A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán
Az átlagoláshoz a Thiessen poligon módszert használtam, majd a poligonokat ArcGIS-ben elmetszettem a vízgyűjtő határával (mivel a poligonok túlnyúltak ezen), ezután a „maradék" poligon területét elosztottam a teljes vízgyűjtő területtel és így kaptam egy súlyozási értéket az egyes csapadékmérő állomásokra. Ezzel a módszerrel megkaptam azt a napi 1 csapadékadatot ami jellemző volt a teljes vízgyűjtőre nézve. A potenciális evapotranspirációra (PET) ugyanakkor nem állt rendelkezésre adat. A számítására azonban rengeteg képlet létezik a nagyon bonyolultakról a viszonylag egyszerűekig. Én ez utóbbit választottam, pontosabban a magyarországi viszonyokra jó közelítésként alkalmazható Dunay-módszert, ami a következő képlet szerint számítja a PET-t. PET = 1 — rnk tk 2 — rnk Ahol rnk a relatív páratartalom napi középértéke egész számban kifejezve, tk pedig a napi középhőmérséklet. A képlet természetesen nem veszi figyelembe a potenciális párolgást erősen befolyásoló szelet vagy nettó sugárzást, de egyszerűsége és kis adatigénye miatt esetemben célszerű volt alkalmazni. Mivel automaták adatai nem álltak rendelkezésre 1996-tól ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat nyílt adatpolitikáját kihasználva az odp.met.hu oldalon kerestem relatív páratartalom és átlaghőmérséklet adatokat. Kellő sűrűségű (napi) adatsorként csak a rácsponti adattömböket tudtam felhasználni, ami azt jelenti, hogy elég sűrű felbontású (néhány kmes) rácshálóval lefedték Magyarország területét és minden egyes rácspontra számítottak egy értéket. Ezek az értékek egy brutális adatmennyiségű .txt fájlban érhetőek el, melyek évenként 4 megabájtnyi rácsponti számértéket tartalmaznak. Aki látott már .txt fájlt az tudja, hogy a 4 MB ennél a kiterjesztésnél elég komoly érték. Ezért először ArcGIS-ben ábrázoltam egy napot, majd megnéztem hány rácspont esik a Marótvölgyi csatorna vízgyűjtőjére. 9873 db rácspontból 3 db bírt ezzel a tulajdonsággal. Mivel ezt egyenként nehéz lett volna kiszedni 1996-tól 2020-ig minden egyes napra, ezért az RStudio nevű statisztikai-programozó szoftverben írtam egy egyszerű programot, ami a nagy adatmennyiségű .txt fájlból minden egyes napra kiszedi a szóban forgó 3 db rácspont értékét, majd ezeknek veszi a számtani átlagát és egy .csv fájlt ad eredményül ezekkel az értékekkel. Azért a számtani átlagot használtam, mivel a 3 db rácspont közel egyenletesen helyezkedik el a vízgyűjtőn, tehát a területi súlyozás nem adott volna lényegesen pontosabb eredményt. Miután végrehajtottam ezt a procedúrát a középhőmérséklet és a relatív páratartalom rácshálókra és megkaptam azok napi adatsorait, már könnyű volt kiszámolni a Dunay-képlettel a PET-t. Megvolt tehát az input adatsor. A modell futtatását a korábban már említett RStudio statisztikai-programozó szoftverben végeztem el.
