A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér

hullámtér megjelöléssel előírás, a vízjárásos (mélyfekvésű és gyakran víz alá kerülő) területekre van utalás.

3.3.1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény hatályba lépésekor hatályos szövegében található rendelkezés a hullámtereket érintően az alábbiak szerint:

„24. § (1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad használni és hasznosítani.

(2) A folyók, patakok (kisvízfolyások), belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Az engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.

(4) A hullámtérre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására vonatkozó előírásokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

Később azonban a szóhasználat megváltozott, a nagyvízi mederrel kapcsolatos rendelkezések kerültek ebbe a paragrafusba.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. mellékletében található fogalommeghatározás szerint:

„12. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít

a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;

b) nagyvízi mederkezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység."

Ezt megelőzően a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben a hullámtér és a nyílt ártér fogalmával találkozhattunk az alábbiak szerint:

„1. § E rendelet alkalmazásában

4. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal) közötti terület;"

„10. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából vízjárta területnek minősülnek különösen:

a) a nyílt árterek, vagyis a folyók és egyéb vízfolyások melletti, olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;"