztük meg és végeztük el. A napi üzemeltetési feladatok mellett elkezdtünk a jövő'ben gondolkodni és megálmodtuk az öntöző'rendszer rekonstrukciós projektjét, melyet I-III. ütemre bontottunk szét. Részletesebb (tender) tervvel az I. ütem rendelkezik, a II-III. csupán mint egy projektkivonatként létezik, ami tartalmazza az elvégezni kívánt beavatkozásokat. A tervezés folyamán célunk volt, hogy az öntöző'rendszerre jellemző', tájképet is formáló elemeket pl. a csatornákkal párhuzamos nyárfasor ugyancsak viszont lássuk. Reményeim szerint a következő' jeles évforduló alkalmával már a megvalósult rekonstrukciós munkákról is beszámolhatok. KULCSSZAVAK Tiszafüredi öntöző'rendszer, 111 vízi emlék, öntözés, Tiszántúl öntözése keretterv, 1937. évi XX. törvénycikk, Lampl Hugó, Kállay Miklós, Horthy Miklós BEVEZETÉS „Az 1937. évi XX. tc. az öntözéses gazdálkodás lehetővé tétele érdekében - még pedig elsősorban a Tiszántúlon - szükséges munkálatok végrehajtására és a létrehozott öntözőmüvek majdani megfelelő kihasználásának előmozdítására évenként legalább 5 milliós részletekben, összesen 80 millió pengőt biztosit."- írta egykoron Lampl Hugó okl. mérnök, miniszteri tanácsos, a M. Kir. Öntözésügyi Hivatal vezetője. Az ország gazdasági fejlődésének feltételévé tették az öntözéses gazdálkodás bevezetését és a szükséges feltételek megteremtését. A Liebig-féle minimumtörvény szerint a növénykultúra fejlődését mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló és a nővény számára nélkülözhetetlen tényező befolyásolja. Hazánk hidrometeorológiai adottságai miatt az éltető csapadék az, ami a haszonnövények fejlődését a legnagyobb mértékben befolyásolta és befolyásolja jelenleg is. Az öntözés lehetősége egyfajta biztonságot nyújtott és lehetőséget adott a gazdák számára, hogy fejlesszék a gazdálkodási technikájukat és nagyobb haszonra tegyenek szert. A fenti törvény megszületését követően kezdte meg munkáját a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal, amely megalkotta a Tiszántúl öntözése című kerettervet. Ezen keretterv részeként két szivattyús vízkivétellel ellátott öntözőrendszer épül meg (hódmezővásárhelyi és a tiszafüredi), valamint a Hármas-Körösön kivitelezésre kerül a békésszentandrási duzzasztó, mindezeken túl kiépítésre kerül a tiszántúli nagy öntözőmű, vagyis a Keleti-főcsatorna. A kor politikai elitjén belül Horthy Miklós első felszólalása 1931-ben történt az országos mérnökkongresszus második napján. Meghallgatta Rohringer Sándor professzor előadását a lecsapolások, öntözések és vízi közlekedés fejlesztéséről. A tudósítások alapján:
