A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 17. Krámer Tamás - Szilágyi József (BME): A Felső-Duna mértékadó árvízszintjeinek legújabb felülvizsgálata

feldolgozásával, log-Pearson III eloszlással állították elő. A bősi vízierőmű legfrissebb, XI. keze­lési szabályzatának mellékletében (Vodohospodárska vystavba 2018) is a 2013-as MÁSZ-tanul­­mány NQ értékek szerepelnek. 1. táblázat. Medve (Duna) különböző visszatérési idejű maximális vízhozamai [m3/s] (1) a je­len tanulmány hidrológiai elemzése alapján, GEV típusú eloszlásfüggvénnyel, (2) a jelen ta­nulmány Monte Carlo szimulációi alapján, valamint (3) a 2013-as MÁSZ számítások szerint, Log-Pearson III eloszlásfüggvénnyel. T, év Jelen tanulmány (GEV) Jelen tanulmány (MC szim.) MÁSZ 2013 (Log Pearson III) 10 7506 7451 7950 100 10026 10268 10400 1000 12487 13368 12800 Medve állomásra a hidrológiai statisztika és a Monte Carlo szimuláció számottevően eltérő ér­tékeket adott. NQ50 vízhozam alatt a hidrológiai statisztika értékei alacsonyabbak, egyébként pedig a Monte Carlo szimuláció. Ez abból fakad, hogy az idősorgeneráló eljárás kalibrációja során a vízrajzi idősor statisztikai mutatóit (beleértve az NQ eloszlásfüggvényét) csak tűréshatáron be­lüli eltérésekkel tudtuk reprodukálni. A generátornak ugyanis nincs annyi paramétere, hogy min­den mutatót meg lehessen egyeztetni. Ugyanakkor az NQr eltérései bőven a bizonytalansági sá­von belül vannak, és arra törekedtünk, hogy NQioo-nál legyen minimális a különbség. A MÁSZ kiszámításának fontos eleme az NQ100 vízhozam hossz-szelvénye. Ennek a megszerkesz­tése különösen a mellékfolyók torkolatánál nehéz, hiszen az árvizek tetőzése idején napi (vagy még sűrűbb) időközzel kellene hozzá rekonstruálni vízhozamot a torkolat mindkét oldalán. Hid­rológiai becslések helyett a torkolatoknál az NQ100 hossz-szelvényt a Monte Carlo szimuláció eredményeiből vezettük le (8. ábra). A vízhozam-nyilvántartási szelvényekben egyrészt közvet­lenül a vízrajzi adatsorokból meg lehet becsülni a különböző visszatérési idejű NQ értéket, más­részt az áramlástani modell eredményeiből számított tapasztalati eloszlásfüggvényekből is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom