A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
szöges ellentétben van a hullámtéren élők igénye, mely szerint a folyó ne öntse el az ingatlanukat. Ez persze a mai viszonyok között nem nevezhető reális igénynek. Itt kell megjegyeznünk azt a furcsaságot, hogy lakhatási engedély kerülhet kiadásra olyan ingatlanra, ahol a lakóépület részben vagy egészben a mértékadó árvízszint alatt van. Az ingatlan nyilvántartás szerint a hullámtéri termőföld birtokosoknak szintén megfogalmazódik az az igénye, hogy a területüket olyan formában művelhessék, hogy az biztonságos legyen. Ez az igény szintén nem életszerű, de a vízhiányos évek generálják. A hullámteret keresztező vonalas közművek és infrastrukturális létesítmények üzemeltetői változó tapasztalattal rendelkeznek a hullámtérben található javaik és az árvíz viszonyáról. Hozzáállásukat nagyban befolyásolja, milyen tapasztalattal bírnak mértékadó árvizek tekintetében. Napjainkban talán a legmeghatározóbb társadalmi igény a természetvédelem elvárásaiban fogalmazódik meg. A hullámterek funkció orientált üzemelésének több évtizedes elhanyagoltsága azt eredményezte, hogy a területet a természet spontán módon birtokba vette. A folyamat több összetevő eredményeként jött létre. A kistelepülések megváltozott egyéni gazdálkodása során megszűnt a falusi állattartás. A hullámtéri rétek és ligeterdők területén legeltetés hiányában kialakult állapotok teljesen új természeti környezetet eredményeztek, és a lefolyási viszonyokat alapjaiban változtatták meg. Ezzel párhuzamosan az elhanyagoltság miatt megjelentek tájidegen növényfajok is a vízlevezetés szempontjából fontos sávban. Ezen állapotok védelme és megtartása a természetvédelem érdekkörébe tartozik és jelenik meg társadalmi igényként. 3. A HULLÁMTEREK JOGI HELYZETE 3.1.1885. évi XXIII. törvénycikk a vízjogról Az első vízügyi ágazati jogszabály a hullámtér megjelölést nem tartalmazza, a szövegben az ártérre vonatkozóan találhatunk előírásokat. Sem a hullámtér, sem az ártér definíciója nem jelenik meg kifejezett előírásként, az ártérrel összefüggésben az ártérfejlesztés, ármentesítés részletei találhatóak meg a jogszabályban. Az ármentesítésre - meghatározott feltételek mellett - társulat alakítható, mégpedig a folyók és vizek mellett fekvő, vízmentes magaslatok által határolt, vagy műszakilag egy egészet képező ártér, vagy valamely sziget birtokosai által. Ebből következően a jogszabályi ártér fogalmat akként határozhatjuk meg, hogy az ártér nem más, mint a folyók és vizek mellett fekvő, vízmentes magaslatok által határolt, vagy műszakilag egy egészet képező terület. 3.2.1964. évi IV. törvény a vízügyről A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény a folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területként határozza meg a hullámteret. E területekre vonatkozóan csak az árvízvédelmi érdekeknek megfelelő módon történő hasznosítás megengedett. Bármilyen épületet vagy építményt (pl. vezetéktartó oszlopot) csak az illetékes vízügyi szerv hozzájárulásával szabad elhelyezni. A tulajdonjogi korlátozásokért - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár. A törvényben előírtak végrehajtása érdekében részletes szabályozást tartalmazó kormányrendelet megalkotására került sor, a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendeletben azonban nem található az ártér,
