A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 26. Szalai József - Garamhegyi Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József (OVF - ELTE - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hidraulikus áramlási rendszerek lehatárolása sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak statisztikai elemzése alapján
gyakorisága változott (3b. ábra). A vizsgálatokhoz felhasznált bemenő adatokból a jelen tanulmányban alkalmazott éves időhorizontnak megfelelően a sekély felszín alatti vízszintek éves mediánját számítottuk, és csak azokat az éveket vettük figyelembe, amelyekben legalább 9 hónapban állt rendelkezésre adat. (További részletek: Garamhegyi et al. (2020), 2.2. fejezetében.) Meteorológiai adatok A sekély felszín alatti vizek szintje változásának lehetséges magyarázó paramétereiként a meteorológiai változékonyság mutatóinak figyelembe vételére került sor. Ezek a következők voltak: az éves átlaghőmérséklet (°C), a csapadék (mm év-1), a potenciális párolgás (mm év-1), a napsütés (időtartam, óra), a globális sugárzás (Jcm-2), a nedvességindex (-), a Pálfai-féle Aszály Index (PAI) (-), valamint, az ariditási index (-) adatok, amelyek a CarpatClim-adatbázisból (1961-2010) származnak, és 8x8 km-es rácsfelbontással rendelkeznek (Spioni et al. 2015., Szalai , S. et al. 2020.). A CarpatClim-adatbázisból nyert különböző paraméterekhez valós átlagos idősort számoltunk a területre. Meteorológiai indexek A sekély felszín alatti vizek szintjének időbeli változékonysága, valamint a vizsgált területen a gridelt meteorológiai paraméterek mellett a szárazodáshoz kapcsolódó, időben elhúzódó folyamatok értelmezése a meteorológiai adatokból indexek előállítását igényelték (Mezősi et al. 2014.), közöttük a csapadék, a potenciális evapotranszspiráció kumulált változóit. A CarpatClim adatbázis havi csapadék-idősoraiból a 'precintcon R package' szoftvercsomaggal (Povoa et al. 2020, Team-Core, 2009) előállításra került a standardizált csapadékindex (SPI) (McKee et al. 1993), ami az aszályos időszakok meghatározására széles körben alkalmazott index (Hao et al. 2014). Az alkalmazott meteorológiai indexek sorát gyarapította a kumulatív potenciális evapotranszspirációs-eltérés index (mmév-1, CPED) és a kumulatív csapadékeltérés index (mmév-1, CPD), amelyek a csapadéktrendek meghatározására (Knowles et al. 2002), és olykor a sekély felszín alatti vízkészlet feltöltődésének leírására is használják (Butterworth et al. 1999, Xu-Van Tonder, 2001 Jianhua et al. 2014). AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatási módszerek kiválasztása széleskörű hidrogeológiai alkalmazhatóságuk alapján történt annak érdekében, hogy a kutatási területen meghatározható legyen a sekély felszín alatti vizek szintjének tér- és időbeli változása, valamint annak legfontosabb jellemzői. Ennek keretében négy fázisból álló vizsgálat-sorozatra került sor: mintaterjedelem térbeli eloszlásának vizsgálata (i), a hosszú idejű időbeli változások (trendvizsgálat) (ii), hierarchikus klaszteranalízis (HCA) a sekély felszínalatti vízszint-idősorok csoportosítása (iii), s ez utóbbiak, valamint a csoportátlagaik és az éghajlati paraméterek lineáris kapcsolatának (iv) értékelése. (További részleteké Garamhegyi et al. (2020) 2.3 fejezetében.) A sekély felszín alatti vizek monitoring-állomásai térbeli csoportjainak meghatározása és jellemzése Az időben eltérő jellegzetességekkel bíró sekély felszín alatti vízszintekkel jellemezhető területeket lehatárolását követően, majd a sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak előkészítése után azok klaszterezésére került sor.
