A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 13. Richter József Richárd (KÖTIVIZIG): 80 éves a tiszafüredi öntözőrendszer

„Az előadásnak különös fényt és kimagasló jelentőséget adott Horthy Miklós kormányzónak személyes megjelenése."

Az előadást követően váratlanul felszólalásra jelentkezett, ahol a következő szavakkal fordult a jelenlévőkhöz:

„Ahol nincs fa, harmat, eső és víz, ott szél, por és tüdővész van. (...) Az ellentétes álláspontot képviselő szakemberek igyekezzenek megoldást találni ebben a nagy horderejű

és országos jelentőségű kérdésben."

Az öntözés szükségessége az ország vezetésének is egyértelmű volt. A törekvéseknek nagy lendületet adott dr. Lampl Hugó 1936. április végén Horthy Miklósnál tartott kihallgatása. A Kormányzó Lampl neve előtti dr. alapján úgy gondolta, hogy egy jogászt küldtek hozzá, majd a mérnökök szidásába kezdett. Lampl meghallgatva Horthy szavait illemtudóan az alábbiakat válaszolta:

„Kérem, főméltóságú uram, akik azt állítják a mérnökökről, hogy kiszárították az Alföldet, azok a mi képességeinket messze túlbecsülik, mert mi csak enyhíteni tudjuk a lecsapolásokkal a csapdékdús esztendőkben a belvíz okozta károkat és aszályok idején az öntözésekkel lehetőleg megelőzni igyekszünk a terméskiesést."

Ekkor a Kormányzó az asztalra csapott:

„Na végre egy mérnököt küldtek hozzám és nem jogászt!".

Ezt követően a 10 percesre tervezett kihallgatás egy óránál is tovább tartott. Innen eredeztethető az Öntözésügyi Hivatal története, így nyerte meg végérvényesen Lampl Hugó a Kormányzó támogatását. A későbbi látogatások és beszámolók történtek, Horthy személyes ügyként kezelte az öntözést.

Mi sem tükrözi jobban, mennyire központi szerepet láttak az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, mint a Pesti Napló cikke:

„Meghatott mély tisztelettel és hódolattal köszöntjük Főméltóságú Urunkat, aki abban a kitüntetésben részesített bennünket, hogy az újjáalakult Alföld Bizottság mai nagygyűlésén megjelent. Napirendünk első és legfontosabb tárgya az Alföld öntözésének kérdése. Eljutottunk odáig, hogy tudjuk, mit akarunk és mit kell tennünk. Azt, hogy idáig eljutottunk, egyedül Főméltóságú Urunknak köszönhetjük, akinek szeme régen az óceán végtelenségét nézte és kutatta, ma pedig végig tekintve az Alföld végtelenjén, meglátta, hogy mi a teendő, mi nyújt itt több munkát és megélhetést, haladást és egyetemes erőt."- hangzott el 1937. augusztus 17-én, a szolnoki színházban, ahol az Alföld Bizottság tartotta ülését. írásuk szerint „Horthy Miklós kormányzó nagyjelentőségű szózattal indította meg az alföldi öntözési munkálatokat."

Lampl Hugó, a kor egyik legkiemelkedőbb mérnöke az 1960-as évek végén így emlékezett viszsza:

„Az 1930-as évek elején még csak két férfi volt, aki az öntözések bevezetésének szükségességét meggyőződésből időszerűnek tartotta: az egyik a kormányzó, a másik Sajó

Elemér királyi főmérnök volt."

Az öntözés ügyét Kállay Miklós is nagy odaadással képviselte. A későbbi földművelésügyi miniszter, majd azt követően miniszterelnök 1937-1942. között az Öntözésügyi Hivatal elnökeként kísérte végig többek között a Tiszafüredi öntözőrendszer tervezési és építési munkálatait.