A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 26. Szalai József - Garamhegyi Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József (OVF - ELTE - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hidraulikus áramlási rendszerek lehatárolása sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak statisztikai elemzése alapján
A Duna-Tisza közének Ny-K irányú tipusszelvénye (-100 km) Jelmagyarázat cTTTTn magas vezetőképességé Normál v oldal- \ viráaszerkezet" lencsék vető ” eltolódás V a 3. ábra. A vizsgált terület sekély felszínalatti vízszintmérő hálózatának térbeli (a) és időbeli (b) megoszlása. (A fekete színnel kitöltött rombuszok a jelenlegi tanulmányban felhasznált, az üres rombuszok a fel nem használt sekély felszínalatti vízszintmérő állomások helyét jelölik. A digitális domborzati modellt (DEM) SRTM adatokból állították össze (Farr et al., 2007). A Duna-Tisza köze hidrogeológiai keresztszelvénye (c) Mádl-Szőnyi és Tóth, 2009 munkája alapján készült. (Garamhegyi et al. (2020)-ból átvéve.)) A VIZSGÁLATOK BEMENŐ ADATAI Sekély felszín alatti vizek szintadatai A vizsgálatba bevont területről összesen 190 db sekély felszín alatti vízszint-mérő kút 50 éves hosszúságú, az 1961-2010 közötti időszakban mért adatai álltak rendelkezésre. (3a. ábra) A méréseket a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok (Közép-Duna-völgyi, Alsó-Duna-völgyi, Közép-Tisza-vidéki, Alsó-Tisza-vidéki) munkatársai végezték. (Az adatok forrása az akkor még működő VITUKI-ban [alapítási nevén: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet] elhelyezett Központi Vízrajzi Adattár volt.) A mérőállomások eloszlásának átlagos sűrűsége 2 kút/100 km2 volt; az 1961.2010 közötti időszakban azonban mind az állomások száma, mind pedig a vízszintmérés
