A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 1. Dr. Czeglédi László (FETIVIZIG): Bérek és keresetek alakulása a vízügyi igazgatás történetében

pénztárnok, írnok tűzifára jogosult. A gát és csatornafelügyelőt kert, szántó, töltéskaszáló, tűzifa illette meg.

Az egyes konkrét fizetésekről is van ismeretünk e korszakból. A gátőr-fűtők fizetése készpénzben évi 716 pengő volt. A csatornaőrök évi fizetése egyenként 81,60 pengő, majd 1942- től 300 pengő volt. Zsilipeket is kezelő csatornaőrök fizetése egyenként 195,84 pengő, 1942- től már 360 pengő volt. Jellemzőek voltak a jelentős mértékű az úti illetmények is. A gát és csatornafelügyelőknek egyenként évi 1000 pengő úti átalány járt, mely összeg nagyságrendje a fizetését is felülmúlta. A társulati igazgató-főmérnöknek és a társulati mérnöknek kiküldetési költségek mellett úti átalány is járt, mégpedig az állami vízügyi műszaki szolgálatnál a főiskolai képzettséghez kötött állásokra kinevezett tisztviselőket megillető összeggel egyező mértékben. Itt újfent találkozunk egy rögzített passzussal a kor védekezés elszámolási szabályaival összefüggésben. Eszerint az átalánnyal ellátott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott külfoglalkoztatás esetén napidíjra - vagyis útiköltségre - nem tarthatott igényt, kivéve, ha társulati ártéren kívüli védekezéshez küldték ki.

KÖZPONTOSÍTOTT VÍZÜGYI ÁGAZAT KORÁTÓL NAPJAINK VÍZÜGYI IGAZGATÁSÁIG Államosítástól a rendszerváltásig

A vízügyi igazgatás több mint évszázados klasszikus polgári korszakának vetett végett a kommunista hatalomátvétel. Az államközpontú igazgatás és a tervutasítások korszakában a vízügy sem jelenthetett kivételt a szocialista paternalizmus alól. A 1949. évi Alkotmány expressis verbis kijelentette, hogy a víz a nép tulajdona és azt az állam kezeli. Ebből következően kinyilvánították, hogy a vízzel kapcsolatos valamennyi (igazgatási) tevékenység is eredendően állami feladat. A kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalok megszüntetésre kerültek, valamint a vízi társulatok összevonása és államosítása révén megalkották a vízgazdálkodási körzeteket, kezdett tehát egyre inkább testet ölteni az ágazat új szervezeti struktúrája. A szintúgy megszüntetésre ítélt Magyar Királyi Országos Öntözési Hivatal helyett 1948-ban létrehozták az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt, mely az ágazat központi hivatala volt, 1949-ben pedig a miniszter tanácsadó szerveként felállították az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot is.

Szerencsére gyorsan tért tudtak nyerni azok a szakmai elképzelések is, melyek - a szocialista társadalmi berendezkedés ellenére is - a korábban elért fejlődési pályára kívánták (viszsza)állítani a vízügyi szakigazgatás szervezetrendszerét. Ennek hatására is jelentős - és a vízügyi ágazat struktúráját a mai napig meghatározó - átalakítást hozott a Minisztertanács 1063/1953 sz. határozata, ami megszüntette a vízügyi szolgálat széttagoltságát, és 1953. október 01-től létrehozta az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (továbbiakban: OVF). Az OVF hatáskörébe utalták az öntözés, a belvízvédelem, az árvízvédelem, a folyószabályozás, a vízfolyásrendezés, az ivó- és ipari vízellátás, a csatornázás és szennyvíztisztítás, valamint a vízkészlet-gazdálkodás országos irányítását. Ezzel egy időben a vízgazdálkodási körzetekből - vízgyűjtő területenként megszervezve - összesen 11 vízügyi igazgatóságot alakítottak ki, majd az igazgatóságok száma 1955-től 12-re emelkedik. Megszületik tehát az egységes vízügyi szolgálat. Kihangsúlyozandó, hogy bár az elmúlt évtizedek alatt a vízügyi igazgatás feladatrendszere többször is jelentősen átalakult, - igazodván az adott kor igényeihez - azonban magát az ágazat „vázrendszerét" egészen a mai napig az ekkor hatályba lépő intézkedések határozzák meg. Természetesen a viszonylagos állandóság időszakában is voltak a szakigazgatást jelentősen érintő változások. Kiemelendő ezek közül, hogy az OVF 1969-től szervezete átalakult, így immár az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) vált az igazgatás központi szervévé, élén államtitkári rangú vezetővel. (Szlávik 2018)