A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 12. Rajz Renáta - Csorbák Erika (OVF): A vízügyi ágazati szakképzés aktuális kérdései
vonzóbbá vált a természetet, vizet, környezetvédelmet kedvelő továbbtanulni vágyók számára. A 2021/2022-es tanévben már mindösszesen 566 tanuló kezdte el tanulmányait, 168- an közülük a vizes szakmairányt megjelölve. A szakképzés változása új kihívás elé állítja a vízügyi ágazatot is. A 2020 elején hatályba lépett jogszabályok, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet, lefektették a megújult duális képzés (a vízügy a felsőoktatásban szervezett duális képzési rendszerben vett részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karával együttműködve) szabályozási kereteit. A duális képzésben már részt vevő, illetve az abba belépni szándékozó vállalatok, intézmények és a szakmatanulás mellett elkötelezett tanulók az elmúlt időszakban ismerkedtek az új rendszerrel, tapasztalatokat szerezhettek a duális képzés gyakorlati megvalósítása során. Számos új fogalommal kellett megismerkedniük, illetve valamennyi szereplőnek hozzá kellett szoknia ahhoz az újdonsághoz, hogy a szakmát tanulók immár akár munkavállalói jogviszonyban állhatnak a képzőhellyel, alapvetően a duális képzőhelyhez kapcsolódik a szakmai oktatásnak ez a része. A Szakmajegyzék szerinti szakma elsajátítása 2020 szeptemberétől szakképzési munkaszerződés keretében zajlik. Az új jogszabályi keretek komoly lehetőséget jelentenek a cégek számára, hogy saját kézbe vegyék a munkaerő-utánpótlást és -képzést. Ugyanakkor a megváltozott keretek között a szakképzésben való részvétel sokkal nagyobb tudatosságot és elköteleződést kíván meg egy duális képzőhelyként működő cégtől, ennek következtében azonban sokkal több eszköz is van a kezében a jövőbeli munkavállalók képzését, kiválasztását illetően. A duális képzőhelynek meg kell terveznie a képzés folyamatát és módszertanát, a minőségbiztosítást és annak működtetését. A képzésbe újonnan belépő vagy régóta képző cégek akár a teljes szakirányú oktatást megszervezhetik, ha erre van kapacitásuk, azaz nemcsak a klasszikus értelemben vett gyakorlatot, hanem az ehhez kapcsolódó szakmai elméleti elemek oktatását is vállalhatják, így életszerűbbé válhat a szakma tanulása. A kibővült keretek között azonban még nagyobb hangsúlyt kap a szakképző intézménnyel való kölcsönös együttműködés. A Belügyminisztérium támogatása mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatóságokkal, víziközmű szolgáltatókkal, nagymúltú technikumokkal együttműködve komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a duális képzés jogszabály adta lehetőségeit megvizsgálva a vízügyi ágazatban is bevezetésre ajánlhassa a duális képzést. A képzéshez szükséges erőforrások, úgy, mint oktatásba bevonható szakképzett munkaerő, a képzéshez szükséges eszközök, segédletek, műszerek, munkaruházat, szállító járművek többnyire rendelkezésre állnak. A képzés finanszírozásának lehetősége az ágazatban még nem tisztázott. A vízkárelhárításos időszakok is problémaként jelentkezhetnek az oktatásban. Irodalomjegyzék https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/01/mt 2016 hun 41.pdf 6.1. A szakképzés magyarországi története és jelenlegi szabályozása, helyzete | Agóra Oktatási Kerekasztal (agoraoktatas.hu) A szakképzés története, jelenlegi helyzete és megítélése Magyarországon - PDF Free Download (docplayer.hu) SODORVONAL 2021 03.pdf (vizugy.hu) Történet | Nyíregyházi ZC Vásárhelyi Pál Technikum | EDIR (nyszcevisz.hu) https://dualis.mkik.hu/reader/
