A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
^1\)\ \ Holod • Puszto^oiiöd)^ . ' rtí=?K Tomójdoi (4) Kis-Ze'ircJ: _ Kis-OeUo őrvíz; szüksőgtőroző 1. ábra. A Fehér- és Fekete-Körös vízgyűjtőjének térképvázlata A Fehér- és Fekete-Körösön kialakuló árhullámok a szabályozások kezdete óta - egészen a legutóbbi évekig - szinte állandó „menetrend" szerint érkeztek az összefolyáshoz. Úgy tűnt, hogy a nagyvízi lefolyási viszonyok eddigi törvényszerűségei megváltoztak. Indokolt tehát megkülönböztetett figyelmet fordítani e vízrendszer árvízi viszonyaira, a védelmi rendszer állapotára és fejlesztésére. 1 1. A SZABÁLYOZÁSI MUNKÁK KEZDETEI, ELVEI ÉS TERVEI A KÖRÖSÖKÖN A vizek szabályozására utaló első törvényi rendelkezés a II. Mátyás által kiadott 1613. évi XXVII. törvénycikk volt ("Hogy a Tisza és más folyók kiöntése ellen töltéseket készítsenek"), amely megengedte, hogy a vizek kiöntései ellen töltések épüljenek (Fejér 2001). Valószínű, hogy a Körösök völgyében már ekkor létesültek vízszabályozó művek, melyek azonban csak helyi érdekű kisebb töltések lehettek. A török hódoltság, majd az ezt követő felszabadító háborúk alatt a Körös-vidék elnéptelenedett. A vidék árvízi viszonyai a történelmet is befolyásolták: 1694-ben a hirtelen olvadás, valamint a hosszantartó záporeső következtében keletkezett vizek elborították Gyula kör nyékét, ezért a keresztény hadaknak a vár január 18-ára kitűzött ostromát el kellett halasztaniuk (Réthly 1970). A vidék elnéptelenedési folyamata Gyula töröktől való visszafoglalásával megállt ugyan, de a lakosság csak az 1800-as évek táján érte el azt a lélekszámot, amikora termőföld növelése szükségesnek mutatkozott. A mai fogalmaink szerint végzett vízszabályozási munkák első nyomaival a Körösök 2
