A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata
A LÓFEJ-FORRÁS MATEMATIKAI STATISZTIKAI VIZSGÁLATA Réz Bianka Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság KIVONAT Dolgozatom az Aggteleki-karszt területén található Lófej-forrás vizsgálatával foglalkozik. A forrás különleges működését összetett szivornyarendszere hozza létre. Az ilyen szivornyás források ritkaságnak számítanak: Magyarország területén összesen három darab található. A forrás vízhozam-adatsorán gyakoriság és tartósság vizsgálatot, valamint Fourier transzformációt végeztem. Foglalkoztam a forrás csapadéktól független szivornyás kitöréseinek vizsgálatával, valamint megkíséreltem kimutatni a közeli hidrometeorológiai állomáson mért csapadék befolyásoló hatását a forrás vízhozamára. A Lófej-forrás vizsgálatának eredményeiró'l készült leírások mindig említést tesznek a szintén szivornyás Nagytohonya-forrással való kapcsolatáról, melynek bebizonyítására én is kísérletet tettem korrelációs és keresztkorrelációs vizsgálat segítségével. KULCSSZAVAK: forrás, szivornya, Aggteleki-karszt, Lófej-forrás, Nagytohonya-forrás, statisztika A SZIVORNYÁS FORRÁSOK ÉS A LÓFEJ-FORRÁS BEMUTATÁSA „Egy lófejű sárkány ki-kijárt barlangjából s a környék minden vizét elitta az emberek elól. Midón egy napon hiába keresett vizet szenvedő beteg gyermekének egy édesanya, a völgyben vándorló ószszakállú zarándok megátkozta a sárkányt. Az átok megfogott, a hegy rászakadt a barlangjában heverő szörnyetegre, s a víz, amit kínjában magából kifújt, rést ütött a sziklafalon..." A jósvafői Lófej-forrás legendája már az 1900-as évek elején is megjelent, de vajon mitől olyan különleges az itt kialakult karsztos képződmény? A forrás a felszín alatti víz koncentrált, természetes felszínre bukkanása, mely lehet talajvíz, rétegvíz vagy karsztvíz. Állandóság szerint a forrás lehet időszakos forrás, mely megnevezés két forrástípust takarhat. Ide sorolhatók azok a vízkilépések, amelyek működése a csapadéktól vagy a karsztvízszint magasságától függ, ezek egy része árvízi forrás. A másik típust a periodikus források alkotják, melyek abban különböznek az időszakos forrásoktól, hogy működésüket, azaz kitöréseiket nagyrészt szabályos szünetek, periódusok szakítják meg. Ezek működését szivornya vagy szivornyarendszer szabályozza. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező forrásokat a hidrológiai irodalom is szivornyás forrásoknak nevezi. Magyarország területén mindössze három szivornyás forrás található, ezek közül kettő az Aggteleki-karsztvidék területén fakad. A Lófej-forrás vízkilépésének helye Jósvafőtől északra, légvonalban 4 km-re, 428 mBf magasságban található. A forrás vízhozamának folyamatos mérése 1965-től kezdődött, először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a VITUKI jósvafői Kutató Állomása munkájának keretében. Az 1985-ös évtől a forrás mérését az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vette át. A forrás az Aggteleki-karsztvidéken helyezkedik el, mely legnagyobb részt triász-korú képződményekből épül fel. Aggtelektől Tornanádaskáig a magyar-szlovák határvonalon szinte megszakítás nélkül wettersteini-mészkő húzódik a felszínen. Ettől délre, Jósvafőtől Bódvaszilasig átlagosan 2 km szélességben wettersteini dolomitos képződmények találhatók a felszínen. Részben ezek a dolomit és dolomit-mészkő képződmények alkotják az itt található források vízgyűjtő területét. A Lófej-forrás 1,2 km2-es vízgyűjtő területének 20%-át, a Nagytohonya-forrás 24,4 km2-es vízgyűjtő területének pedig 40%-át alkotják dolomit képződmények.
