A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Vízügyi szakértői tevékenység Erdélyben - Tőry Kálmán feljegyzései
VÍZÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG ERDÉLYBEN - TŐRY KÁLMÁN FELJEGYZÉSEI Farkas Ildikó levéltáros OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Kivonat Tőry Kálmán (1891-1975) királyi mérnök Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban ő'rzött hagyatékának egyik érdekes és értékes darabja az a naplószerű' bejegyzéseket tartalmazó, nehezen olvasható kéziratos füzet, amely rövid ideig tartó erdélyi tartózkodásáról tudósít. A feljegyzéseknél feltűntetett dátumok a II. bécsi döntés következtében visszacsatolt északerdélyi területen bevezetett katonai közigazgatás időszakára esnek. A szakirodalom egybehangzóan forráshiányt állapít meg a katonai közigazgatás idejére vonatkozóan, és ugyanígy kevés adatunk van Erdély, de úgy általánosságban hazánk II. világháború alatti vízügyi helyzetére is. Ebből adódóan Tőry Kálmán ránk hagyott füzete - töredékessége ellenére is - hiánypótlónak tekinthető. A dolgozat arra vállalkozik, hogy a részleges forrásközlés mellett ezekben a szemelvényekben felvetett témákat, kérdéseket ismertesse és - túllépve a napló szűk időintervallumán - beillessze a leírtakat a két világháború közötti magyar vízügy történetének tágabb keretébe. Kulsszavak Tőry Kálmán, Erdély, Románia, II. bécsi döntés, vízügyi szervezet, Országos Öntözésügyi Hivatal, Vízierőügyi Hivatal, vízerőhasznosítás, vízrajz ÉLETÚT DIÓHÉJBAN „Még néhány kollégáról szeretnék megemlékezni, olyanokról, akikről kevés vagy semmilyen emlék nem maradt az utókorra [...] Tőry a folyamszabályozás kiváló szakértője és a Duna hordalékváltozásának első tudományos kutatója, nálam vagy húsz évvel idősebb vízimérnök, számos jó tanácsot adott nekem a dunai vízlépcső tervezése idején" - emlékszik vissza kollégájára a jeles vízépítő mérnök Mosonyi Emil (Árpási 2006). Életútját részletesen összefoglalják a róla készült megemlékezések, nekrológok (Bogárdi 1975, Lászlóffy 1975, Károlyi 2000). Tőry 1891-ben született Budatétényben Tőgl Kálmán néven. 1914-ben szerezte meg mérnöki oklevelét, s ezt követően a Budapesti Folyammérnöki Hivatalnál helyezkedett el. Alighogy mérnöki pályára lépett, katonai szolgálatra hívták be a cattarói (akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához, ma Montenegróhoz tartozó város) vártüzérezredhez. Leszerelése után 1923- ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztályán dolgozott, amely időszak alatt a Dunán és a Rábán végzett mederfelvételi munkálatokat. 1923-ban adjunktusnak nevezték ki a Műegyetem vízépítési tanszékére. Az oktatás mellett jelentős szerepet vállalt a vízépítési laboratórium megszervezésében és működésének elindításában. 1926-1939 között a Győri Folyammérnöki Hivatalnál dolgozott, 1934-től a hivatal vezetőjeként. Nevét ugyanebben az évben - az 1933-ban megjelent ún. névmagyarosítási rendelet hatására - változtatta Tőglről Tőryre. 1. fénykép Tőry Kálmán portréja Duna Múzeum archívumából
