A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán
6. ábra. Input adatsorok: felül Q és P; alul PET Az első futtatásokat standard, szakirodalomban fellelhető paraméter értékekkel indítottam, amelyek nem adtak jó eredményt. A jobb eredmények elérése érdekében az RStudio beépített automata optimalizáció funkcióját alkalmaztam, ahol célkritériumnak a Nash-Sutcliffe efficiency (NSE) maximalizálását adtam meg. Az NSE egy széles körben alkalmazott hatékonysági mutató a különböző hidrológiai modellek előrejelző képességének értékelésére. Értéke - 1 és 1 között változhat, 1-hez közeli értékei jó előrejelző képességre utalnak. 2. táblázat. Modell futtatás értékek Modell futtatás corr MSE NSE Eredeti adatsor Kalibrálás 0,908 0,128 0,818 Validálás 0,884 0,115 0,738 Hóval korrigált adatsor Kalibrálás 0,897 0,142 0,800 Validálás 0,916 0,093 0,789 Többszöri próbálkozás után kalibrációra a 2007 és 2013 közötti időszakot jelöltem ki, mivel egyrészt itt minimális volt az adathiány (Q tekintetében), másrészt a kisvizes időszakok mellett ebben az időtartományban történt meg a 2020-ast megelőző 2 legnagyobb árhullám is. A kalibrációs időszakot (mint ahogy később a validációt is) 3 paraméterrel értékeltem melyek a korreláció, átlagos négyzetes eltérés (MSE) és a korábban említett NSE érték. Az adatokat a 2. táblázat tartalmazza. A modell validálására a 2014-2018 időszakot jelöltem ki. A kalibrációs értékek jónak mondhatóak és azok a validáció alatt sem romlottak lényegesen.
