A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
A fogalmakból láthatóan az árvédelmi töltés meglététől függően beszélhetünk hullámtérről vagy nyílt ártérről, a nagyvízi meder és a nagyvízi mederkezelés kérdése azonban mindegyik esetben felmerülhet, a korábbi szabályozás ezáltal árnyaltabbá vált. A törvényben a nyílt ártérre, mentesített ártérre vonatkozóan találunk előírást egyrészt a fogalom-meghatározások között (árvízmentesítés, elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény fogalmánál), másrészt a vízügyi igazgatási szerv feladataival összefüggésben (a vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata). A törvényben előírtak végrehajtására több kormányrendelet is születetett, a hullámtérrel kapcsolatban előbb a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, később a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, jelenleg pedig a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 83/2014. (111.14.) Korm. rendelet) előírásai között találhatunk szabályozást. E jogszabályokban is változott a szóhasználat. Az előírások között az érintett területekre vonatkozó hasznosítási szabályokat, illetve ezen szabályok megsértésének következményeire vonatkozó rendelkezéseket találhatunk. A hasznosításra vonatkozó előírások rögzítik, hogy milyen létesítmények helyezhetőek el, illetve milyen művelést lehet folytatni. A létesítményekre vonatkozó korlátozó előírások a létesítmény funkciója szerinti megkülönböztetést tartalmazzák. A korábban hatályban volt 46/1999. (111.18.) Korm. rendelet szerint például a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a hullámtér használatával összefüggő vízilétesítmény, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épület, építmény helyezhető el az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatásának vizsgálati eredményétől függően. A hivatkozott rendelet szerint közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények a hullámtéren csak helyi építési szabályzat, szabályozási terv alapján helyezhetők el. A későbbi jogszabályokban is hasonló előírások találhatóak, kisebb pontosításokkal, módosításokkal. A hullámtér rendeltetésére figyelemmel, a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai (használói) a hullámtéren mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást, vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. Ehhez hasonló előírás, hogy a nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást, vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. A jelenlegi szabályozás pedig levezető sávonként tartalmazza a művelési lehetőségekre vonatkozó szabályokat.
